Logopédia mindenkinek

Egy olyan játékról írok most, ami nagyobb létszámú csoportban szinte még jobban élvezhető.

Letöltés (PDF)  

Minden gyermek rendelkezik egy négyzetrácsnyi szótaggal. Amikor olyan szótagot lát vagy hall, amit megtalál a saját lapján, azt áthúzza. A szótagokat a tanító (vagy egy gyerek) véletlenszerűen sorolja. Mindegyik tábla más-más szótagokat tartalmaz. Aki legelőször áthúzza az összes szótagot a kártyáján, az nyer.

Annak függvényében, hogy a vizuális vagy a keresztcsatornát akarjuk fejleszteni a gyermekeknek, vagy a szótagkártyákat mutatjuk fel, vagy mondjuk a szótagokat – esetleg mindkettőt egyszerre, a kapcsolat stabilabb megszilárdulásához.

Bizonyos időközönként kiváló szintfelmérőként is hasznosítható a játék, az elsajátított betűk és kapcsolataik szorongásmentes ellenőrzésére.

Forrás:

http://www.webinstit.net/lecture/jeux_lecture.htm  – Loto des syllabes

(további érdekes játékokkal)

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu

Jamie Oliver 38 éves, fontmilliomos, közszereplő. Foglalkozását tekintve szakács. Nem olyan rég jelent meg róla az az érdekes információ, hogy most sikerült elolvasnia/befejeznie élete első könyvét, az Éhezők viadala második részét.

Korábban könnyen elunta a könyveket, ha azok nem főzéssel foglalkoztak. Aki – mint én is – kedveli és nézi a főzőműsorait, az tisztában van vele, hogy Jamie diszlexiás, és tanulmányai során sokat szenvedett az iskolában. (Előzmény: Jamie Oliver Has Never Read A Book, Blames Dyslexia, 2012.)

De azzal is tisztában vagyunk, hogy egy nagyon kreatív és boldog ember, aki megtalálta az életben a helyét, és olvasási képességeitől függetlenül csúcskarriert futott be.

Tulajdonképpen ez a lényege a történetnek: hogyan fogadjuk el jól a diszlexiást, és fogadtassuk jól el vele a diszlexiát.

1. tanulság: A diszlexiás gyermek elsősorban gyermek, és csak bizonyos olvasási-tanulási helyzetben diszes.

2. tanulság: Ne prejudikáljunk, hanem holisztikusan kezeljük a személyiségét az iskolai pályafutás során. Ne csak az a gyermek legyen, aki állandóan gondot okoz a tanórán, hanem akinek jó ötletei vannak, és segítőkész például a tanóra szervezésében.

3. tanulság: Ha kiismerjük és megnyerjük a gyermeket, könnyebb motiválni őt.

4. tanulság: Tartsuk szem előtt, hogy ezek a gyermekek nem motiválatlanok az olvasásra/tanulásra, csak nem képesek szert tenni arra a többletmotivációra, amire az olvasási nehézségeik leküzdése érdekében szükségük van. Erre van a fejlesztő, hogy reedukálja és motivációs arzenált alapítson. De minden egyes tanárnak külön figyelnie kell erre a gyermekre, ki kell találnia, hogyan motiválhatja részvételre, jobb teljesítményre, nap-nap után.

5. tanulság: A pedagógusnak magát is motiválnia kell a többletmunkára. Ez egy folyamatos tevékenység, egyszeri invesztíció nem elég. A pluszpénz önmagában nem eléggé motiváló, a személyesen átélt „aha” pillanatok viszik feljebb, közelebb a célhoz a tanárt is.

6. tanulság: A család elfogadó-támogató szerepe elengedhetetlen. Ha a család képtelen a megfelelő segítséget megadni az utódnak, nekünk kell segíteni őket ebben is.

7. tanulság: Ezt gondoljuk: „Nem jó dolog, ha valaki nem tud és nem szeret olvasni. Elképzelhetetlen, hogy olvasás nélkül igényes tanulásra legyen képes a gyerek.” Jamie példája egy markáns cáfolat erre a gondolatra. 18 szakácskönyv került ki a kezei közül.

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu

Letölthető szoftverrel a bejegyzés végén

„Szeretlek is meg nem is…” – dióhéjban ez az én hozzáállásom is a témához. A számítógépet nem lehet kihagyni semmiképpen a fejlesztő repertoárból. De nem is kell! Millió érv szól mellette és ellene is egyaránt. Egy biztos, a gyermekek kedvelik, és százszor könnyebben lehet minden általuk utált feladatot eladni nekik multimédiás formában.

A most bemutatott szoftver egy, a „Fenix” program fejlesztő feladatai közül. A „Fenix” programot a torinói egyetemen hozták létre Cristina Coggi professzorasszony munkatársai és diákjai a harmadik világ gyermekeinek a megsegítésére. Céljuk az volt, hogy a nagyon szegény országok gyermekei is hozzáférjenek az új pedagógiai kutatások eredményeihez, játékos formában. A tanulási képességük javulásán keresztül legyen hozzáférésük egy jobb minőségű oktatáshoz, ami, mint tudjuk, hosszú távon a jobb élethez vezet.

Hozzám az információk és a fejlesztőanyag dr. Varga Melinda (www.creativeplanet.hu) frankofón gyermekpszichiáteren keresztül érkezett – ő fontos koordinátora a programnak, személyesen irányítva Kigaliban (Ruanda) és Haitin is a fejlesztéseket. Hálás köszönet érte neki, a nagylelkű adományozásért. A program lényege, hogy a jobb mobilitás és egyszerűbb szervezés okán, a megcélzott tanulási képességeket számítógépes játékokkal fejlesztik. Ilyen módon a tanulási képességeket nagycsoportos formában is hatékonyan lehet fejleszteni. Feladataik és vizsgálóeszközeik egy része saját fejlesztésű, a másik része az interneten ingyenesen hozzáférhető anyagból tematizálva kerülnek ki.

A feladat, amit választottam, hogy a blogomon is bemutassam a Recopier (átmásolás) nevet viseli. Egy papír-ceruza feladatként ismert, népszerű játékról van szó. A feladategyüttes célja a síkban/ térben való tájékozódás fejlesztése, konkrét pozíciók meghatározása (topológia). A feladat a kognitív képességeket fejleszti, öt egyre nehezedő modulon keresztül. Pedagógiai hozadéka széleskörű, az olvasásban, írásban és matematikában egyaránt fontos képességeket fejleszt. Fejleszti és gyorsítja a korábban felsoroltakon kívül a kereső szemmozgást (skipping), aminek fontos szerepe van az olvasási képességek kialakulásában és fejlődésében. A szoftver hasznos segítséget ad azoknak a gyerekeknek, akiknek az olvasás során sorváltási, sortartási nehézségeik vannak. Fejleszti a figyelmet, a vizuális megfigyelőkészséget, az összehasonlítást.

A játékok fejlesztik a vizuokonstrukciós képességeket is. Az íráshoz szükséges vizuális képességeket gyakoroltatja (a tábláról, könyvből való másoláshoz nyújt segítséget). Használhatjuk írás-előkészítő vizuális feladatként, de akkor is, mikor a gyermeknek olyan gyenge grafomotoros képessége van, hogy nem lehet még egyszerre a két képességet (grafomotorium, téri tájékozódás) gyakoroltatni, szét kell bontatni. De az emlékezetet is fejleszti. Óvoda nagycsoporttól kisiskolás korig bátran használható, a hiányosságok és az aktuális fejlesztési szint figyelembe vételével.

Most így, a cikkem vége felé még találtam egy fontos képességet, amit általában is fejleszt a számítógép a legtöbb számítógépes játékon keresztül. Ez nem más, mint a szem-kéz koordináció képessége. Hiszen az egér mozgatását az adott képhez folyamatosan hangolni kell.

A Recopier játékok letöltése

(Creative Commons licensz, szabadon letölthető, terjeszthető)

Mi is a konkrét teendő?

A 3 szoftver zip fájlba van csomagolva. Kicsomagolás után az (Adobe Flash) játékok közvetlenül futtathatóak, nem kell telepíteni.

Át kell másolni a fokozatosan növekvő számú ábrákat a bal oldali négyzetrácsból a jobb oldaliba. Ezt a megfelelő jobb oldali négyzetbe való kattintással érheted el. Helyes kattintás esetén a kép megjelenik a jobb oldalon. Rossz választás esetén hangeffektus jelzi a hibát.

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu

Amióta a gyermekek 6 évesen mennek iskolába, reneszánszukat élik az iskola-előkészítő foglalkozások. Hogy a szigorú iskolába küldés jó-e vagy sem, arról megoszlanak a vélemények. Szerintem jó, de sokan lesznek velem ellentétes véleményen. A kétezres évek eleje körül lett rá lehetőség, hogy egy gyermek indokolt esetben akár 8 évesen kezdje meg az iskolát. Kb. 8 évvel később nem egyet vizsgáltam közülük a szakértői bizottságban, és a késői iskolakezdés pozitív hatásai a teljesítményben nem mutatkoztak meg. Azt a karriert futotta be legtöbbjük, amire a kezdeti képességeik predesztinálták őket.

Most iskola-előkészítőt tartanak az óvodák, az általános iskolák, gombamód szaporodnak a magánkezdeményezések. Előkészítőkre lehet járni játszóházakban, fejlesztőközpontokban, családi napközikben. A szülők, abbéli félelmükben, hogy gyermeküknek 6 évesen el kell kezdeniük az iskolát, már 5 évesen elkezdik rákészíttetni erre a gyermekeket.

Korábban volt rá lehetőség, hogy az iskolában legyenek ilyen osztályok, leginkább az eltérő tantervű általános iskolákban. A Meixner-módszer eleve úgy lett kitalálva, hogy két év alatt egy iskola előkészítő és egy 1. osztály során sajátíttassa el az olvasás-írás képességét. A francia iskolarendszerben az első osztályt például iskola-előkészítő kurzusnak (Cours Préparatoire CP) hívják.

Remek szöveggyűjtemények voltak-vannak, amiket korábban mind az iskola-előkészítő foglalkozásaim során használtam nagy-nagy csodálattal. Azért szeretném egy-egy képpel illusztrálni őket, hogy emlékezzünk arra, hogy azokban a korábbi ínséges időkben milyen sokat is jelentettek mind a logopédusok/fejlesztő szakemberek, mind a fejlesztett gyermekek számára. És hogy a gombamódra szaporodó szöveggyűjtemények és fejlesztőjátékok ne halványítsák el emléküket, mert az évek során semmit sem veszítettek nagyszerűségükből. Ma is mondanak újat számomra, annyi év forgatás után is.

Végezetül ajánlok egy több száz feladatlapot tartalmazó, ingyenesen letölthető angol nyelvű gyűjteményt, ami a vizuális, grafomotoros képességek, matematikai készségek, az olvasástanulás rejtelmeibe bevezető igényes és színes feladatlappal bűvöli el a kis tanoncokat és tanáraikat. A bőség zavara a mi esetünkben nagy valószínűség szerint érdekesebb foglalkozásokhoz vezet, motiváltabb ismeretelsajátítást és boldogabb gyermekeket eredményez. Ha már elő kell készíteni, a legjobb minőségben tegyük.

Ajánlom régi és új barátaimnak, kedves kollégáimnak és a blogom minden olvasójának.

http://www.schoolsparks.com/kindergarten-worksheets

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu

Ezt az olvasólapot Anouknak találtam ki, aki egy diszlexiás és figyelemzavaros kislány.

Betűtévesztései nagyjából kimerültek a p-b-d-q betűk tévesztésében. A pontosság kedvéért, nem is annyira tévesztette őket, hanem ezek a betűk azonosítására hosszabb idejű vizuális percepcióra volt szüksége. Olvasása nem volt folyékony, leginkább a hosszabb, nehezen tagolható szavaknál volt tapasztalható egy visszalépés a silabizáló stratégiára, vagy a szókezdő szótagokból találgatta ki a szavakat.

