Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Minden napra egy játék

365 intelligenciafejlesztő játék gyerekeknek (Napraforgó könyvkiadó, Susaeta Editiones)

játék iskola-előkészítés olvasásfejlesztés grafomotoros fejlesztés

A játékgyűjtemény, mely írásomnak tárgyát képezi, egy csinos praktikus könyvbe van foglalva. Borítója párnázott, fűzése spirálos, a témák jól szétbontva, oldalsó füllel vannak elválasztva. A profi, és hazánkban szokatlan kivitelezés ellenére az ára reális, megfizethető, ötezer forint alatti.

Bár a címválasztása nem szerencsés, az „intelligencia” szót én képesség szóra cserélném. Eltérőek ugyanis a vélemények abban a kérdésben, hogy az intelligencia fejleszthető-e. Én még azt tanultam, hogy a képességek átszerveződése következtében érhetünk el némi számszerű javulást, de most nem is ez a lényeg.

Ez egy olyan komplex játékgyűjtemény, amely a fejlesztőmunkához is pragmatikus segítséget nyújt, és a szülőknek, óvónőknek is konkrét segítséget adhat a foglalkozások megtervezéséhez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez. A könyv hároméves kortól ajánl feladatokat a gyermekeknek, de általános iskolában is még hasznosnak bizonyulhat. A játékok részletes bemutatása után meg van jelölve, hogy konkrétan milyen képességeket fejleszt, továbbá jelölik azt is, hogy egyszerűbb vagy bonyolultabb, hosszabb vagy rövidebb játékról van-e szó, írnak javasolt életkort, továbbá azt is, hogy hol végezhető a foglalkozás, bent vagy esetleg szabadtéren.

játék iskola-előkészítés olvasásfejlesztés grafomotoros fejlesztés

A 365 játék 4 témakörbe van csoportosítva:

  • Nyelvi játékok,
  • matematikai játékok,
  • tudományos játékok,
  • mozgásfejlesztő játékok.

A könyv nem azért érdekes, mert újszerű játékokat mutat be (bár abból is van bőven), hanem inkább azért, mert jól összefoglalja azokat a hasznos és érdekes játékokat, amiket mindenki ismer, de már nem is jut eszébe senkinek játszani ezeket. Amikor azt írom, hogy mindenki ismeri ezeket, akkor természetesen nem a fiatal szülőkre gondolok (bár ők is emlékezhetnek egy-egy játékra a gyermekkorukból), hanem a tapasztalattal rendelkező szakemberekre (óvónők, gyógypedagógusok stb.).

A könyv érdekes egyvelege a napi rutintevékenységeknek és a tanulásnak. Részletesen elmagyarázza egy-egy hétköznapi tevékenység fejlesztő hatását. Stabil, élvezhető ötlettárat biztosít a rendszeresen végzendő fejlesztéshez, játékhoz, amelyek bár minimális előkészületet igényelnek, nagyon hasznosak a gyermek optimális testi-lelki fejlődésének biztosításához. A könyvben bemutatott játékok eszközigénye minimális, általában a háztartásban, oktatási intézményekben fellelhető tárgyak, általában nincs jelentős költségük. A gyűjtemény talán legnagyobb haszna az, hogy öntudatlanul alakul ki a javasolt tevékenységek végzése során, hogy játék a tanulás.

De most már beszéljenek helyettem a játékok, minden témakörből bemutatok egyet-egyet:

Nyelvi játékok

Ez az a kategória, amelyből mostanában minden nap használok feladatot, vagy amelyikből újabb ötleteket merítek. Ilyen ötlet volt az is, hogy a fültisztító pálcikával és festékkel rajzolás sokkal érdekesebbé teszi az írásos feladatokat is.

109-es játék: Mit visz a kishajó? ­– 5 éves kortól fölfele.

Képességek, amiket fejleszt: az ábécé megismerése, fonológiai szint, szóbeli kifejezésmód, szókincsfejlesztés, munkamemória (ez utóbbit már én írom hozzá).

