Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Még mindig beszédindítás: a beszédértés fejlesztése

A beszédindítás témája elég furcsán alakul a blogomon. Az biztos, hogy nagyon fontos a téma, váratlanul mindig elő-előkerül, aztán látszólag a semmibe vész. De hogy ez egy igazi folytatásos szappanopera, ahhoz nem fér kétség. Nagyon sok apró, fontos részletből épül fel, amiről mind szólni kell. A cikkek nagyon alaposan kapaszkodnak egymásba, és még koránt sincs vége a sorozatnak.

Ez alkalommal a beszédértésről fogok szólni, a beszédindítás kontextusában.

A beszédértés önmagában is egy kényes téma. Ha nem a beszédindítás kapcsán hozom szóba, akkor azt mondanám, hogy a beszédértés összefügg a hangzó beszéddel, fejlődése szorosan összefonódik az előbbivel, és a fejlesztése szintúgy. Ezért az önmagában való fejlesztésének nem látom sok értelmét. A beszédértés fejlesztésének szorosan összefonódva kell történnie az expresszív beszéd fejlesztésével. Akkor hatásos ám igazán.

A beszédértési elmaradás nagyon alattomos, a hangzó beszéd zavarával ellentétben sokkal kevésbé nyilvánvalóak a tünetei – akár észrevétlenek is maradhatnak, vagy félrevezethetnek minket a kórképet illetően.

A beszédindítás során is figyelnünk kell arra, hogy inkább expresszív vagy perceptív, esetleg kevert természetű a beszédtanulást akadályozó tényező. Autizmus okán megkésett beszédfejlődésű vagy nembeszélő gyermek beszédfejlesztésének alapját kell képeznie a beszédértés fejlesztése. Autizmus kórképben mindig komoly beszédértési elmaradás van, ez az egyetlen kórkép melyben a pragmatikai nyelvi szint is sérül. Az alanyok képtelenek például a szándéktulajdonításra, ami mind a szociális kapcsolatok kialakulására és megszilárdítására, mind a beszédelsajátításra hatással van.

A beszédértés terápiája során a produkció fejlesztésének a beszédértéssel párhuzamosan kell haladnia. Természetesen a beszéd megindultáig sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a beszédértésre (nem is tehetünk mást), a gondolkodás fejlesztésére, a szenzomotoros integrációra, az információk generalizálására, mint az expresszív beszédre. A gyerek nem beszél, ezért nem várakozunk és sopánkodunk, hogy miért is nem teszi, amit kellene, hanem ott készítjük elő a beszédet olyan szinten, ahol hasznosak tudunk lenni.

Na de milyen feladatokra gondoljunk a beszédértés fejlesztése során? Olyan feladatokra, amik egy átlagos fejlődésű gyermek esetében nem feladatok, viszont a mi tanítványainkat a legtöbb esetben meg kell rá tanítani.

  • Figyelgetni kell a gyermek emberi hangra adott reakcióit. Rá kell irányítani a figyelmét a beszédre.
  • A napi rutinok anticipációja (előrevetítése).
  • A különböző intonációkra adott válaszreakciók megfigyelése, a következtetések levonása, az információk felhasználása a fejlesztés során.
  • A gyerek valamilyen szinten reagáljon a nevére.
  • Reagáljon a hívószóra („gyere!”). (Nagyon sok függ ettől a szociabilitás kialakulása szempontjából.)
  • Figyeljük, hogy milyen reakciót váltanak ki belőle a láthatatlan tárgyak által képzett zörejek (felkapja-e rájuk a fejét, ignorálja, dühíti, kiborítja, betapasztja a fülét... stb.).
  • Érti-e a „nem” szó jelentését? Mikor olyan gyermekkel találkoztam, aki nem értette a „nem” szót, akkor az óvó nénik mindig tamáskodtak. Nem igazán tudtam meggyőzni őket arról, hogy tényleg nem érti a „nemet”, és se neveletlenségről, se pedig szándékosságról nincs szó. Pedig nem egy ilyen gyerekkel találkoztam a pályafutásom során.
  • Hogyan reagál a családtagjai nevére?
  • Figyel a zenére és az énekekre?
  • Általában a zajok érzékenyen érintik vagy érzéketlen rájuk?
  • Rá tudja irányítani a figyelmét a beszélő személyre?

Érti a gyerek azt, hogy "nem"?

Ezek mind nagyon fontos kérdések. Ezekre a képességekre szükség van, hogy a nembeszélő gyermek és környezete között meginduljon a kommunikáció.

