Logopédia mindenkinek

A 7-8 évesek részére készített munkamemória feladataim nagy érdeklődésnek örvendtek, és valaki újabb feladatokat kért 4-6 éves gyermekek számára. Össze is állítottam egy 30 mondatos feladatsort, 10-10 mondatot, amikből állatokat, számokat és bizonyos hangokat tartalmazó szavakat kell visszamondani.

Mivel nem akartam hasraütés-szerűen megosztani a feladatokat, a balatoni nyár vége felé egy kis, ha nem is kutatást, de kipróbálást szerveztem. A feladatvégzés minden egyes momentuma rendhagyónak ígérkezett. A feladatok kipróbálásához öt kis barátom nyújtott segítséget. A feladatokat a Balaton partján, a csíkos napágyamon írtam, kézzel, kis kockás füzetbe. A feladatok kipróbálásában három 5 és 5;6 év közötti gyermek vett részt, és további két hároméves is nagyon nagy érdeklődést tanúsított. Péntek délután a homokozó mellé leterítettem a piros törülközőmet, és ott helyben, az ünnepi fürdőruhámban végeztem el a feladatok kipróbálását. A kisgyerekek – a fejük búbjáig homokosan – alig várták, hogy sorra kerüljenek. El nem tudtam volna képzelni, hogy a nyaralás kellős közepén önszántukból tanulni akartak. Pedig igen! A harmadikként sorra kerülő kisfiú nem volt hajlandó addig fürdeni menni, amíg sorra nem kerül. A két hároméves pedig végigasszisztálta a történéseket, nagy figyelemmel. Nem volt játék, színes képek sem voltak, csak a mondatsorok, és ezek végig lekötötték a gyerekeket. Motivációból nem volt hiány. Ha nem velem történik, el sem hiszem. Még mondja azt valaki, hogy a gyermekek nem szeretnek tanulni! A gyerekekről annyit kell tudni, hogy fiúk, mindhárman nagycsoportosok lesznek ősszel és logopédushoz járnak.

Az első feladat utasítása: Hallgasd meg figyelmesen a következő mondatot, jegyezd meg, majd mondd vissza az állatok nevét!

1. A szamár megirigyelte a kiskutya életét.
2. Az elefánt, az oroszlán és a gazella egymással versengve ásta a kutat.
3. A nyulacska éjszaka sem kaphat vizet.
4. Az elefánt nagyon jószívű – gondolta a nyuszi.
5. A róka és a farkas egész éjszaka dolgozott.
6. A rókának se csirke, se liba nem kellett.
7. Két piros bóbitás harkály jött elsőnek, utánuk a katicabogarak.
8. A kisbékák irigyen sóhajtozva nézték őket.
9. A hattyú az égbe tört, a csuka a vízbe igyekezett, a rák hátrált.
10. A lány abban a pillanatban báránnyá változott, a fiú meg hallá.

A következő mondatokból a számok neveit kell visszamondani:

1. A két királylány négy törpét rajzolt.
2. Öt hajó fölött négy sirály köröz.
3. Hófehérke észrevette a hét pici ágyat és a hét terítéket.
4. Egy farkas akart megenni hét kecskegidát.
5. A három kismalac három házat épített, hogy ne egye meg őket a farkas.
6. A királyfi felvette a hétmérföldes csizmáját.
7. A bátor legény levágta a hétfejű sárkány hat fejét.
8. A katicabogár két szárnyán 7 bájos fekete pötty van.
9. A lónak négy lába van, az embernek csak kettő.
10. Hat hattyú úszik a Balatonban: a mamahattyú, négy fióka és a papa.

A következő mondatokból a bizonyos előre megadott hangokat tartalmazó szavakat kell megjegyezni és visszamondani.

1. Vakkant a kutyus. (v)
2. Fúj a szél. (f)
3. A kisfiú bringázik. (b)
4. Karcsi körtét eszik. (k)
5. A hordóban bor van. (o)
6. A kotlós a tojásokon ül. (o)
7. A bálna málnát eszik. (á)
8. A labda arany színű. (a)
9. Lufi száll a levegőben. (l)
10. A mama ruhát mos. (m)

A feladatlap letöltése PDF-ben

A félreértések elkerülése végett igyekeztem olyan szavakat választani megoldásként, amelyek ejtése a gyerekek számára nem okoz nehézséget.

