Előző posztomban bemutattam a 140 játék, hogy gyorsabban olvassunk, 7-11 éves gyermekek számára (Yak Rivais)  című feladatgyűjteményt, és elkezdtem pár olvasásfejlesztő játék ismertetését. Ebben a cikkemben – ígéretemhez híven – további játékokat ismertetek. Most csak olyan játékokat, amik a regressziógátlást segítik elő.

„Regresszió – az a rossz szokás, mikor vissza-visszaugrunk a már elolvasott szövegre, mivel úgy haladtunk előre, hogy nem fogtuk fel az olvasottakat. A regressziógátló gyakorlat erről igyekszik leszoktatni, vagyis az olvasástechnikával párhuzamos szövegfeldolgozást segíti elő (gyorsabb olvasás, hatékonyabb tanulás).”(idézet az előző cikkemből)

Ezek a feladatok nagyon ismerősek lesznek, nem is a különlegességük miatt ejtek szót róluk. Inkább arra szolgálnak, hogy elgondolkodjunk, mi is a feladatok célja, célunk fejlesztőként a gyakorlati rutinunk felülbírálata. A fejlesztés során a feladatválasztás tudatossága kulcsfontosságú. A szakemberré válás folyamatában a „Mit használunk, mire?” és a „Mikor?” kérdések egyre fontosabbak lesznek, egyre kifinomultabb válaszokat adhatunk rájuk.

Amikor ezeket a sorokat írom, akkor én is komolyan tanulok. Azzal szembesülök, hogy a gyakorlati munkám evidenciáinak érthetően való kommunikálása idegenek számára milyen nehéz dolog. Ami talán az előzőeknél is fontosabb, az írás során folyamatosan ellenőrzöm (további szakirodalmak böngészésével) állításaim helyességét. Ez fokozza gyakorlati munkám tudatossá tételét. A mostani témakörnél maradva, nem csak az adott gyermektől várom el, hogy tudatosan olvasson, hanem magamtól is várom ugyanezt: hogy tudatosan tanítsak (fejlesszek).

Játékok:

1. A felnőtt egy olvasmány minden második sorát hangosan és gyorsan olvassa. A gyermek az egész tevékenységet a szemeivel követi, és felszólításra megmutatja, hol állt meg a felnőtt.

A feladattípus célja: alkalmazkodás a felolvasóhoz, együtthaladás megtapasztalása, szemmozgás gyorsítása.

2. A fejlesztő és a gyermek felváltva olvasnak 1-1 sort hangosan.

3. A fejlesztő és a gyermek egy-egy mondatot olvasnak felváltva. (Ez nehezebb, mint az 1 soros olvasás, nagyobb figyelmet és jobb alkalmazkodást kíván. A gyermekek gyakran vissza akarnak térni az 1 soros olvasásra.)

4. A felnőtt és a gyermek a mondatot közösen olvassák, olyan formában, hogy az első szót a felnőtt, a másodikat a gyermek, a harmadikat a felnőtt, a negyediket a gyermek... és így folytatódik tovább. Ezt a feladatot érdemesebb egy rövidebb bekezdésen kipróbálni, és egy közös ritmust kialakítani. Frontális osztálymunka során is ajánlott, a gyors váltások fokozzák a figyelmet.

A 2-3-4 feladattípus célja: a szerepcsere megakadályozza a gyermek akaratlan visszatéréseit a felnőtt által elolvasottakra (regressziógátló funkció).

A regressziógátló gyakorlatok következő részében az olvasástechnika mellett a szövegértés is szerepet kap. Ezek a regressziógátló gyakorlatok a figyelmet növelik és a szellemi tevékenység fenntartását serkentik. Az olvasás közbeni aktivitás fokozásának eszköze lehet az olvasandó mondat egy részének a takarása.

Takard el az alját! játék:

A felnőtt eltakarja a sornak az alját egy vonalzóval vagy egy papírral. A gyermeknek így kell elolvasnia a sort. Frontális osztálymunka során, vagy ha meg akarjuk őrizni a feladatlapokat későbbi használatra, szövegszerkesztővel érdemes dolgozni.

Először csak a vonalköz alá futó betűk alsó részét takarjuk el (j, g, y, p stb.).

A következő fokozat a vonalköz aljának az eltakarása.

Legvégül csak a vonalköz kb. felét láttatjuk.

A feladattípus célja: fokozza a figyelmet, a betűk vizuális észlelésének finomítása (újabb tájékozódási szempontok megalkotása), szükségszerűen igényli a szöveg párhuzamos értelmezését.

A félbevágott szavak olvastatása a gyermek tekintetét a betűk felső részére irányítja a szóazonosítás során – ez elősegíti a szavak egészbeni felfogását.

A szavakat ugyanis a gyenge olvasó gyakran a szó elejének vagy egy jellegzetes részének azonosításával véli felismerni, és téves következtetésre jut – az első pár betű azonosítása után már csak találgat.

A takart betűk elkészítésének egy lehetséges módszere szövegszerkesztővel:
Egy pl. 16 pontos betűméretű szövegből egy sort tegyünk egy beszúrt táblázat egyik cellájába.
A Táblázat tulajdonságainál állítsuk be a sor magasságát pontosan 1,5 cm-re, a Táblázat fül Beállítások részénél pedig az alapértelmezett cellamargót fent 1 cm-re, majd a táblázatnak tegyük áttetszővé a szegélyeit.

A képen bekarikáztam a beállítandó részeket.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről: