Tegnap egy érdekes/hasznos román cikket olvastam a zeneterápiáról, gondoltam elmesélem a lényegét azoknak az olvasóimnak is, akik nem beszélik a román nyelvet. A cikk szerzője prof. dr. Ioan Bradu Iamandescu, a bukaresti Carol Davila Orvosi Egyetem Orvosi és pszichoszomatikus pszichológia tanszékvezetője.
A cikk alapállítása, hogy a zenehallgatásnak csak jótékony hatása van. A fájdalomcsillapító hatása például közismert. A doktor egy zeneterápia kifejlesztője, melynek javított kiadását 2011-ben, nemzetközi kutatómunka eredményeképpen alkotta meg.
Elmondása szerint minden zene hatékonyan fejleszt, de a klasszikus és romantikus zenék jobban aktivizálják az agykérget. CT vizsgálatokkal követték nyomon, hogy Mozart zenéje az agykéreg 99-100%-át aktivizálja. A szimfonikus és a kamarazene hatására általában az agykéreg 90%-a aktivizálódik, míg a könnyűzene és tangó hatására csupán 50%-a. A barokk zenének van a legjótékonyabb hatása, hanghullámainak frekvenciái az agyműködés optimális zónáját érintik. Mikor barokk zenét hallgatunk, a neuronok szert tesznek egy 8-12 ciklus/mp ritmikus aktivitásra, ami csak a zsenik esetére jellemző általános állapot. De a zenehallgató ember is szert tehet erre a működésre, korlátozott mértékben, addig, amíg zenét hallgat. De ennyi is elég, hogy javítsa az egyén emlékezetét.
A professzor úr kifejezetten javasolja elsősorban barokk zene hallgatását a tanulás alatt, Liliana Neagu doktoranduszhallgató kutatásaira alapozva, aki arra a következtetésre jutott, hogy azok a személyek, akik barokk háttérzenét használnak a tanulásukhoz, 40%-kal jobban teljesítenek a memóriatesztekben. Lehetségesnek tartja, hogy a későbbiekben, a tantermekben is használni fogják a halk háttérzenét, ami nem vonja el a gyermekek figyelmét a tananyagról, de óra közben javítja az emlékezetüket.
A barokk zenén kívül javasolja továbbá Mozart, Beethoven, Hydn és Wagner zenéjének hallgatását is. A klasszikus zenén kívül a kedvenc zenék fájdalomcsillapító hatása is nagymértékű.
prof. dr. Ioan Bradu Iamandescu
A zenehallgatás körülményei is befolyásolják a teljesítményünket: a hangversenyteremben van a legoptimálisabb hatása, hiszen itt 3 fontos faktor ötvöződik: a nagyfokú koncentráció, a zenehangok az egész testre direkt módon hatással vannak és a kollektív érzelem.
A zenének pozitív hatása van az immunrendszerre is, a ritmus felébreszti az ösztönöket, a dallam az érzelmeket, a harmónia az intelligenciát. Ha valaki kórusban énekel vagy hangszeren játszik, az csökkenti a stresszt és komplexebbé teszi a személyiséget.
Mint zeneterápiában járatlan személynek, nagyon érdekes volt olvasnom a fenti gondolatokat. El is határoztam, hogy kipróbálom ősszel a foglalkozásaim során. A különböző terápiák során fogom nézni, hogy hatékonyabb-e az információelsajátítás barokk zenei alapozással. De külön meg fogom figyelni azt is, hogy az emlékezetfejlesztés feladatai során jobban teljesítenek-e a gyermekek, ha zenét hallgatnak közben. És még valamit ki fogok próbálni (ez maradjon még titok), ezt már korábban elterveztem magamban, még évekkel a cikk olvasása előtt, és most nagyon rácsodálkoztam, hogy milyen hasznos ötlet volt. Ha beválik, publikálom.
Prof. dr. Ioan Bradu Iamandescu: „Pe muzică barocă, neuronii capătă un ritm specific geniilor“
LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről: |
A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu
Utolsó kommentek