Bátran tegyük fel, és válaszoljuk meg ezeket a kérdéseket. Amikre ezekből a gyermek nem képes, kísérletet kell tenni a megtanítására és begyakoroltatására. Ilyenformán nem nagyon kell filozofálgatni azon, hogy mi is a teendő. Amikor ezen túl vagyunk, akkor átlépünk a lexikai (szókincs) szintre. Ha nem tudod, hogy milyen sorrendben vedd elő a kategóriákat, akkor javaslom a saját gondolatmenetem megtekintését a cikk alján. Ettől természetesen minden esetben el lehet térni a gyermek érdeklődési körének, tudásának a függvényében. Mindig az adott gyermekre fókuszáljunk (legyünk rugalmasak, ami az elképzeléseinket illeti – ne felejtsük el, mi könnyebben alkalmazkodunk). Ami érdekli, azzal szívesebben foglalkozik, amit tud, az önbizalmat ad neki, és ez fogja tovább motiválni az adott témában való elmélyülést. Másrészt pedig, ha már egyszer a gyerek besétált a mi utcánkba (kialakult a bizalom a felek között), akkor nyert ügyünk van.

  • A legelső főfogalmak egyike az ennivalók lesznek. Meg kell bizonyosodnunk arról, hogy tisztában van a jelentésükkel. Tudom, hogy nem szép dolog, de az ennivalók között sok motiváló tényezőt fogunk találni.
  • Ezt követi a mindennapi tárgyainkat képező dolgok jelentésének megértése. Mindig a konkréttól haladjunk az absztrakt felé. Autista gyermekeknek meg már a beszédértés fejlesztésének stádiumában többféle képet kell mutatni ugyanarról a dologról. (A generalizáció elősegítése érdekében, ez ugyanis nehezükre esik.)
  • Ezt követően megbizonyosodunk az akciószavak értéséről,
  • a test részei,
  • az egyszerű utasítások,
  • a ruhák,
  • a környezetünkben fellelhető tárgyak szavainak a megértéséről.
  • Az „Add ide!” felszólításra adott válaszreakció begyakoroltatása.
  • A gyermek figyelmének felkeltése és megszilárdítása a képek irányába.
  • A minőségjelzők megértése.
  • Az érzelmeket kifejező szavaknak való jelentéstulajdonítás.
  • A téri tájékozódás szavainak megértése (bent, fönt, lent).
  • A helyek neveinek megértése.
  • Két, ugyanazon tárggyal kapcsolatos utasítás megértése, végrehajtása („Menj az ajtóhoz és csukd be!”)
  • A megnevezett kép kiválasztása (segítséggel, önállóan).
  • A „csak egy” és az „összes” szavak megértése.
  • A kicsi/nagy szavak megértése.
  • Funkciójuk alapján megnevezett tárgyak/képek kiválasztása.
  • Névutókat tartalmazó utasítások megértése (alatt, között, benne stb.).
  • Olyan utasítás megértése, amely két tárgyat és két cselekvést tartalmaz. („Tedd le a homokozó lapátot, és ülj fel a hintára.”)
  • A tárgyak részeinek azonosítása.
  • Az arc részei.
  • Olyan utasítok megértése, melynek három tárgya is van.
  • A piros és kék színek felismerése.

Amikor a kedves olvasó idáig elérkezett a fejlesztés során, akkor már nagyon elégedett – mind a tanítványával, mind saját magával –, és munkájának gyümölcsét már a környezet is méltányolja.

De a terápiás munkának a legtöbb esetben még mindig nincs teljesen vége... Folyt. köv.

Egy jó kis szemléltető eszköz az igék generalizációjához – ugyanazt az igét használhatjuk különböző helyzetekben.

Az Orthomotus promóciós anyaga (PDF letöltés)

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Ne félj tőle! Képes vagy rá te is! – Beszédindítás 0.

Az olvasás mellett a beszédindítás a második legnépszerűbbnek tűnő téma az oldalamon, és mellesleg ez az én egyik kedvenc témám is. Nem véletlenül. Egy nagyon kényes témáról van szó. A szülők és a szakemberek egyaránt válnak nagyon aggodalmaskodóvá, ha egy nembeszélő gyermekkel találkoznak – mivel egy nagyon látványos hiányosságról van szó, érthető, hogy a szülő nagyon aggódik, és mivel nincsen tuti receptkönyv a beszédindításra, ezért a szakember részéről is megbocsájtható az aggodalmaskodás.