Az innen is letölthető olvasólapon háromszótagos szavak találhatóak egy legyezőformába hajtogatott papírlapon, egy sorban 3 szó. Az olvasás kezdetekor a teljesen összecsukott legyező van a gyerek előtt, majd a szótagokat jobbról-balra kell kihajtani, mintha egy könyvet lapozgatnánk. Így egyszerre mindig csak 1 szótag van a gyerek szeme előtt.

A harmonikus olvasástechnika gyakorlásához találtam ki a feladatlapot. A feladat egyaránt fejleszti a vizuális szintézis folyamatát, a munkamemóriát és az értő olvasást – a szó jelentéséhez való hozzáféréssel. Fejleszti továbbá az olvasó szemmozgást és a sorváltás gyakorlását. Ez utóbbi fejlesztését szolgálják a soronként különböző színek és a sorok árnyékolása.

A munkamemóriát fejleszti, hogy az elolvasott szótagokat a rövid idejű emlékezetben tárolni kell (nem maradnak a gyermek szeme előtt), miközben a gyermek tovább folytatja az olvasást. A szavakat alkotó szótagok folyamatosan vannak leírva, a szavak között nincsenek határok. A gyerek folyamatosan használja a rövid idejű emlékezetét, és folyamatos kapcsolatot kell létesítsen mentális lexikonjával a szavak (értelmének) azonosításához. Nincs vizuális támpont a szó terjedelmét illetően.

A 3 szótag elolvasása után, mikor összeállt a gyermekben az olvasott szó, érdemes hangosan és egyben is kimondatni azt.

A feladatlap elkészítése: Először ki kell nyomtatni, utána körbe kell vágni, majd legyezővé kell hajtogatni. A látható vonalak vannak kívül, és a szótagokat kell befelé, takarásba hajtogatni, tehát a szótagok közepén is van egy hajtás. Az utolsó lapon alul láthatóak a hajtogatási vonalak.  A szavak természetesen átírhatóak, a szótagszámhoz sem kell feltétlenül ragaszkodni – lehet csökkenteni vagy növelni (2 vagy 4 szótagos szavakat is lehet írni).

Alternatív felhasználási javaslat: a szétnyitott olvasólapon különböző színekkel karikázhatják be a gyerekek az egyes fogalmi kategóriák szavait, ezzel trenírozva a lexikai szintet. Hasonló módon lehet színeztetni az azonos nyelvtani kategóriákat is.

A nagy melegben persze legyezgetésre is használható.

Az olvasólap letöltése

A legyező persze gép nélkül is elkészíthető (az eredeti változatom)

Örvendezzünk együtt, hogy már 1500-an látogatjátok a blogom FB oldalát! Ezt egy munkamemória feladatsor közzétételével kívánom megünnepelni. A „Színes szavak” nevű feladat francia változata Peggy Gatignol: Mémoire de travail, Ortho Édition szöveggyűjteményéből származik.

A letölthető, magyarba ültetett feladatlapjaim a cikk végén találhatóak.

A Színes szavak (neuropszichológiai szemléletű) feladatai az információk vizuális, téri és fizikai kezelését teszik egyszerre lehetővé. A feladatok egyaránt elvégeztethetőek szóban és írásban is, így gyakoroltatva nem szokványos módon a munkamemória mellett az olvasást vagy az írást is.

A színes buborékokat tartalmazó lapot a gyermekek elé tesszük, majd 3-8 betűs szavakat olvastatunk velük a következőek szerint: vagy a színeket mondjuk (pl. zöld-fekete-barna), és a gyermeknek kell a megfelelő (ez esetben a „MAR”) szót kiolvasnia a színek neveinek megjegyzésével, vagy a számokat mondjuk (pl. 9-1-7), és ezek megjegyzése után kell kiolvasnia a számokhoz tartozó („MAR”) szót. Végül pedig fordított sorrendben mondjuk a számokat (7-1-9), és a számok sorrendjét megfordítva kell a megfelelő („MAR”) szót megtalálniuk. Ezeket a feladatokat én három foglalkozás során veszem elő. Tapasztalataim szerint a beszédrendellenességgel küzdő gyermekeknek a színekkel nehezebb a szavakat azonosítaniuk, diszes problémákkal vagy matematikai nehézséggel küzdőknek pedig a számokkal nehezebb. A legnehezebb az a feladat, amikor a számok sorrendjét meg kell fordítaniuk, és úgy kell az adott szavakat kiolvasni. Ez nagyon megterheli az emlékezetet, és a feladat szokatlanságát bizonyos gyermekek nehezebben tolerálják. Nem véletlenül marad ez a feladat a harmadik foglalkozásra. Az előző két feladat során valamennyire már adaptálódnak a gyermekek.