A feladatmegoldás egyenként 20 percet vett igénybe. A fáradság első jeleit a gyerekek a 17. mondatnál mutatták. Ott szemléltettem, hogy milyen sokat csináltak már meg, és milyen keveset kell még megcsinálniuk. A feladatok tetszettek a gyermekeknek, nem voltak túl nehezek, de munkavégzésre sarkallták a gyerekeket. Őszintén szólva, azt gondoltam, hogy nehezebbek lesznek.

A maximálisan elérhető 59 pontból a gyerekek 48, 52, 46 pontot értek el. Legjobb teljesítményt mindhárman az állatok visszamondása feladatban érték el, a legnehezebbnek a számok visszamondása bizonyult. A bizonyos beszédhangokat megcélzó feladatok korrelációt mutatnak a hallás minőségével és a hallási figyelemmel. A jó minőségű szemkontaktus szintén pozitívan befolyásolta a feladatfelvételt.

A minőségi értékelés során a következőket tapasztaltam:

A gyermekek szeretik megismételni a mondatokat, ezáltal vésik az emlékezetbe a mondatot, frissítik a tárat, és egy külön processzus során válogatják ki a kérdéses szavakat. Ezt a kétlépcsős startégiát akkor alkalmazták, mikor elfáradtak vagy a tartalom kissé bonyolultabb volt. A feladatot jól megértették.

A beszédhanghallás nehézsége rontja az emlékezet minőségét. Hallja a kérdéses szót a gyermek, de nem tudja visszamondani. Ilyenkor azt mondja, hogy az első szó volt a jó vagy az utolsó. Az emlékezet gyengeségét a lexikai tudásával kompenzálja. „A bálna málnát eszik” mondatból „bálna, halacskát” mond vissza.

Az egyik kistestvér, egy hároméves kisfiú végigülte az 1 órás foglalkozást, végig követte, és ragaszkodott hozzá, hogy ő is elvégezze a feladatokat negyedikként. Az állatos feladat 10 mondatát csináltam végig vele.

A következőket tapasztaltam:

• A kisfiú nagy örömmel, leginkább utánmondta a mondatokat. Nehezére esett a célszavak kiválogatása, de helyesen meg tudta oldani a feladatot.
•  21 pontból 16-ot szerzett.

Mikor elfáradt, akkor egy korábbi feladaton perszeverált. Az előző mondatok valamelyikének helyes megoldását ismételgette.

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu

Az információk tárolásának első lépcsője a figyelem. A praxisomban egyre több figyelemzavaros gyermek bukkan fel. Szándékosan írom, használom a figyelemzavar fogalmat, és nem például a figyelemhiányt. A tanítványaim közül sokan részben nem tudnak figyelni, de a figyelmi kapacitásuk nem átfogóan korlátozott. Van, amire nem elég a figyelmük, és van, amire túlzottan is képesek fókuszálni. Ha egy gyermek egész nap tud intenzíven számítógépes játékot játszani, de a tanórán képtelen figyelni, akkor a jelenséget nem hívnám figyelemhiánynak, de mindenképpen figyelemzavarnak tekintem. Szóval, szó sincs arról, hogy a gyermekek általában ne lennének képesek figyelni, csak figyelmi kapacitásuk túlzottan függ a célingertől, az egyéni vágyaktól. Ezért meg kell tanítani ezeket a gyermekeket figyelmi kapacitásuknak általános kiterjesztésére, hogy képesek legyenek egy átlagosan harmonikus figyelmi teljesítményre a mindennapi életük során. Képesek legyenek figyelni a környezetükre és saját magukra, valamint az információk befogadására, feldolgozására. Vagyis nem csak azokra, amik kifejezetten érdeklik. De nem leszek szigorú, azokra a célingerekre, amik kifejezetten érdeklik, figyelhetnek kicsit jobban. Viszont a kiegyensúlyozott teljesítményt az éri el, aki képes a figyelmének szándékos irányítására.

