Az információk tárolásának első lépcsője a figyelem. A praxisomban egyre több figyelemzavaros gyermek bukkan fel. Szándékosan írom, használom a figyelemzavar fogalmat, és nem például a figyelemhiányt. A tanítványaim közül sokan részben nem tudnak figyelni, de a figyelmi kapacitásuk nem átfogóan korlátozott. Van, amire nem elég a figyelmük, és van, amire túlzottan is képesek fókuszálni. Ha egy gyermek egész nap tud intenzíven számítógépes játékot játszani, de a tanórán képtelen figyelni, akkor a jelenséget nem hívnám figyelemhiánynak, de mindenképpen figyelemzavarnak tekintem. Szóval, szó sincs arról, hogy a gyermekek általában ne lennének képesek figyelni, csak figyelmi kapacitásuk túlzottan függ a célingertől, az egyéni vágyaktól. Ezért meg kell tanítani ezeket a gyermekeket figyelmi kapacitásuknak általános kiterjesztésére, hogy képesek legyenek egy átlagosan harmonikus figyelmi teljesítményre a mindennapi életük során. Képesek legyenek figyelni a környezetükre és saját magukra, valamint az információk befogadására, feldolgozására. Vagyis nem csak azokra, amik kifejezetten érdeklik. De nem leszek szigorú, azokra a célingerekre, amik kifejezetten érdeklik, figyelhetnek kicsit jobban. Viszont a kiegyensúlyozott teljesítményt az éri el, aki képes a figyelmének szándékos irányítására.
A fejlesztés során nem elég nekem motiváltnak lennem, a hatékonyság érdekében akkor teszek jót, ha a gyermeket is motiválttá teszem a fejlődésre. A gyermek motiválása a fejlesztés része, nem várhatjuk el automatikusan. Ilyen motiváló tényező például a játékosság, a színes és változatos szemléltető eszközök, a jó személyes kapcsolat. No meg az adott gyermek érdeklődési köre. Annak megismerése, figyelembe vétele és a személyes motiváció felhasználása a terápia során, maga az adu ász. Tehát a fejlesztés sikerességéhez nincs szükségünk a bölcsek kövére, annál inkább a gyermek behatóbb ismeretére.
Könnyű dolog jól figyelni? Egyáltalán nem! Mert a figyelem gyakran elkalandozik, minden pillanatban rengeteg új gondolat áraszthat el minket. Fárasztó dolog figyelmesnek lenni, és nem a mi hibánk, ha elkalandozik a figyelmünk, de tanulnunk kell hatékony trükköket (nekünk kell tanítani a gyermekeknek) a figyelmi intenzitás ingadozásának kezelésére.
Tanulás során nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, miért is kell figyelnünk. Hogy megjegyezzük az órai anyagot, mert dolgozatot írunk belőle... stb. Amikor például a szomszédja beszélgetni kezd, akkor automatikusan figyelemmegosztásra kényszerül a tanuló, és nagyon nehéz a figyelmet megosztani több hasonló inger között. Ezért fontos, hogy amilyen gyorsan csak lehet, válaszoljon a szomszédjának, majd forduljon teljes figyelmével a tanóra felé, tudatva, hogy figyelni szeretne. Ezek szerint egy tanár esetleg nem tud elég körültekintő lenni akkor, amikor váltogatás nélkül, rászólással szankcionál minden megszólalót – lehet, hogy egy tanuló csak az őt érő, őt zavaró figyelmi ingert akarja kiküszöbölni egy gyors válasszal. Itt persze nem könnyű disztingválni, és ez a téma egy külön cikket is megérne.
Sokféle figyelem van: éberség, szelektív figyelem, megosztott figyelem, koncentráció. A figyelemfáradás kezeléséhez ismernünk kell a figyelmi típusokat, és gyakorlottakká kell váljunk a megfelelő figyelem alkalmazásában. Például mikor a tanár az elmondottakhoz kapcsol néhány konkrét példát, akkor a koncentrációról a szelektív figyelemre válthatunk (megpihenünk), és fordítva, teljes üzemmódba kapcsolunk ismét, ha új információk osztályozásába fog.
Ahhoz, hogy megjegyezzünk valamit, először figyelmet kell rá fordítani. Ha az információ újszerű, meglepő, akkor semmi teendő nincs vele, az agy nagyon gyorsan feldolgozza a váratlan, meghökkentő információt.
Néha magunknak kell eldöntenünk, hogy mire mennyi figyelmet fordítunk, hogy biztosak legyünk abban, hogy az információ feldolgozódott. Ez annál könnyebben működik, minél motiváltabbak vagyunk a feladatmegoldásra, és ismerjük előre az utasítást, hogy mire is kell figyelmet fordítanunk.
A következőkben bemutatott feladatok során minden feladatra figyelmet kell fordítanod!
A megfigyelőkészség vizsgálata és fejlesztése
A következő feladatok mindegyike tesztelésre és terápiára is alkalmas. Az utasítás az, hogy 30 másodpercig jó alaposan meg kell figyelni egy képet, majd a kép letakarása után válaszolni kell a kérdésekre. A válaszok kiértékelése meg fogja mutatni, mi az, amit jól figyeltél meg, és melyek azok az információk, amelyek nem dolgozódtak fel.
Irányítja a megfigyelést, ha a kérdéseket a képnézegetés előtt és után is megkapja a gyermek. Ha egyébként nehéznek bizonyul a feladat, így lehet könnyíteni rajta és több sikerélményt biztosítani.
A feladatok a figyelemfejlesztés mellett fejlesztik a beszédkészséget: a szókincset, a mondatalkotást, a történetmesélést.
(Az itt felhasznált képek, meseillusztrációk a Pinterestről és egyéb publikus forrásokból vannak felhasználva, forrásmegjelöléssel. Az elkészített, letölthető feladatlapok minták, amikhez hasonlót bárki gyorsan tud maga is készíteni.)
Letölthető (PDF) feladatlapok
Tetszik? Jelöld be, hogy értesülj az újabb cikkekről: |
A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu
Utolsó kommentek