A feladattábla

Feladatok színekkel

Feladatok számokkal

A francia munkalapok szerzőjéről néhány szó: Mikor Peggyt megismertem, egy ifjú titán volt a párizsi Pitié-Salpetrière Kórház logopédiai centrumában, részben a kórház neurológiai-idegsebészeti osztályán dolgozott. A bemutatott fejlesztőeszközt is az utóbbi helyszínen kísérletezte ki és állította össze. Alapvetően felnőtt agysérült, operált daganatos betegeknek, a demenciák különböző fajtájával küzdő betegek számára állította össze, az orvosilag bizonyítottan elvesztett (rész)funkcióik kompenzálására. De már a szerző és munkatársai is használták gyermekek és fiatalok fejlesztésére. Én alapvetően tinédzserekkel használom, de a Színes szavak feladatokat már az olvasástanulás 3., 4. évétől kezdve is alkalmazom. A feladatok általában nehezek a gyermekek számára, körültekintéssel használandóak. Természetesen használható neurológiai betegségben szenvedőknek kiegészítő terápiaként, a rehabilitáció során.

Peggy jelenleg egy párizsi egyetem továbbképzőközpontjának a vezetője.

A nagy érdeklődésre való tekintettel további mondat- és utasításértési feladatokat osztok meg.

Szintaxis: a nyelvtudománynak a mondatokat és a mondat belső viszonyait, szerkezeti részeit tanulmányozó ága, ill. a jelnek jelhez való viszonyát tanulmányozó szemiotikai tudományág. (http://www.kislexikon.hu/szintaktika_a.html)

A feladatok Muriel Gauthier-Delorme: Conscience syntaxique, Ortho Édition című szöveggyűjteményéből származnak.

Az adott utasítás a következő: Egészítsd ki a rajzokat, amennyiben szükséges, és színezz is!
(A képekre kattintva tölthetőek le a nagy méretű változatok)

A feladatok az óvodáskorú gyermekek számára a beszédértést célozzák meg. Iskoláskorú gyermekek számára, az olvasástanulás kezdeti szakaszában – rövidségük miatt – ezek olvasástechnikai és mondatértés feladatok lehetnek.

A szerző elmondása szerint a feladatok az információ felfogásához és átadásához szükséges morfémák és szószerkezetek értelmezésére érzékenyítik a gyermeket. A gyűjtemény összesen 27 oldal hasonló jellegű feladatot tartalmaz, tehát tartós fejlesztésre alkalmas. Jól szerkesztett, az egyszerűbb utasításoktól halad a bonyolultabbak felé egyre hosszabbodó tartalmakkal. A kezdeti rajzkiegészítések észrevétlenül alakulnak át önálló rajzolássá. A gyermekek a játékos-rajzos jellege miatt nagyon kedvelik. Én is osztozom a gyerekek véleményében, de hozzáteszem, hogy ez egy rendkívül hasznos és nagyon mutatós feladatlap is egyben. Amikor ilyen feladatokat végeztetek a gyerekekkel, akkor nemcsak azzal a jóleső érzéssel fejezem be az órát, hogy ma jól dolgoztam, hanem hogy ennek a munkának látványos nyoma is maradt.

Facebook oldalamon szavazógép segítségével vártam javaslatokat, milyen témában folytassam a fejlesztőjátékok / -feladatok bemutatását.