A fejlesztés során nem elég nekem motiváltnak lennem, a hatékonyság érdekében akkor teszek jót, ha a gyermeket is motiválttá teszem a fejlődésre. A gyermek motiválása a fejlesztés része, nem várhatjuk el automatikusan. Ilyen motiváló tényező például a játékosság, a színes és változatos szemléltető eszközök, a jó személyes kapcsolat. No meg az adott gyermek érdeklődési köre. Annak megismerése, figyelembe vétele és a személyes motiváció felhasználása a terápia során, maga az adu ász. Tehát a fejlesztés sikerességéhez nincs szükségünk a bölcsek kövére, annál inkább a gyermek behatóbb ismeretére.

Könnyű dolog jól figyelni? Egyáltalán nem! Mert a figyelem gyakran elkalandozik, minden pillanatban rengeteg új gondolat áraszthat el minket. Fárasztó dolog figyelmesnek lenni, és nem a mi hibánk, ha elkalandozik a figyelmünk, de tanulnunk kell hatékony trükköket (nekünk kell tanítani a gyermekeknek) a figyelmi intenzitás ingadozásának kezelésére.

Tanulás során nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, miért is kell figyelnünk. Hogy megjegyezzük az órai anyagot, mert dolgozatot írunk belőle... stb. Amikor például a szomszédja beszélgetni kezd, akkor automatikusan figyelemmegosztásra kényszerül a tanuló, és nagyon nehéz a figyelmet megosztani több hasonló inger között. Ezért fontos, hogy amilyen gyorsan csak lehet, válaszoljon a szomszédjának, majd forduljon teljes figyelmével a tanóra felé, tudatva, hogy figyelni szeretne. Ezek szerint egy tanár esetleg nem tud elég körültekintő lenni akkor, amikor váltogatás nélkül, rászólással szankcionál minden megszólalót – lehet, hogy egy tanuló csak az őt érő, őt zavaró figyelmi ingert akarja kiküszöbölni egy gyors válasszal. Itt persze nem könnyű disztingválni, és ez a téma egy külön cikket is megérne.

Sokféle figyelem van: éberség, szelektív figyelem, megosztott figyelem, koncentráció. A figyelemfáradás kezeléséhez ismernünk kell a figyelmi típusokat, és gyakorlottakká kell váljunk a megfelelő figyelem alkalmazásában. Például mikor a tanár az elmondottakhoz kapcsol néhány konkrét példát, akkor a koncentrációról a szelektív figyelemre válthatunk (megpihenünk), és fordítva, teljes üzemmódba kapcsolunk ismét, ha új információk osztályozásába fog.

Ahhoz, hogy megjegyezzünk valamit, először figyelmet kell rá fordítani. Ha az információ újszerű, meglepő, akkor semmi teendő nincs vele, az agy nagyon gyorsan feldolgozza a váratlan, meghökkentő információt.

Néha magunknak kell eldöntenünk, hogy mire mennyi figyelmet fordítunk, hogy biztosak legyünk abban, hogy az információ feldolgozódott. Ez annál könnyebben működik, minél motiváltabbak vagyunk a feladatmegoldásra, és ismerjük előre az utasítást, hogy mire is kell figyelmet fordítanunk.

A következőkben bemutatott feladatok során minden feladatra figyelmet kell fordítanod!

A megfigyelőkészség vizsgálata és fejlesztése

A következő feladatok mindegyike tesztelésre és terápiára is alkalmas. Az utasítás az, hogy 30 másodpercig jó alaposan meg kell figyelni egy képet, majd a kép letakarása után válaszolni kell a kérdésekre. A válaszok kiértékelése meg fogja mutatni, mi az, amit jól figyeltél meg, és melyek azok az információk, amelyek nem dolgozódtak fel.

Irányítja a megfigyelést, ha a kérdéseket a képnézegetés előtt és után is megkapja a gyermek. Ha egyébként nehéznek bizonyul a feladat, így lehet könnyíteni rajta és több sikerélményt biztosítani.

A feladatok a figyelemfejlesztés mellett fejlesztik a beszédkészséget: a szókincset, a mondatalkotást, a történetmesélést.

(Az itt felhasznált képek, meseillusztrációk a Pinterestről és egyéb publikus forrásokból vannak felhasználva, forrásmegjelöléssel. Az elkészített, letölthető feladatlapok minták, amikhez hasonlót bárki gyorsan tud maga is készíteni.)

Letölthető (PDF) feladatlapok

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu

Mi az, ami egyszerre fejleszti a munkamemóriát, a rövid idejű verbális emlékezetet, a szelektív hallási figyelmet és a fonológiai tudatosságot? Ezeken kívül egyéb kognitív funkciókra is hat, mint például a rugalmasság, gátlás, adaptáció.

Hát, ez a feladat, amit most megosztok veletek, kedves olvasóim.

Az utasítás egyszerű: Hallgasd meg figyelmesen a következő mondatot, jegyezd meg, majd mondd vissza a bizonyos hangokat tartalmazó szavakat!

A kérdéses hangot a példamondat előtt ismertetjük, és szükség esetén többször is megismételhetjük a példamondatokat.

Vigyázat, csak látszólag egyszerű a feladat, türelmet igényel a fejlesztőtől, gyermektől egyaránt.

7-8 éves kortól ajánlott.

Példamondatok:

• Hajnalban vadlibák húztak át a kert fölött. (á hang)
• Gyorsan felkapták, vitték a kamrába, szépen beillesztették a többi alma közé. (a hang)
• Álltak a szekér mellett, álldogáltak, de bizony nem kérte senki a portékájukat. (l hang)
• Szaladtak a piacra, egy szempillantás alatt megvették a szekér fenyőtobozt. (e hang)
• Béni, a borbély, nagyon szeretett a boroskancsó fenekére nézni. (b hang)
• Most már csak hordóból nyakalhatod a bort a nagy orrod miatt. (o hang)
• Egyet-kettőt verdesett a szárnyával az a madárka, aztán megszólalt. (sz hang)
• Világszépét keresem, kedves öreganyám-mondta a legény. (ny hang)
• A gödörből a föld alatti világba vezetett az út. (g hang)
• A szegény legény úgy tett, ahogy a vénséges vén öreganyó meghagyta neki. (g hang)
• Szilárd csodálkozásában összecsapta a kezét, és abban a pillanatban a macska egy ugrással az asztal közepén termett. (cs hang)
• Most pedig büntetésből egy hétig nem kapsz egy fia bogáncsot sem. (n hang)
• A ház mellett kert, a kert tele szép kék fejes káposztával. (k hang)
• A pásztor most már megértette, hogy az oroszlánnak valami baja van. (o hang)
• Nem akarta kihajtani a legelőre, hiszen azt sem tudta, hol áll a feje. (j hang)
• S ezzel boldogan elővette zsebéből a bugylibicskáját, lekanyarította a száráról a dinnyét, leült a tölgyfa alá, és jóízűen megfalatozta. (b hang)
• Az anyját elöntötte az epe, hogy a mostohalány szájából aranytallér hullik, az édeslányáéból meg kígyó. (ny hang)
• Az öregembernek azonban semmi kedve nem volt a medvével menni. (e hang)
• Az ostoba jó barát néha nagyobb veszedelem, mint az okos ellenség. (o hang)
• A medve próbálta elhessegetni a pimasz legyet, de hiába. (i hang)
• Szép, kövér öszvércsikó legelt a réten. (r hang)
• Bizony megkönnyezték a csodatököt, de aztán a kisfiú gyorsan összeszedte, kiszedett magját, megszikkasztotta a kályha mellett, s jól eltette tavaszig. (ö hang)
• Tele volt a hegy gyomra arannyal, ezüsttel, gyémánttal, drágakővel. (gy hang)
• A katona pedig minden aranyát bekötötte a boszorkány kötényébe. (k hang)
• Sűrű, sötét este volt s a katona még gyertyát sem tudott magának vásárolni. (s hang)
• Bánatosan kilopódzott a palotából, és ment egész nap mezőkön, mocsarakon át, amíg el nem ért a nagy erdőbe. (p hang)
• Nem kell csiga, trombita / Jobb nekem a furulya / Nyárfából vagy fűzfából / Kaptam Tipi-Tupától. (f hang)
• A császár nagyon boldog volt, és azt mondta: a csalogány megkapja az ő aranypapucsát, hogy a nyaka körül viselje. (cs hang)
• Mikor a nap besütött hozzá az ablakon, megerősödve és egészségesen ébredt föl. (ö hang)
• Közeledett a karácsony, és kivágták az egész fiatal fákat is. (i hang)
• Mi tudjuk, hová utaznak, újra Ugandába. (u hang)
• A bátyjaira gondolt, s ment, ment, amíg meg nem éhezett. (m hang)
• Kriksz és Kraksz úr / pocakosan, / macska farkát / komótosan / huzigálja, / kormányozza / kocsiját. (z hang)
• Derekasan helyt állt a szerda délutáni dolgozatírás során. (d hang)
• A balatoni üdülőházba csütörtökön rengetegen ültek be ücsörögni a váratlan nyári zápor lecsapása miatt. (ü hang)
• Cili cica citeraleckéket akart venni a citromsárga kandúrtól. (c hang)
• A következő éjszaka az egyik öreg udvarhölgy éjszakázzon a királylány mellett! (ö hang)
• A kutya észre sem vette, amikor a köles kiszóródott a kastélytól egészen a katona ablakáig. (k hang)
• Zsuzsi az uzsonnáját betette a zsákba, aminek a nyakát jó szorosan zsinórral kötötte meg. (zs hang)

