Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A dadogó virtuóz

A dadogás a beszélgetőtárs jelenlétében történő expresszív beszéd funkcionális zavara, ami a beszédritmus megbomlásában nyilvánul meg. Amikor az egyén pontosan tudja, hogy mit akar mondani, de az önkéntelen ismétlések vagy bizonyos hangok fonálási idejének meghosszabbítása vagy a leblokkolások megakadályozzák ebben.

A dadogás kiindulópontja a beszédszervek perifériáján egy koordinációhiány megléte. Többnyire pszichés tünetek kísérik, mint például izgatottság, félelem, kényelmetlenség érzése.

Két és fél éves korban beszéd közbeni gyakori hezitációk formájában jelentkezik. Négy éves kortól a beszéd megkezdése előtti gyakori hangismétlések formájában jelentkezik (inkább auditív tünet), vagy a gyermek leblokkol a mondat kezdeténél (inkább vizuális).

Előfordulása háromszor gyakoribb olyan családokban, ahol a szülők valamelyike szintén dadogott. Az átlagpopulációnál való előfordulásánál gyakoribb továbbá ikrek, kétnyelvűek, nyelvfejlődési zavar és késés, értelmi fogyatékosság és agysérülés jelenlétének esetében. Hallássérülés esetén viszont az átlagpopulációnál kevésbé gyakori az előfordulása.

Ezzel a kis elméleti kitérővel kívántam felkonferálni a megnézésre ajánlott videót. A rövid videóból kiderül, hogy Miroslav anamnézisében két kockázati tényező is jelen van egyidejűleg. Az egyik a kétnyelvűség, a másik az anyai dadogás. Nagyon érdekes lehet szakembernek, érintettnek és komolyzenét kedvelőnek egyaránt. Mikor tanultam a dadogásról, és tanították, hogy a dadogó személy éneklés közben nem dadog, tudomásul vettem, nem sokat filozofálgattam rajta. Elsajátítottam, aztán kész, még csak el sem képzeltem a helyzetet.

Azt, amit a videó nyújt, azt el sem tudtam volna korábban képzelni. Mindenesetre irigylem a most tanuló logopédusokat, annyival könnyebb dolguk van. A videó alanyát részben csodálom, részben sajnálom. Sajnálom, mert áldozata a hatásvadász filmkészítőknek, akik a kontraszt megteremtése érdekében a legszemélyesebb fájdalmas élményét tárattatják ország-világ elé, kicsit olcsó vásári stílusban. Nézőként nagyon kényelmetlenül éreztem magam ilyen bensőséges kitárulkozás láttán. Sajnáltatták Miroslavot, hogy aztán a mennybe emeljék őt, a csodálatos operaénekesi teljesítményén keresztül. A videó jól példázza, hogy a dadogás terápiájához logopédiai terápián kívül egy pszichés megsegítés is szükséges. A pszichés trauma az elsődleges, de a tünetválasztás sem esik véletlenül a beszédre, lennie kell egy veleszületett beszédgyengeségnek is.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Zene, tanulás, emlékezet

Tegnap egy érdekes/hasznos román cikket olvastam a zeneterápiáról, gondoltam elmesélem a lényegét azoknak az olvasóimnak is, akik nem beszélik a román nyelvet.  A cikk szerzője prof. dr. Ioan Bradu Iamandescu, a bukaresti Carol Davila Orvosi Egyetem Orvosi és pszichoszomatikus pszichológia tanszékvezetője.

A cikk alapállítása, hogy a zenehallgatásnak csak jótékony hatása van. A fájdalomcsillapító hatása például közismert. A doktor egy zeneterápia kifejlesztője, melynek javított kiadását 2011-ben, nemzetközi kutatómunka eredményeképpen alkotta meg.

Elmondása szerint minden zene hatékonyan fejleszt, de a klasszikus és romantikus zenék jobban aktivizálják az agykérget. CT vizsgálatokkal követték nyomon, hogy Mozart zenéje az agykéreg 99-100%-át aktivizálja. A szimfonikus és a kamarazene hatására általában az agykéreg 90%-a aktivizálódik, míg a könnyűzene és tangó hatására csupán 50%-a. A barokk zenének van a legjótékonyabb hatása, hanghullámainak frekvenciái az agyműködés optimális zónáját érintik. Mikor barokk zenét hallgatunk, a neuronok szert tesznek egy 8-12 ciklus/mp ritmikus aktivitásra, ami csak a zsenik esetére jellemző általános állapot. De a zenehallgató ember is szert tehet erre a működésre, korlátozott mértékben, addig, amíg zenét hallgat. De ennyi is elég, hogy javítsa az egyén emlékezetét.

