Egy ábécés lottójáték olvasni éppen tanuló elsősök számára – frontális osztálymunkához is

Egy olyan játékról írok most, ami nagyobb létszámú csoportban szinte még jobban élvezhető.

Letöltés (PDF)  

Minden gyermek rendelkezik egy négyzetrácsnyi szótaggal. Amikor olyan szótagot lát vagy hall, amit megtalál a saját lapján, azt áthúzza. A szótagokat a tanító (vagy egy gyerek) véletlenszerűen sorolja. Mindegyik tábla más-más szótagokat tartalmaz. Aki legelőször áthúzza az összes szótagot a kártyáján, az nyer.

Annak függvényében, hogy a vizuális vagy a keresztcsatornát akarjuk fejleszteni a gyermekeknek, vagy a szótagkártyákat mutatjuk fel, vagy mondjuk a szótagokat – esetleg mindkettőt egyszerre, a kapcsolat stabilabb megszilárdulásához.

Bizonyos időközönként kiváló szintfelmérőként is hasznosítható a játék, az elsajátított betűk és kapcsolataik szorongásmentes ellenőrzésére.

Forrás:

http://www.webinstit.net/lecture/jeux_lecture.htm  – Loto des syllabes

(további érdekes játékokkal)

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Beszédovi

Remélem, emlékeznek még a Beszédindítás cikkeimre (1 * 2 * 3) (én már alig, egy éve is múlt, hogy posztoltam őket). Ha már a beszéd szerencsésen megindult, az intenzív szókincs-elsajátítás szakasza következik – természetesen továbbra is a főfogalmi kategóriák elvét követve. Ebben a posztban a testrészek témakörét járom körül, és ajánlok hozzá játékot/feladatot is.

Kívülállók most nagyon meglepődhetnek, hogy miért is kellene a testrészek neveit külön megtanítani, hiszen az pofonegyszerű, minden gyermek tudja. Ha máskor nem, a fürdetések alkalmával az anyuka biztosan elismételi a születés pillanatától naponta a gyermekének, hogy most éppen melyik ennivaló testrészét mosdatja. Ennek ellenére bizonyos kórképekben, mint pl. nyelvfejlődési zavar, autizmus spektrumzavar stb.megtanításuk, körüljárásuk, fogalomtisztázásuk nélkülözhetetlen. Fontos szavak ezek fogalmi szinten is, de a testtudatunkhoz is nélkülözhetetlenek, valamint a test és a tér viszonyának a meghatározásához is.

Az első két képgyűjtemény alapvetően lottójáték. Egyéniben és kiscsoportban is kiválóan alkalmazható (akár idegennyelv-tanítás során is).

Lottójáték 1 (PDF)

Lottójáték 2 (PDF) 

A PDF dokumentum kinyomtatása után az azonos képcsoportok közül az első sorozatból kis képeket kell csinálni, a második változatban egyben maradnak a képek, ez lesz a játék táblája. Ilyen táblát vagy táblákat kapnak a játékosok. A kicsi kártyák közül vagy a gyerekek húznak vagy a felnőtt választ nekik egyenként.

A gyermekek fejlettségi szintjétől függően kérhetjük, hogy a húzott testrészt egyeztesse (a tábláján), mondja meg a megmutatott testrész nevét – vagy mindkettőt (egyeztessen és nevezzen meg önállóan). De a hívóképen szereplő testrészeket saját magán is megmutathatja (ezt nagyon szeretik a gyerkőcök). De különbözőképpen is strukturálhatjuk a képeket. Pl. taníthatjuk külön csak a fej, a törzs részeit stb. Nagyon meglepődne a kedves olvasó, ha tudná, hogy az óvodás gyermekek testre vonatkozó szókincse mennyire hiányos, csupán az alapszavakra korlátozódó.

Ezekért a feladatokért azonban még nem ragadtam volna tollat. Az interneten találtam egy kis vicces videót, ami a testünkkel kibocsájtott hangokat mutatja be. Ebből készítettünk egy hanglottót, melynek lényege, hogy a hallott testzörejt kell a megfelelő testrésszel, akcióképpel egyeztetni, le is lehet utánoztatni. Bár még magam sem próbáltam ki ezt a játékot, biztos vagyok benne, hogy nagyon fog tetszeni a gyerekeknek. A pukizás, böfögés, hányás hangjának meghallásakor például biztosan nevetésbe fog fulladni a játék.