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu

A játéknak, mint ahogyan az mostanában divatos, kerettörténete van. Bella, a birka, szeret egész nap a réten sétálgatni, megfigyeli a szép pillangókat, és virágot szed. A legszebb virágokat vagy a füle mögé teszi, vagy nyakláncot, koronát fon belőle magának és a kis barátainak. A játszó gyermekek a virágszedés tevékenységében nyújthatnak segítséget Bellának.

A játék alkotóelemei: Bella, a birka (fából), egy dobókocka, melynek 5 oldalán számokat jelképező pöttyök vannak (1-3 között), a hatodikon pedig Bella képe. Van még egy mini, hatszögletes játéktábla, ami a mezőt szimbolizálja, és különböző színű virágok kártyái (24 db.).

A játékszabály:

A játék úgy kezdődik, hogy középre tesszük a mezőt szimbolizáló játéktáblát, és Bellát, a birkát egy tetszőleges mezőbe tesszük. A virágok kártyáit összekeverve, lefordítva a tábla köré helyezzük. Két virágot a megfelelő színű mező mellé teszünk.

A játék célja a virággyűjtés. Ehhez dobni kell a dobókockával, és ugyanannyit halad előre Bella a mezőn. Hogyha a mező mellett, amire Bella érkezett, egy vagy több virág van, azokat a dobó játékos elteszi magának, ha nincsen virág, a játékosnak nincs szerencséje. Ha bárányt dobunk, akkor Bella tetszőlegesen áthelyezhető bármelyik mezőbe, amiről beggyűjthetőek a virágok. A begyűjtés után a játékos felfordít egy új virágot, és a megfelelő színű mező mellé teszi le – ha ott már van azonos színű virág, akkor arra.

A játéknak akkor van vége, amikor a virágok mind elfogytak, és a játékosok előtt vannak. Aki a legtöbb virágot gyűjtötte, az lesz a győztes, és Bella megajándékozza őt egy győzelmi virágkoszorúval.