A professzor úr kifejezetten javasolja elsősorban barokk zene hallgatását a tanulás alatt, Liliana Neagu doktoranduszhallgató kutatásaira alapozva, aki arra a következtetésre jutott, hogy azok a személyek, akik barokk háttérzenét használnak a tanulásukhoz, 40%-kal jobban teljesítenek a memóriatesztekben. Lehetségesnek tartja, hogy a későbbiekben, a tantermekben is használni fogják a halk háttérzenét, ami nem vonja el a gyermekek figyelmét a tananyagról, de óra közben javítja az emlékezetüket.

A barokk zenén kívül javasolja továbbá Mozart, Beethoven, Hydn és Wagner zenéjének hallgatását  is. A klasszikus zenén kívül a kedvenc zenék fájdalomcsillapító hatása is nagymértékű.


prof. dr. Ioan Bradu Iamandescu

A zenehallgatás körülményei is befolyásolják a teljesítményünket: a hangversenyteremben van a legoptimálisabb hatása, hiszen itt 3 fontos faktor ötvöződik: a nagyfokú koncentráció, a zenehangok az egész testre direkt módon hatással vannak és a kollektív érzelem.

A zenének pozitív hatása van az immunrendszerre is, a ritmus felébreszti az ösztönöket, a dallam az érzelmeket, a harmónia az intelligenciát. Ha valaki kórusban énekel vagy hangszeren játszik, az csökkenti a stresszt és komplexebbé teszi a személyiséget.

Mint zeneterápiában járatlan személynek, nagyon érdekes volt olvasnom a fenti gondolatokat. El is határoztam, hogy kipróbálom ősszel a foglalkozásaim során. A különböző terápiák során fogom nézni, hogy hatékonyabb-e az információelsajátítás barokk zenei alapozással. De külön meg fogom figyelni azt is, hogy az emlékezetfejlesztés feladatai során jobban teljesítenek-e a gyermekek, ha zenét hallgatnak közben. És még valamit ki fogok próbálni (ez maradjon még titok), ezt már korábban elterveztem magamban, még évekkel a cikk olvasása előtt, és most nagyon rácsodálkoztam, hogy milyen hasznos ötlet volt. Ha beválik, publikálom.

Prof. dr. Ioan Bradu Iamandescu: „Pe muzică barocă, neuronii capătă un ritm specific geniilor“

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu

0 Tovább

Boér Zsuzsa, logopédus-gyógypedagógus blogja



Legfrissebb bejegyzések

LIKE-olj, hogy értesülj!

Címkefelhő

afázia (1),Alzheimer-kór (1),arcvakság (2),Asperger-szindróma (1),autizmus (10),beszédfejlődés (8),beszédindítás (13),beszédtechnika (1),beszédértés (10),betűtévesztés (2),dadogás (2),differenciáldiagnózis (1),diszgráfia (1),diszlexia (3),diszpraxia (3),Down-szindróma (1),echolália (1),emlékezet (7),emlékezet-fejlesztés (5),fejlesztés (4),fejlődési verbális diszpraxia (1),figyelem (4),figyelemfejlesztés (4),figyelemmegosztás (1),figyelemzavar (5),finommotorika (2),fixációszélesség (1),fonológiai tudatosság (4),formafelismerés (2),Gerstmann szindróma (1),grafomotoros fejlesztés (14),hanganalízis (1),hiperaktivitás (3),idői tájékozódás (3),integráció (2),interdentális szigmatizmus (1),iskola-előkészítés (5),játék (41),kognitív-fejlesztés (1),kommunikáció (2),kreativitás (2),kártya (3),kétnyelvűség (3),Lottójáték (3),légzéstechnika (1),MamaPapaTaxi (12),mentális forgatás (1),mentális lexikon (1),mondatértés (1),mondóka (1),munkamemória (16),neuropszichológia (2),nevelés (1),nyelvfejlődési zavar (1),nyelvi kreativitás (3),nyelvlökéses nyelés (2),nyelvtanulás (2),olvasás (14),olvasásfejlesztés (7),olvasástechnika (4),parafunkció (1),perifériás látás (1),pragmatika (1),pöszeség (2),r hang (1),szemantikai háló (3),szemmozgás (1),szerialitás (1),szintaktikai tudatosság (1),szociális képességek (2),szoftver (2),szókincs-aktivizálás (9),szókincsfejlesztés (11),szótagolás (3),szövegértés (2),taktilis érzékelés (2),tanulás (3),testséma (1),téri tájékozódás (6),ujjgyakorlatok (2),ujjszopás (1),utasításértés (5),verbális emlékezet (4),verbális fluencia (1),vizuomotoros képességek (2),vizuális figyelem (6),vizuális észlelés (4),zene (2),írás (4)

Utolsó kommentek

Elérhetőség: boerzsuzsi / at / gmail.com