‹‹A szavak ábécé sorrendbe való rendezésének kiváló formája, ha egymás után kezdődő tárgyakat sorolunk fel, és valahogy összekapcsoljuk őket. Ez egyszerre szórakoztató, és erősíti a kisebb gyermekek asszociációs képességét. Pl. kezdhetjük így: „A kishajó almát visz A-val”. A következő játékos így felel: „A kishajó banánt visz B-vel.” A következő játékos hozzáteszi: „A kishajó citromot visz C-vel”. A gyermek ügyességétől függően kétféleképpen lehet játszani. A legegyszerűbb változatban a kishajó azonos kategóriájú dolgokat visz: gyümölcsöt, állatokat, bútorokat… Bonyolítja a feladatot, ha meg is kell jegyezni mindazt, amit előttünk a többiek mondtak, és mielőtt újat mondunk az összeset fel kell sorolni.››

játék iskola-előkészítés olvasásfejlesztés grafomotoros fejlesztés

Matematikai játékok

Ebben a kategóriában arra láthatunk sok példát, hogy a hétköznapi tárgyak és élethelyzetek hogyan alakíthatóak át matematikai készségeket fejlesztő játékokká.

158-as játék: Számfüzet

Képesség: hozzárendelés, a számok ismerete, finommotorika.

A feladat egy okos segédeszköz, egy később is használható számolófüzet elkészítésének módját mutatja be. A hajtogatások és összetűzés után kapott füzetecske mindegyik (számozott) oldalán rajzolt alakok vagy beragasztott matricák mutatják be az adott szám értékét. Bár ez eredeti leírás nem tartalmazza, van lehetőségünk arra is, hogy a legegyszerűbb hozzáadás és kivonás műveleteket bevezessük, gyakoroltassuk, például az alábbi utasítássokkal: „lapozz előre hármat, hány pillangó rajzát látod most? Lapozz vissza kettőt, de előbb mondd meg, hogy hány kacsa lesz a képen?

Tudományos játékok

300. játék: Állatos bingó – 5 éves kortól.

Készítsetek együtt állatos bingót, és játék közben bővítsétek tudásotokat az állatokról.

Válasszatok ki tíz vagy több kedvenc állatot, és készítsetek együtt négy bingókartont. Erre kell rárajzolni vagy ráragasztani az állatokat. Minden lapon 9 különböző állatnak kell szerepelnie, és lennie kell legalább egynek, ami a többi táblán nem szerepel. Készíteni kell továbbá egy listát az állatokról, amelyre fel kell írni az összes állat néhány tulajdonságát.

A játék menete: Valaki felolvassa a nyomravezető tulajdonságokat. Ha a gyermek kartonján szerepel az adott állat, akkor tehet egy korongot, gombot az adott állatra. Az nyer, akinek először telik meg a lapja.

Képességek: adatok gyűjtése, elrendezése; kritikus gondolkodás; szókincsfejlesztés; beszédértés.

játék iskola-előkészítés olvasásfejlesztés grafomotoros fejlesztés

Fizikai ügyességet fejlesztő játékok

Ez a témakör a legkevésbé kidolgozott, és többnyire finommotoros ügyesség stimulálására ajánl játékokat.

359-es játék: Foltvarrás

Egyszerre fejleszti a matematikai, olvasási és asszociációs képességeket. Továbbá a szem-kéz koordinációt, a mintaalkotást, az ábrázolást.

Vágjatok ki egyforma négyzeteket, az egyikre írj le egy szót, a másikra rajzolja le a gyermek a megfelelő szót. Amikor minden szóhoz elkészült a rajz, akkor ragasszátok fel kettesével, négyesével egy kartonlapra, és kész is a saját pachwork. Csinálhatunk párokat számjegyekből és írott formájukból, de betűkből és az illető betűvel kezdődő szavakból is. Lehet papír helyett filcet is használni.

Olyan intézménynek ajánlom ezt a könyvet, amelyik nincsen túlzsúfolva fejlesztőjátékokkal. Továbbá nyári táborokba és napközis foglalkozásokra is.

Jelöld be, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu

játék iskola-előkészítés olvasásfejlesztés grafomotoros fejlesztés


 

0 Tovább

Az öltöztető maci

Mindannyian szeretjük a macikat, nagyon cukin vannak ábrázolva a könyvekben, a plüss figurák imádnivalóan puhák. A gyermekek egyik kedvenc állata, a szerelmesek egyik kedvenc beceneve. Akkor pont öltöztetni miért ne lehetne? Hát persze, hogy lehet. Igaz, hogy a gyermekirodalomban (mesék, filmek, játékok) ábrázolt macikának nagyon kevés köze van a barnamedve vagy mondjuk a grizzly valós személyiségéhez. De ez semmit nem von le a nimbuszából, a macikultusz legalább száz éve töretlenül tartja magát az élvonalban.