Olivia, a játék tulajdonosa, a játék virágkártyáit memóriakártyaként is játssza. Nagyon jó ötlet, mivel mindegyik virágból több mint 2 van, ezért rátanít a memorizásra is. Nagyobb a valószínűsége, hogy a felfordítások alkalmával párt találnak a gyermekek, ezáltal motiváltabbakká is válnak a párkeresésre, és fejlődik a vizuális emlékezetük.

A szülőkkel és testvérekkel való játék az érzelmi és kognitív fejlesztésnek a legkomplexebb formája. Olivia kétnyelvű családból származik, ezért mikor a papával és a mamával játszik, akkor spontán és szimultán két nyelvet gyakorol. Szemmel láthatóan semmi akadályt nem jelent számára a nyelvváltás. Feltételezhetően egy nyelvi központból aktiválódnak a megfelelő tartalmak.

Beszédindításra, beszédfejlesztésre, a vizuális képességek fejlesztésére, emlékezetfejlesztésre, a matematika világába való bevezetésre egyaránt alkalmas ez a játék.

A társasjáték Bella virágszál néven kapható Magyarországon.

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu

A most bemutatott játék Corinne Boutard et Magalie Bouchet: Attention et Mémoire (Ortho Édition, 2007) fejlesztőprogramjának része. Már mutattam be ebből a remek szöveggyűjteményből játékot a figyelem fejlesztésére (http://logopedia.postr.hu/elfelejtett), és szándékaim szerint nem is itt fogok megállni. Annyit mondanék a mű egészéről, hogy sokkal szegényesebb lenne a fejlesztési repertoárom és tudásom, ha nem tudhatnám magaménak ezt a szöveggyűjteményt.

A Ki ő? (Qui est-ce?) játék tulajdonképpen egy csomag kártya, a játék – a szerzők ajánlása szerint – a munkamemória fejlesztését célozza meg. Elsőre nekem nem ez jutna eszembe róla, de a gyakorlott eszközfejlesztőknek elhiszem, ha egyszer ezt mondják. Nyilván más módon szocializálódtunk a szakmára. Számomra ez a játék elsősorban egy verbális emlékezetet, vizuo-verbális keresztcsatornát fejlesztő eszköz, leginkább óvodásokkal és az általános iskola kezdeti szakaszában lévőkkel játszom.

A doboz 52 darab, 3-6 színes képet ábrázoló, megszámozott kártyából áll. A számozás nem nehézségi szint szerint növekedik, a szerzők a folyamatos tréningezésre helyezik a hangsúlyt.

A játék menete:

Kiteszek egy kártyát a gyerek elé, és megkérem, hogy jegyezze meg a rajta található ábrákat. Ezután a kártyát lefordítom, és a kártya hátán található kérdéseket egyesével felteszem.

Például:

Rögtön az első kártya 4 állatot tartalmaz: teve, bálna, elefánt, pillangó. A játék utasítása: Egy kérdést fogok feltenni neked, mondd meg, melyik képre gondoltam!

A kérdések:
Melyik állatnak van négy lába és két púpja?
Melyik állat él vízben?
Melyik állatnak vannak szárnyai?
Melyik állat ormányos?

Egy-egy feladat megoldása pár percet vesz igénybe, ezért bármely logopédiai terápia (pöszeség, megkésett beszédfejlődés, diszlexia-prevenció, diszlexia-reedukáció stb.) kezdeti szakaszában jól alkalmazható. A gyermek igényeitől függően 3-5 kártyát szoktam prezentálni egy foglalkozás során, így osztódnak el a feladatok 10-15 foglalkozásra. Ha valahol a gyermek elakad, azt a kártyát a következő foglalkozáson újra elővesszük. A programban való haladás fejleszti a hosszú távú emlékezetet is, hiszen a gyermeket arra is kérem, hogy próbálja megjegyezni a következő foglalkozásig, hogy meddig jutottunk el – természetesen ezt én magamnak is felírom. Életkor és gyermekfüggő, hogy ennek a kérésnek hogyan tesznek eleget. Van, aki a kártya sorszámára emlékszik vissza, van, aki átnézi a képeket, és az alapján deríti ki, hogy elvégeztük-e a feladatot vagy sem. Van, akire ennek megjegyzése túl nagy terhet ró, tehát, nem forszírozom.