Hanglottó képek (PDF)

Hanglottó hang (mp3) - jobb kattintás, majd letöltés

A klasszikus hanglottó játékszabálya: Ki kell osztani a játékosok között a képeket tartalmazó táblákat, majd el kell indítani a hanganyagot. A játékhoz kellenek még zsetonok is. Aki felismer egy hangot, a tábláján lévő képre rátesz egy zsetont. Az a játékos nyer, akinek hamarabb kerülnek letakarásra a táblán lévő képei.

A játékot egy vagy több személy játszhatja (én 8 fővel is játszottam). Négyéves kortól ajánlott (patológia függvényében).

A hanglottó jól egészíti ki az előző játékokat, segít bevésni a testrészek neveit, de alkalmas a testrészekkel kapcsolatos cselekvések neveinek megtanítására is, gyakoroltatja a mondatalkotást, megszilárdítja a testtudatot.

Nem utolsó sorban alkalmasak ezek a játékok a figyelem, az emlékezet fejlesztésére (memoriként is játszható), a vizuális megfigyelőképesség fejlesztésére, a keresztcsatornák fejlesztésére (vizuális-akusztikus-kinesztetikus), az értelmi képességek fejlesztésére (generalizáció).

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:


A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés:
www.ceruzafogo.hu

0 Tovább

Beszédindítás: Főfogalom alá rendezés és megnevezés

A kapcsolódó letölthető, azonnal használható segédanyagok a cikk végén

Az egyes diszfáziák, súlyosabb megkésett beszédfejlődés, autizmus spektrumzavar patológiák fejlesztései mindig is a kedvenceim közé tartoztak. Nemcsak azért, mert ezekből nagyon jól szerepeltem a vizsgákon, szigorlatokon, államvizsgán. Gondolom, az elméleti elmélyülésem vonta maga után a gyakorlati érdeklődésemet. Találkozni egy nembeszélő gyermekkel, az maga a csoda számomra. Bár ma már vagyok annyira rutinos, hogy egy adott periódusban csak egy ilyen esetet vállalok be fejlesztésre – fizikailag és lelkileg is egyaránt igénybe vevő feladatról van szó, mely nagyon szoros együttműködést jelent a családdal. A nembeszélő gyermekkel az ember egy egész családsorsot ismer meg intenzíven, és annak lesz aktív részese. Ma is magam előtt látom, ahogyan ezek a kisgyermekek megjelennek nálam a szüleikkel, és minden egyes prekoncepciómra emlékszem velük kapcsolatban.

Csak egy-kettőt említek meg közülük, nagyon tanulságosak:

Aggódó pedagógus anyuka telefonál, hogy a 3 éves kislánya nem beszél, aktuálisan nagyon hisztis, sokat sír, általánosan rossz a hangulat a családban, mikor hozhatja? Na, gondoltam magamban, egy újabb autista kisgyermek... Nem az volt, hanem egy krónikus fülgyulladásból eredő átmeneti hallászavar következtében fellépő súlyos megkésett beszédfejlődés. A magatartási probléma a fülfájásból eredt, amit a gyermek nem tudott kommunikálni, és ami a rutinvizsgálatokon nem derült ki.

Két évvel később egy újabb anyuka telefonja érkezett az év vége felé, hogy elhozná a nembeszélő, beteg fiacskáját. Anyukának elmesélem, hogy év vége van, tele van a naptáram, és nem tudok belevágni egy ilyen komplikáltnak tűnő esetbe. Anyuka megérti, és abban a pillanatban mikor elköszön, visszakérdezek, hogy milyen betegsége van a kisfiának? Rákos, jön a rövid válasz. És ezzel a kocka el is volt vetve. Természetesen már másnapra adtam időpontot...

Ebben az esetben még prekoncepcióm is alig-alig volt a probléma természetét illetően. Leginkább arra gondoltam, hogy a sok kórházban tartózkodás, a kezelések, az operációk megpróbáltatásainak következménye a beszédfejlődés elmaradása. Azután találkoztam a gyermekkel, barátságot kötöttünk, és anélkül, hogy a prekoncepciómat elvetettem volna, bekúszott a gondolataim közé az is, hogy autizmus...

Ezeket a gyermekeket és az összes többi társukat meg kell tanítani beszélni, nincs mese. Az idő múlásával felhalmozódó tapasztalatok semmit nem változtatnak a dolgokhoz való kezdeti hozzáállásomon, ami leginkább a kétségbeesés. Hogyan és mikor fog ez a gyermek megszólalni? Miközben a szülőket nyugtatgatom és türelemre intem, jómagam meg vagyok győződve arról, hogy ezek a gyermekek soha nem fognak megtanulni beszélni. LEGINKÁBB ÉN MAGAM LEPŐDÖM MEG A LEGJOBBAN, MIKOR MÉGIS MEGSZÓLALNAK. Egy rövid zárójeles megjegyzés, hogy az első szavaik között van az, hogy Zsuzsa, annak ellenére, hogy a zs hang a közismerten nehezebben fonálható hangok közé tartozik.