A szavazás első három helyezettje ez lett: figyelem, szövegértés, munkamemória ­– gondolom nem véletlenül, nagyon szoros kapcsolat van közöttük. Talán logikusabb lett volna ez a sorrend: figyelem, munkamemória és szövegértés, de én tiszteletben tartom a szavazás végeredményét, és ebben a sorrendben fogom posztolni írásaimat, egymástól csak látszólag függetlenül.

figyelemfigyelemfigyelemfigyelemfigyelemfigyelemfigyelemfigyelemfigyelemfigyelem

Elfelejtett szavak

(A feladat Corrine Boutard és Magalie Bouchet: Attention & Mémoire, Ortho Édition, 2007 szöveggyűjteményből származik)

Szükséges eszközök: feladatlap és zsetonok

 
Kattints a nagyobb méretű képhez

A és B variáció:

Utasítás: Balról-jobbra és föntről lefele (vagyis az olvasás irányába) haladva el fogom mondani a képek neveit, amik ide vannak rajzolva. A cicától indulok és a villánál fejezem be. A felsorolás közben tegyél egy-egy zsetont minden olyan képre, aminek a nevét elfelejtem mondani (A) vagy számold, hány szót (képet) felejtetek ki (B).

cica, fenyő, mókus, ágy, repülő, nyakkendő, fúró, öntözőkanna, szőlő, fűrész, bicikli, traktor, répa, gomba, kés, tolltartó, szék, labda, talicska, kígyó, teknősbéka, csavarhúzó, cumisüveg, ing, ananász, szőnyeg, ruha, villa (7 kihagyott szó)

Általában 5-7 szót érdemes kihagyni.

A variáció: Együtthaladás és figyelem. Ez egy bevezető játék, a gyermek részéről ráhangolás a feladatra, a felnőtt részéről annak megtapasztalása, hogy milyen tempót bír el a gyerek a harmonikus együtthaladáshoz. További gyakorlások alkalmasak a tempófokozásra, az olvasó szemmozgás és a sorváltás trenírozására.

B variáció

Itt zsetonok nélkül dolgozunk, a gyermeknek már meg kell jegyeznie a kihagyott szavak számát, tehát a folyamatos audio-vizuális feldolgozás mellett észben kell tartania azokat (munkamemória).

C variáció:

El fogom mondani sorban a képek neveit. Neked meg kell jegyezned, és miután letakartam a feladatlapot, vissza kell mondanod azokat a szavakat, amelyeket elfelejtek felsorolni.

cica, fenyő, dominó, mókus, ágy, repülő, nyakkendő, fúró, puzzle, öntözőkanna, szőlő, fűrész, bicikli, traktor, pingvin, répa, gomba, tolltartó, szék, talicska, zongora, kígyó, csésze, teknősbéka, csavarhúzó, ló, ing, ananász, autó, szőnyeg, ruha, villa (3 kihagyott szó: kés, labda, cumisüveg)

Három, maximum öt szó visszamondását várhatjuk el. Nem érdemes az emlékezetet nagyon megterhelni, mert a figyelemfejlesztés a cél.

Megosztott figyelmével a gyermek részben hallgatja a mondott szavakat, részben a hallott képeket követi a feladatlapon. Közben azonosítja a kihagyott szavakat, meg is jegyzi őket (munkamemória), majd a feladatlap letakarása után felidézi az összes kihagyott szót (verbális emlékezet).

Tanulási stratégia is lehet egyben: auditív információkat vizualizálunk, a szelektált információkat bevéssük, majd később felidézzük.

Lássunk néhány gondolatot, hogy mit is fejlesztünk ezzel a feladattal. Olvasóim közül a szakemberek már az első pillanattól tisztában voltak azzal, hogy nem csak a figyelmet. A szerzők ajánlása szerint a játék az auditív figyelmet, a figyelemmegosztást és a munkamemóriát fejleszti. Bátran hozzátehetjük, hogy a ritmikus szemmozgással és a szimultán (együtt) haladással, verbális emlékezettel egyetemben.