A következő játék, amit ajánlani fogok, az egyszerre vizsgálóanyag, azaz teszt, és terápiás eljárás is. Ez idáig még egyetlen másik játék sem tudta nálam betölteni ezt a kettős funkciót. Amint megláttam, megszereztem, és mihelyst megszereztem, rögtön hozzácsaptam a vizsgálati protokollhoz. Megsúgom, ez nem csak a logopédus eszköztárának nélkülözhetetlen kelléke, hanem a többi pedagógusé is az lehet: mozgásfejlesztőknek, óvónőknek, fejlesztőpedagógusoknak, tanító néniknek, dadusoknak és asszisztenseknek, szülőknek és nagyszülőknek is szükségük lehet belőle egy-egy példányra. Miért is? Mert ez a játék, ami egyben egy puzzle is, alkalmas a finommotoros képességek szűrésére, a terápiás hatása pedig: részben a finommotoros képességeket fejleszti, de ezen túl elősegíti az önállósodás folyamatát (öltözködés) és a szem-kéz koordináció kialakulását/gyakorlását is.

Mikor én voltam óvodás, akkor a cipőfűző megkötése az iskolaérettségi vizsgálat szerves része volt. Ezen kívül még arra emlékszem, hogy Lukács doktor néni megkérdezte, hogy hány lába van a lónak. Jelenleg az óvodában az óvónők elintézik ezt a kérdést azzal, hogy a mai gyermekek általában nem tudnak cipőt kötni. Tényleg nem tudnak! Legfeljebb a szülők tépőzáras cipőt vásárolnak a gyermekeiknek, és kész. Amikor pedig az írástanulás környékén beüt a probléma, akkor pánikba esünk, és senki nem vél összefüggést találni a cipőfűzés és a vonalvezetés között. Pedig van. Kissé költséges és fölösleges megoldásnak tűnik logopédussal megtaníttatni a gyermeket cipőt fűzni, mikor ezt bárki maga is megteheti. És tessék elfogadni, hogy nagyon is fontos tevékenységről van szó!

Ha érdekel, hogy hogyan lehet vele játszani, érdemes megnézni ezt a kis videót:

A vizsgálat során megkérem a gyermeket, hogy az összes elemet nyissa illetve bontsa ki. A cipőfűző zsinórját nem elég kibontani, hanem azt ki is kell fűzni. Stopperrel mérhetjük az időt. Majd megkérjük a gyermeket, hogy most mindent kapcsoljon be, húzzon fel, fűzzön be, kössön össze. Már maga az utasítások feldolgozása is egy komplett beszédfejlesztés. A visszacsinálás lesz a problémásabb és lassúbb rész, ezt biztosan állíthatom. A hozzám járó gyermekeknek az övvel és a fűzés-kötéssel van általában problémája. Nem találtam gyermeket 8 éves kor alatt, aki hibátlanul végigcsinálta az egyes feladatokat. A mozgásproblémán túlmenően meg fognak mutatkozni az irányproblémák (öv, fűzés), és a tervezés-szervezés, kivitelezés szekvenciáinak nehézségei is. A fűzés-kötés esetében az egymást keresztező vonalak jelentenek gondot. Sokkal jobb az óvodában ezzel bíbelődni, mikor még van idő a korrekcióra, mint az l betű írástanulása során. Aki nem tud keresztezni, az így fogja az l betűt írni keresztezés helyett.

Utolsó lépésként visszarakatjuk az elemeket a maciformába, és akkor ér minket a meglepetés, mikor az egyszerű formákat a gyerekek nem tudják visszahelyezni, és stratégiaként a próba-szerencse beforgatással próbálkoznak. És megtapadnak a hibás stratégiánál, nem tudják korrigálni az elképzelést.

Szerencsére a gyerekek élvezettel fognak a játékkal foglalatoskodni, nem fogják tudatosan megélni a nehézségeiket, és játékosan, észrevétlenül gyakorolják be az oly fontos készségeket. Akinek nagyon nehéz, az nem fogja magától levenni a polcról, oda kell egy családtag vagy szakember bátorító segítsége. A játék terápiás funkciója akkor fejeződik be, amikor a gyermek az összes műveletet rutinszerűen és gyorsan elvégzi.