Sok minden akadályozhatja a beszéd időre való beindultát. A praxisomban három jellemző kórképpel találkoztam, melyben a beszéd jelentősen akadályozott volt: hallásproblémák, ismeretlen eredetű  diszfázia – megkésett beszédfejlődés (paradox módon ez a diagnózis majd csak a beszéd beindulta után, differenciáldiagnózissal pontosítható) és ASD (autizmus spektrumzavar). Természetesen már ez a klasszifikáció sem állja meg teljesen a helyét, hiszen pl. a hallásproblémák is nagyon sokfélék lehetnek, és következményesen okozhatnak mind megkésett beszédfejlődést, mind diszfáziát, akár beszédképtelenséget is.

Az én tapasztalatom az, hogy a beszédindítás, a komoly megpróbáltatások terápiája a következőképpen szakaszolható:

1. A szó szerinti beszédindítás szakasza (a beszédprodukció előhívásának a szakasza) (6 hónap, heti 3-szor 30 perccel számolva, egyéni terápia során)
2. Az alapszókincs (50-200 szó) elsajátításának a szakasza (6 hónap)
3. A mondatalkotás és -bővítés szakasza (12 hónap)

Azon gyermekek számára, ahol nincsen rengeteg hanghiba, általában itt véget is ér a terápia.

Akiknél az artikuláció zavara áll fenn, a következő lépés:

4. Artikuláció terápia (6 hónap vagy több)

Ez a kalkuláció az ép értelmű gyermekekre vonatkozik, akik motiváltak a beszédre, és valamilyen szinten rávehetőek a kommunikációra és a hangzó beszéd elsajátítására. Gereben tanárnő mondta régen, hogy amikor a gyermek elkezd beszélni, akkor mindenki megkönnyebbül (és ez így van jól), de sajnos a legtöbb esetben ekkor még nem fejeződik be a terápia, hanem a hangzó produkció függvényében lesz szükség további logopédiai reedukációra.

A legtöbb esetben a beszédzavar nem egy izolált nyelvi zavar, hanem egy egyetemesebb tanulási zavar részeként van jelen a gyermeki fejlődés során, és kiterjed az írott nyelv zavarára is. Abban az esetben, ha a beszédzavar tanulási zavarba torkollik, még további reedukációra is lehet számítani, azaz

5. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortográfia… stb. reedukációkra.

Szóval, a repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg… Nem tudjuk megbecsülni a terápia végét, mikor elkezdjük tervezni a terápiás munkát. Nagyon fontos, hogy mindig az adott fejlesztési etapra fókuszáljunk, szem előtt tartva a globális kórképet, de abban nem elmélyedve, csak mindig az aktuális feladatban. Ellenkező esetben könnyen pánikrohamot kaphatunk.

De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen ez a cikk a beszédindításról, annak is a legelejéről szól.

A beszédindítást a cikk további részében az autizmus szemszögéből fogom prezentálni, részben azért, mert ezzel a kórképpel van a legnehezebb dolgunk.

Magyarországon nagyon szokatlan gondolat, hogy egy logopédus foglalkozik egy autista kisgyermekkel, hiszen vannak külön erre specializálódott gyógypedagógusok, amióta a megfelelő szakirány képzése megkezdődött az egyetemen. Azután vannak a különböző terápiák, mint például az ABA (Applied Behavior Analysis), vannak a szülők (akik nagyon helyesen egyre nagyobb részt vállalnak a gyermekük fejlesztéséből, jelentősen javítva ezáltal a terápia prognosztikáját), a mozgásfejlesztők… stb. Tehát jelen pillanatban nincsenek univerzális szakemberek a probléma megnyugtató rendezéséhez, de van sok-sok szakember, akiknek a jelenlétére a fejlesztés különböző szakaszában, mind nagy szükség van. Pluridiszciplináris szemlélet és differenciáldiagnózis, ez két fontos kulcsszó a beszédindítás esetében.

Most visszakanyarodok a korábbi gondolatomhoz, hogy kifejtsem, miért is van szükség a logopédusra az autizmus terápiája során, miért kell külön beszédindító terápiát végezni, és miben áll ez a terápia.

Az autista gyermekkel általában nagyon nehéz kommunikálni, és többek között kommunikációfejlesztéssel fog a logopédus foglalkozni. Néhányuknak nagyon könnyen fog sikerülni a hangzó beszéd elsajátítása, másoknak a beszédértéssel lesznek problémáik (a tapasztalataim szerint minden autista gyermeknek van különböző fokú problémája az értés területén). A beszédindítás terápiája azzal veszi kezdetét, hogy írunk egy listát azokról a hiányosságokról, amik akadályozzák a beszédet, feltüntetjük a céljainkat, hová akarunk eljutni, továbbá az erősségeket, amelyekre a terápia során támaszkodhatunk.