Végül egy kis elméleti áttekintés következik a figyelemhez kapcsolódó fogalmakról – okokra ható, hatékony terápiaszervezés céljából:

A figyelem és a munkamemória közvetlen hatással bírnak az emlékezeti folyamatokra, a tanulásra és egyéb komplexebb kognitív funkciókra, mint a beszédértés vagy az olvasástanulás, szövegértés stb. A megfelelő minőségű figyelem tehát előfeltétele a hatékony tanulásnak: lehetővé teszi a hasznos információk megragadását és későbbi feldolgozását. A figyelem hatására sajátítunk el új, humán, komplex tevékenységeket, addig, amíg ezek rutinná nem válnak. A megfelelő minőségű figyelem előnyökhöz juttatja az embert: gyorsabb percepció, gyorsabb fogalmi feldolgozás, hatékonyabb válaszadás – ezen kívül hatékonyabbá teszi az adekvát információk kiválogatását, fontos szerepe van a szociális adaptációban, szabályozza az emberi viselkedést. A figyelem egyben egy nagyon érzékeny, komplex mentális folyamat is. Ha elterelődik a figyelmünk (pl. egy telefonhívással), az agynak 15 percre van szüksége visszatalálni a korábbi mély figyelmi szintre.

A figyelem azoknak a folyamatoknak az összessége, ami biztosítja, hogy belekezdjünk valamibe, kiválogassuk és feldolgozzuk a hozzá szükséges információkat, kizárjuk az irreleváns információkat, az előbbiek hatékonyabb feldolgozása érdekében.

A figyelem fontos dimenziói az intenzitása, szelektivitása és kontrollfunkciója.

I. Az intenzitás az agykéreg aktivációjától függ.

Az éberség egy készenléti állapot, melyben az ember mozgósítja figyelmi tartalékait, készen állva azok azonnali bevetésére.

Figyelemfenntartás: a túl nagy mértékű elfáradás és a folyamatban lévő tevékenységre való figyelés nehézsége a figyelem fenntartásának a zavarát jelzi.

II. Szelektivitás: az információk szelektálásának képessége, egy mélyebb elemzés reményében.

Megosztott figyelem: mikor a figyelem párhuzamosan több célpontra irányul. A figyelem ilyenkor lehet átfogó vagy diffúz.

Fókuszált figyelem: ilyenkor az ember egy dologra koncentrál és ignorálja a többi információt. A szelektív figyelemhez önkéntesség szükséges, valójában ez egy döntési folyamat eredménye – az alany ilyenkor meghatározza a prioritásokat. A szelektív figyelem favorizálja a célorientált viselkedést.

III. Kontroll

Egy jól működő figyelmi kontroll esetében hatékonyan szerveződik és irányítódik a figyelem egy konkrét cél megvalósulásának érdekében. A megosztott figyelem annak a képessége, hogy egyszerre több dologra is figyelünk. Kevésbé hatékony, mint a szelektív figyelem, mert terjedelme limitált – ez minőségromlással járhat, ami vagy a hibaszámok növelésében vagy a feldolgozási idő meghosszabbodásában nyilvánul meg.

Amikor valamilyen tevékenység automatikussá lesz, nem igényel többé tudatos kontrollt. Például, ha valaki 4. osztályban nem olvas folyékonyan, a figyelmi kontroll a betűzésre fog irányulni, az összes figyelmi tartalékát erre a területre mozgósítja, a szövegértés rovására. Mihelyst az olvasástechnika automatikussá válik, lehetőség nyílik egy újabb kognitív művelet párhuzamos végzésére.

A megosztott figyelem működési elve az, hogy az egyik folyamatnak automatikusnak kell lennie ahhoz, hogy az alany felszabadítsa és átirányítsa figyelmi tartalékait egy másik folyamatra. Ezért fontos a gyermekek bizonyos képességeit fejleszteni, esetleg túlfejleszteni az automatizmusok létrehozásához.

Az írás témaköréből hozva példát: egy jól automatizált kézírás lehetővé teszi, hogy a gyermek írás közben a tanár magyarázatára is figyeljen vagy javítsa a helyesírási hibáit. Amennyiben a kézírás nem automatizált, a gyermek semmi másra nem fog figyelni, csak a graféma felidézésre, betűalakításra és -kötésekre, radírozgatásra a hibajavításhoz.

A cikk írásakor a fent említett szöveggyűjteményen kívül Alain Baddeley: Az emberi emlékezet (Osiris, 2003) című könyvét lapozgattam.