A játék megvásárolható itt: Melissa & Doug: Gombos, csatos, zippzáras készségfejlesztő játék

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Az almafától az L betűig - a függőleges vonal tantárgy-pedagógiája

Első saját konkrét élményem a függőleges vonallal, azaz az álló egyenessel kapcsolatban az iskola első osztályához kapcsolódik. Akkor, amikor Gyöngyi tanító nénim az írás-előkészítés periódusában előírt néhány magasabb és alacsonyabb álló egyenest a füzetembe, és nekem folytatnom kellett a sort. Ahogy valószínűleg sok más gyerek, én is a betűformázás tanulásakor foglalkoztam először a betűelemek ábrázolásával, gyakorlásával. Szakmai pályám során egyre inkább bebizonyosodik, hogy az óvódáskorú gyermekek elég nagy hányadának nem elegendő indirekt módon (gyurmázás, gyöngyfűzés, barkácsolás, rajzolás) előkészülni az írás tanulására. Ez csak szükséges, de nem elégséges előfeltétele az írásnak ennél a gyerekcsoportnál.

Mikor a szerkesztőmnek először említettem, hogy miről is fog szólni a soron következő bejegyzésem, akkor beleegyezően bólintott, és azt mondta, hogy írjak arról is, hogy miért fontos az álló egyenes, mi a szerepe. Azon vettem észre magam, hogy zavartan kutakodok a hosszú távú emlékezetemben valami frappáns magyarázat után, de nem találok ilyet. Meg kell tanítani rá a gyereket, és kész! Akárhogy is legyen, az álló egyenes gyakorlása az írás-előkészítés folyamatában a legelső helyen van, de az ábrázolás folyamatában is előkelő helyet foglal el. Ahhoz, hogy a gyermek el tudja sajátítani az L, B, H, K, F, J… stb. betűk írott formáját, képesnek kell lennie egy korrekt, fentről lefele haladó álló egyenes megrajzolására.

Virginie, a francia óvoda középső csoportjának óvó nénije nem bízza a véletlenre a függőleges vonal tanítását. Tudományos és művészeti szempontból komolyan előkészítve oktat. A könyvek ára, amik alapján halad, 185 euró (Pack Graphic'arts, Pack Traces à suivre), ezeket a saját költségére vette. Amikor belelapozhattam, azonnal elcseréltem volna rá a lelki üdvösségemet.

A most középső csoportos gyerekek, akiket Virginie tanít, mennyivel szerencsésebbek, hogy az álló egyenessel nem az első osztályban találkoznak először, az írás munkafüzet lapjain. Virginie semmit nem bízott a véletlenre. Aprólékosan, hierarchikusan és komplexen felépített tevékenységsorozatról van itt szó, széles spektrumú hatással. Mert hogyan is történt náluk?

Először is, a festőállványon függőleges síkban ismerkedtek a függőleges vonallal. A lap tetejére ecsettel vittek fel hígított festéket, és azt lefele csorgatva figyelték meg, hogy milyen nyomot hagy. Ez a feladat komplexen fejleszti a (fentről lefele tartó) folyamatos szemmozgást és a szem-kéz koordinációt is. Sok szempontból könnyített feladatról van szó: maga a függőleges felületen való munka, a grafomotorika minimalizálása (csak a festékpöttyöt kell megfelelően elhelyezni, utána az teszi a maga dolgát, és lecsorog), ekkor a teljes grafomotoros tevékenység kiiktatódik, a szemmozgáson van a hangsúly. A tevékenység a gyermeket a jó megfigyeléshez segíti, és mivel könnyűnek ítéli meg a folyamatot, valószínűleg a pozitív élmény jobb grafomotoros teljesítményre is fogja sarkallni.

Itt azonban nem álltak meg. Színes papírból csíkokat vágtak, és ezeket a csorgatott álló egyenesek közé ragasztották. Finommotoros/manuális tevékenységek sokasága: eszközhasználat (ecset, olló), ragasztás stb.

Eddig tartott a grafomotoros fejlesztés/előkészítés, utána következett a vizuális nevelés két tematikához kapcsolódóan: Őszi erdő és a szüret előtt álló Almafa. Itt két tantárgy, a vizuális nevelés és a természetismeret kapaszkodtak össze. A gyermekek megfigyelték a természetben található álló egyeneseket, és az évszaknak megfelelően választottak tematikát. Ezt először a teljes integritásában dolgozták fel (őszi erdő), majd kiemeltek egy elemet (egy fa), és azt a maga részleteiben, aprólékosan dolgozták ki. Az általánostól haladtak a konkrét felé. Természetesen az egész folyamat megannyi lehetőséget biztosított a tematikához kapcsolódó szókincsfejlesztésre, a beszélgetésre.