Most megpróbálom összeírni a lehetőségeket, természetesen nem minden gyermeknek lesz pontosan arra szüksége, amit most leírok. Ebből a listából kell kiválasztani, hogy mely területek fejlesztésével veszi kezdetét a terápia. A lista tetszőlegesen kiegészíthető az adott gyermekre jellemző sajátosságokkal. Ne felejtsük el, hogy amit a gyermek egyszer már sikeresen elsajátított, azzal nem kell többet foglalkozni (kihúzzuk a listáról, és új fejlesztendő területeket írunk a helyére).

A Kommunikációs szándék fejlesztése (részben az autismeinfantile.com alapján):

1 lépés:

  • szemkontaktus felvétele, megtartása
  • a figyelem felkeltése valami irányába
  • nyomatékos kérésekre válaszreakció kiváltása
  • tárgyak nézegetése
  • reagálás különböző hanglejtésekre
  • a közös figyelem felkeltése
  • megfelelő módon irányítani a figyelmet
  • megfelelő módon kérni dolgokat

2 lépés:

  • megfelelő módon elutasítani valamit
  • segítségkérés
  • megnevezni és kommentálni dolgokat
  • egyszerű utasítások követése
  • köszönés
  • kapcsolatfelvétel (párbeszéd mintájára információ-megosztás, „én-te, én-te, én-te” fordulatok megértetése, begyakoroltatása)
  • kérdésfeltevés

3. lépés:

  • többször megkísérelni a kommunikációt
  • mások igényeinek és szükségleteinek a felismerése és figyelembe vétele
  • a viselkedés partnerhez való adaptálása
  • különböző stratégiák kialakítása a viselkedés kontrollálására

Ez a terápia legnehezebb része, nélkülözhetetlen, mivel ez fogja megalapozni a beszéd beindulását.

A cikksorozat hamarosan folytatódni fog:

  • az expresszív beszéd,
  • a perceptív beszéd,
  • a nyelés, praxisok artikuláció,
  • és a játék irányelveinek a felsorakoztatásával.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Boér Zsuzsa, logopédus-gyógypedagógus blogja



LIKE-olj, hogy értesülj!

Címkefelhő

afázia (1),Alzheimer-kór (1),arcvakság (2),Asperger-szindróma (1),autizmus (10),beszédfejlődés (8),beszédindítás (13),beszédtechnika (1),beszédértés (10),betűtévesztés (2),dadogás (2),differenciáldiagnózis (1),diszgráfia (1),diszlexia (3),diszpraxia (3),Down-szindróma (1),echolália (1),emlékezet (7),emlékezet-fejlesztés (5),fejlesztés (4),fejlődési verbális diszpraxia (1),figyelem (4),figyelemfejlesztés (4),figyelemmegosztás (1),figyelemzavar (5),finommotorika (2),fixációszélesség (1),fonológiai tudatosság (4),formafelismerés (2),Gerstmann szindróma (1),grafomotoros fejlesztés (14),hanganalízis (1),hiperaktivitás (3),idői tájékozódás (3),integráció (2),interdentális szigmatizmus (1),iskola-előkészítés (5),játék (41),kognitív-fejlesztés (1),kommunikáció (2),kreativitás (2),kártya (3),kétnyelvűség (3),Lottójáték (3),légzéstechnika (1),MamaPapaTaxi (12),mentális forgatás (1),mentális lexikon (1),mondatértés (1),mondóka (1),munkamemória (16),neuropszichológia (2),nevelés (1),nyelvfejlődési zavar (1),nyelvi kreativitás (3),nyelvlökéses nyelés (2),nyelvtanulás (2),olvasás (14),olvasásfejlesztés (7),olvasástechnika (4),parafunkció (1),perifériás látás (1),pragmatika (1),pöszeség (2),r hang (1),szemantikai háló (3),szemmozgás (1),szerialitás (1),szintaktikai tudatosság (1),szociális képességek (2),szoftver (2),szókincs-aktivizálás (9),szókincsfejlesztés (11),szótagolás (3),szövegértés (2),taktilis érzékelés (2),tanulás (3),testséma (1),téri tájékozódás (6),ujjgyakorlatok (2),ujjszopás (1),utasításértés (5),verbális emlékezet (4),verbális fluencia (1),vizuomotoros képességek (2),vizuális figyelem (6),vizuális észlelés (4),zene (2),írás (4)

Utolsó kommentek

Elérhetőség: boerzsuzsi / at / gmail.com