Az adott kártyát egy meghatározott időtartamig figyeltetem meg a gyermekkel, ezzel az időtartammal lehet játszadozni a terápia során. Kezdetben hosszabb időt engedélyezek, majd később, mikor a gyermek már rutinosabb, egyre kevesebbet. Ezzel nem csak az emlékezetre hathatunk, hanem a feldolgozás gyorsaságára és pontosságára is, valamint a koncentrációt is erősíthetjük. A bemutatás lehet szimplán vizuális, de meg is neveztethetjük a képeket (ha bizonytalanok vagyunk a szókincs-aktivizálás kimenetében, vagy ha a gyermeknek a verbális megerősítésre szüksége van). Ezzel természetesen befolyásoljuk a gyermek tanulási, bevésési stratégiáját. Utána lefordítjuk a kártyát, és a gyermeknek válaszolnia kell a kártya hátán lévő kérdésekre. Ezekkel a kérdésekkel segítjük a felidézést, illetve magát a bevésési stratégiát is a következő képekre, hiszen fontos szempontokat adunk meg a gyermeknek az adott képre vonatkozóan.

Amennyiben óvodás a gyermek, szóban végezzük a feladatot, és akkor ez egy mondatértéssel nehezített emlékezeti feladattá válik. Olvasó gyerek nyugodtan felolvashatja magának a feladatot, és akkor szövegértési (mondat, utasítás) feladat is egyben.

A játékot én általában szerepcserével végeztetem. Amikor rajtam van a sor, akkor a gyermekek tudatosságára hatok, meg az önkéntelen, tét nélküli tanulásra. Ilyenkor sokkal jobban figyelnek, jobban emlékeznek. Nyugodtan beleleshetnek a kártyába, anélkül, hogy azt kudarcként fognák fel.

Örömmel jelentem, hogy a gyakorlások során a kártya egész képanyaga bekerült a hosszú távú memóriámba, és már nem nagy erőfeszítés a feladatot is végezni, és a rám bízott gyermek kognitív tevékenységére is figyelni.

Súlyos emlékezetgyengeség esetében vagy nagyon fiatal életkorban szimplán beszédértés fejlesztéshez használom a feladatot, illetve rátanítás gyanánt megismertetem a képanyaggal, amire majd a későbbiekben emlékezni kell. Az is lehetséges extrémebb esetben, hogy ha a gyermek nem tudja felidézni az illető kép nevét, akkor akár minden kérdés után belenézhet a kártyába, majd újra lefordítja.

Az eszköz használata minden résztvevő fél számára nagyon élvezetes és szép eredményeket hoz.

Korábban utaltam már rá, hogy a segítő kérdések segítik a felidézést (az adott szóhoz való hozzáférést) és egyben a bevésést is, mert a képek fontos jegyeinek a kérdésben való megjelenése segíti a tájékozódást a szemantikai hálóban, stratégiát ad a rendszerezéshez.

Remélem, egyetértenek velem abban, hogy mennyivel több ez a feladat, mint szimplán megkínálni a gyermeket egy pár képpel, és visszamondásra biztatni. Ez utóbbi is dolgoztatja ugyan az emlékezeti funkciókat, de nem tanít rá a stratégiára és nem illeszkedik olyan szervesen a tanulási folyamatba – nem ad rálátást az egyes gyerekek profiljára.

És végül következzék most egy újabb kártya bemutatása, mintegy igazolásul, hogy a munkamemória is meg van célozva, ráadásul a legfiatalabb gyermekek számára.

A kártyán hat kép szerepel: mókus, kenguru, helikopter, traktor, bicikli, zsiráf.

A kérdések:
Most csak az állatok nevét mondd, de úgy, hogy a legkisebbtől a legnagyobbig sorolod fel őket! (munkamemória)

A további kérdések a pragmatikai szintet is érintik.

Melyik közlekedési eszköznek nincs motorja?
Melyik állat eszik mogyorót?
Melyik tárgy repül?
Melyik állat ugrál?