Őszi erdő: Az állványra rakott papírlapokra a gyermekek függőleges vonalakat festettek a fatörzsek ábrázolására. A munka a továbbiakban vízszintes síkban folytatódott, a fa lombozatát kör alakú szivacsokkal nyomdázva ábrázolták, majd az egészet egységesítve összemosták. Jellemző volt az őszi időszaknak megfelelő színhasználat (sárgás-barnás-vöröses tónusok használata).

Az almafa elkészítése 3 különböző alkalommal, összesen 30 percig tartott. Az első alkalommal történt az alapok felvitele, durva mosogatószivacs-kockákkal, nyomdatechnikával. A második alkalommal történt az előrajzolt almafa megfestése. A harmadik alkalommal pedig az almafa kivágása, és a fűszálakhoz használt papír hajtogatása és vágással kirojtozása, és a mű összeállítása.

 

A kész mű láttán annyira hihetetlen, hogy ezek 4 év körüli gyermekek önálló alkotásai. A változatos finommotoros technikák alkalmazása komplex fejlesztőhatást jelentett. Grafomotoros előkészítést, a szépérzék fejlődését, az ábrázolásra való igényt, a tér érzékelését és a maximális motiváció fenntartását biztosították.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Nyomot hagyni – grafomotoros fejlesztés

Iskolában dolgozni a legjobb dolog a világon. Nagyon téves gondolat az, hogy a logopédiai terápiát oktatási intézményen kívül, egy másik intézményben kell megoldani, anélkül, hogy a gyermekkel foglalkozó szakemberek kapcsolatba lennének egymással. Sokkal hatékonyabb, ha a tanító és a logopédus együtt dolgozik. Az egyik mondja, hogy mit nem tud a gyerek, a másik megmagyarázza, hogy ez miért van így, és megoldást kínál rá. Nem öncélúan fejleszt, hanem úgy, hogy a gyermek jobban boldoguljon az iskolában/óvodában. Bár ezek a különböző szakmák közötti párbeszédek nagyon fáradságosak és frusztrálóak minden fél számára, mégis azt gondolom, hogy ha komolyan gondoljuk az integrációt, akkor nélkülözhetetlenek. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy én egyre kevésbé érzem frusztrálónak ezeket a párbeszédeket, és egyre inkább nyitott fülekre találnak a gondolataim. Nekem többek között az is nagyon hasznos, hogy látom a pedagógus kollégákat dolgozni. Nem a saját elképzeléseimben vagyok belemerülve egész nap, hanem folyamatosan új szakmai (és kulturálisan más) ingerek érnek.

Meixner Ildikó mondta a diszlexia reedukáció kapcsán, hogy egyszerre kell a gyermeket fejleszteni és oktatni. Az arányok megtalálása az érdekes. Kezdetben több a fejlesztés, kevesebb az oktatás. Majd, ahogy a gyermek szépen fejlődik, úgy egyre inkább az oktatáson (a tananyag pótlásán) lesz a hangsúly. Na de elég nehéz egy fejlesztő szakembernek kívülről eldönteni, hogy milyen oktatási hiányosságai vannak a gyermeknek, és nehéz a fejlesztés során a helyes arányokat megtalálni.

Adott esetben nem kell érte többet tennem, mint hogy végigmegyek a folyóson, nyitva tartom a szemem, és pillantgatok jobbra-balra.

Az, amit mostanában láttam, az maga volt a csoda, nem viccelek. Azok az ingerek, amik értek, tágra nyitották a szemeimet, és alaposan megdolgoztatták az agyamat.

Mikor a napokban az óvoda folyosóján áthaladtam, már érezhető volt az őszi szünet közeledte. Nagy volt a sürgés-forgás a kis- és középső csoport háza táján. Részben a folyosót dekorálták az óvó nénik és a dadusok, részben meg készítették hazavitelre a gyermekek elkészített munkáit. Persze a mostanában szokatlan nyüzsgés jobban magára vonta a figyelmemet. Csak úgy záporoztak a kérdéseim a kollégákra: Hogy csináltátok? Mennyi idő alatt? Milyen technikát alkalmaztatok? Élvezték a gyerekek? Lefotózhatom? Rögtön létrejött egy folyamatos inter(kulturális)diszciplináris párbeszéd, ami mindkét fél számára nagyon hasznos, de a legtöbbet belőle a gyerekek profitálják.

Ebben a cikkben Katalin óvó néni és a kiscsoportos gyermekek munkáit fogom bemutatni. Rögtön látszani fog, hogy olyan adekvát, életkornak, gyermeki léleknek megfelelő, fejlesztésorientált oktatásban részesülnek ezek a gyerekek, hogyha bármilyen probléma mutatkozna a későbbiekben, itt oktatási hiányosságok pótlásáról szó sem lehet, csakis fejlesztésre kerülhet sor. De az is a tapasztalatom, hogy az ebből a csoportból indult gyerekek az óvodai ciklus alatt grafomotorosan előkészülnek az iskolára.

Lefogadom, hogy sokan meg fognak lepődni azon az állításomon, hogy a vizuális-grafomotoros nevelés a nulladik kilométernél nem úgy kezdődik, hogy a gyerek kezébe nyomunk egy ceruzát. Katalin koncepciója az, hogy addig nem is adunk ceruzát, ecsetet (nem marokra foghatót), amíg a helyes eszköztartás nem alakul ki. Nagyon hasznos gondolat.

Na de akkor mit is csináltak ezek a kiscsoportosok? Nyomot hagytak!


Kattints a nagyobb méret megnyitásához

A munkáikból Katalin csinált egy csinos füzetecskét. Mikor belelapozott a füzetbe, azonnal láttam, hogy ezt meg fogom osztani az olvasóimmal, minél hamarabb, annál jobb. A gyerekek a kezüket és különböző tárgyakat mártottak festékbe, és azokkal nyomdáztak a rajzlapra vagy például az autó esetében végiggurították a papíron, és rácsodálkoztak, hogy milyen nyomvonalat produkál. Ezen kívül mártottak legót, clipót, parafadugót is. A középső csoportosok még villával is karistolták a papírt. Életkornak megfelelő, kompex fejlesztés, az biztos. Megismerték a színeket, fejlődött a beszédkészségük, tanultak pár új szót a technikához kapcsolódóan. Ügyesedett a figyelmük, a látásuk és a kezecskéjük is. Alkottak! A periódus végén, amikor már megszülettek a művek, akkor Katalin gondolt egyet, a gyerekek elé tette a kész munkákat és a használt eszközöket, és össze kellett párosítani, megtalálva, hogy melyik rajz milyen eszközzel készült. Ekkor már az emlékezetüket is fejlesztette, és tanulástechnikai szempontból is lefektette az alapokat (asszociáció, rendszerezés, ismétlés).

Elsősorban nem a feladatok újszerűsége kápráztatott el, mert izoláltan egy-egy feladat a látóterünkben van egy ideje. Inkább az oktatás tervezettsége, a számos változatos eszközzel való gyakorlás, a témában való elmélyülés, az esztétikus végproduktum megszerkesztése.

Nos, az illusztrált feladatok a logopédiai grafomotoros terápián is megállják a helyüket, az előkészítő szakaszban, fiatal életkorban.

Akit a téma érdekel, üzenem, hogy hamarosan megtudhatják, mit csinált Virginie osztálya (középső csoport) az említett periódusban. Ha sokakat érdekel, akkor a következő periódus munkái is megosztásra kerülnek.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Az iskola-előkészítő foglalkozások

Amióta a gyermekek 6 évesen mennek iskolába, reneszánszukat élik az iskola-előkészítő foglalkozások. Hogy a szigorú iskolába küldés jó-e vagy sem, arról megoszlanak a vélemények. Szerintem jó, de sokan lesznek velem ellentétes véleményen. A kétezres évek eleje körül lett rá lehetőség, hogy egy gyermek indokolt esetben akár 8 évesen kezdje meg az iskolát. Kb. 8 évvel később nem egyet vizsgáltam közülük a szakértői bizottságban, és a késői iskolakezdés pozitív hatásai a teljesítményben nem mutatkoztak meg. Azt a karriert futotta be legtöbbjük, amire a kezdeti képességeik predesztinálták őket.

Most iskola-előkészítőt tartanak az óvodák, az általános iskolák, gombamód szaporodnak a magánkezdeményezések. Előkészítőkre lehet járni játszóházakban, fejlesztőközpontokban, családi napközikben. A szülők, abbéli félelmükben, hogy gyermeküknek 6 évesen el kell kezdeniük az iskolát, már 5 évesen elkezdik rákészíttetni erre a gyermekeket.

Korábban volt rá lehetőség, hogy az iskolában legyenek ilyen osztályok, leginkább az eltérő tantervű általános iskolákban. A Meixner-módszer eleve úgy lett kitalálva, hogy két év alatt egy iskola előkészítő és egy 1. osztály során sajátíttassa el az olvasás-írás képességét. A francia iskolarendszerben az első osztályt például iskola-előkészítő kurzusnak (Cours Préparatoire CP) hívják.

Remek szöveggyűjtemények voltak-vannak, amiket korábban mind az iskola-előkészítő foglalkozásaim során használtam nagy-nagy csodálattal. Azért szeretném egy-egy képpel illusztrálni őket, hogy emlékezzünk arra, hogy azokban a korábbi ínséges időkben milyen sokat is jelentettek mind a logopédusok/fejlesztő szakemberek, mind a fejlesztett gyermekek számára. És hogy a gombamódra szaporodó szöveggyűjtemények és fejlesztőjátékok ne halványítsák el emléküket, mert az évek során semmit sem veszítettek nagyszerűségükből. Ma is mondanak újat számomra, annyi év forgatás után is.


Végezetül ajánlok egy több száz feladatlapot tartalmazó, ingyenesen letölthető angol nyelvű gyűjteményt, ami a vizuális, grafomotoros képességek, matematikai készségek, az olvasástanulás rejtelmeibe bevezető igényes és színes feladatlappal bűvöli el a kis tanoncokat és tanáraikat. A bőség zavara a mi esetünkben nagy valószínűség szerint érdekesebb foglalkozásokhoz vezet, motiváltabb ismeretelsajátítást és boldogabb gyermekeket eredményez. Ha már elő kell készíteni, a legjobb minőségben tegyük.

Ajánlom régi és új barátaimnak, kedves kollégáimnak és a blogom minden olvasójának.

http://www.schoolsparks.com/kindergarten-worksheets

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu

1 Tovább

Boér Zsuzsa, logopédus-gyógypedagógus blogja



LIKE-olj, hogy értesülj!

Címkefelhő

afázia (1),Alzheimer-kór (1),arcvakság (2),Asperger-szindróma (1),autizmus (10),beszédfejlődés (8),beszédindítás (13),beszédtechnika (1),beszédértés (10),betűtévesztés (2),dadogás (2),differenciáldiagnózis (1),diszgráfia (1),diszlexia (3),diszpraxia (3),Down-szindróma (1),echolália (1),emlékezet (7),emlékezet-fejlesztés (5),fejlesztés (4),fejlődési verbális diszpraxia (1),figyelem (4),figyelemfejlesztés (4),figyelemmegosztás (1),figyelemzavar (5),finommotorika (2),fixációszélesség (1),fonológiai tudatosság (4),formafelismerés (2),Gerstmann szindróma (1),grafomotoros fejlesztés (14),hanganalízis (1),hiperaktivitás (3),idői tájékozódás (3),integráció (2),interdentális szigmatizmus (1),iskola-előkészítés (5),játék (41),kognitív-fejlesztés (1),kommunikáció (2),kreativitás (2),kártya (3),kétnyelvűség (3),Lottójáték (3),légzéstechnika (1),MamaPapaTaxi (12),mentális forgatás (1),mentális lexikon (1),mondatértés (1),mondóka (1),munkamemória (16),neuropszichológia (2),nevelés (1),nyelvfejlődési zavar (1),nyelvi kreativitás (3),nyelvlökéses nyelés (2),nyelvtanulás (2),olvasás (14),olvasásfejlesztés (7),olvasástechnika (4),parafunkció (1),perifériás látás (1),pragmatika (1),pöszeség (2),r hang (1),szemantikai háló (3),szemmozgás (1),szerialitás (1),szintaktikai tudatosság (1),szociális képességek (2),szoftver (2),szókincs-aktivizálás (9),szókincsfejlesztés (11),szótagolás (3),szövegértés (2),taktilis érzékelés (2),tanulás (3),testséma (1),téri tájékozódás (6),ujjgyakorlatok (2),ujjszopás (1),utasításértés (5),verbális emlékezet (4),verbális fluencia (1),vizuomotoros képességek (2),vizuális figyelem (6),vizuális észlelés (4),zene (2),írás (4)

Utolsó kommentek

Elérhetőség: boerzsuzsi / at / gmail.com