A beszédindítás, szókincsbővítés folyamatában fontos szerep jut az egyes fogalmi kategóriáknak.

Az egyes fogalmi kategóriákat lottójátékkal gyakoroltatom be a gyerekekkel. Ez egy adott feladatlap két példánya, és az egyik képkockákra van vágva. A képegyeztetés fázisával kezdünk, amikor meggyőződöm a gyermek passzív szókincsének a tartalmáról. A képegyeztetés két szempontból is fontos.  A különböző patológiák okán nembeszélő gyermekeknek gyengébb lehet a vizuális észlelése és a figyelme is. Ezeknek a fejlesztésére is alkalmasak a jól strukturált feladatlapok. Hagyjunk időt a gyermeknek ezekhez a feladatokhoz való adaptációra (nem elfelejtve, hogy nagyon zsenge életkorú gyermekekről beszélünk). Amennyiben már a képegyeztetés is nehézkes, én visszalépek egy szinttel, és formaegyeztetéseket végzek.

Szóval a feladatlap részben fejleszti a vizuális figyelmet és az észlelést, részben pedig meggyőződhetünk arról, hogy az illető kategória szavai benne vannak-e a gyermek passzív szókincsében. Amennyiben az értés is problémás, ezen a szinten folytatjuk a fejlesztést. Ha a passzív szókincs rendben van, akkor megpróbáljuk az aktivizálást. A képeket egyeztetve kimondjuk a hozzájuk tartozó szavakat. (A hottentottán beszélő gyermekek esetében tapasztaltam, hogy fontos nekik ez a feladat, mert gyakran itt szembesülnek először – „aha” élményt szerezve –, hogy egy adott képhez egy jól meghatározott hangsor tartozik.) Először előmondjuk a gyermeknek a szavakat, és amennyiben partner, együttmondjuk vele  később már önállóan nevezheti meg őket. Én ragaszkodni szoktam kezdetben a balról jobbra és föntről lefele tartó haladási irányhoz. Ezzel egyúttal a sokkal későbbi olvasáshoz szükséges szemmozgást trenírozzuk. Másrészt strukturáljuk a feladatmegoldás menetét, kiszámíthatóvá tesszük a gyermek számára. Az automatikus szóelőhívás, szókincs-aktivizálás fázisában már mehet az össze-vissza megnevezés. Valahogy kiemelt szerepe van a bevésésben annak az apró kézmozdulatnak is, ahogyan az egyforma képek egymásra kerülnek. Az a tapasztalatom, hogy a lottójátékos forma meggyorsítja az egyes szavak bevésését és előhívását. Sokkal gyorsabban tanulják meg a gyermekek ezeket a szavakat képegyeztetéssel, mintha csak egy példány lenne belőlük, és rámutatással neveztetnénk meg. Mint ahogyan azt is tapasztalom, hogy ha egyazon fogalmi kategória szavaival dolgozunk egyszerre, kiépíti és megszilárdítja a szemantikai hálójukat, és meggyorsítja a szóbevésést / szófelidézést – sokkal megbízhatóbban, mint a random módon prezentált szavak. Kis könyvtárat próbálunk a fejükben elrendezni, az egyes fogalmi kategóriák lexikonokként fognak kívülről bekerülni.

A legvégén keverjük az egyes kategóriák szavait, így ellenőrizve a szavak automatizálódását. Ha a gyermekkel válogattatjuk ki az egyes kategóriákhoz tartozó képeket, a nyelvfejlesztés mellett fejlesztjük a logikai készségét és a fókuszált figyelmét is. Külön feladat lehet az egyes kategóriák képeinek bemutatásakor a fogalmi kategóriák megnevezése. Tapasztalatom szerint az autizmus spektrumzavarban küzdőknek ezzel van a legtöbb problémájuk, a generalizációval.

Az egyes feladatlapokat beteszem a gyermek dossziéjába, hogy otthon is tudjanak gyakorolni. A dokumentáció szerintem nagyon fontos, mert így látványos az elsajátított tartalom. Evidensek az automatizálandó feladatok, és nyilvánosak azok a részek is, amit még újra elő kell venni gyakorlás céljából. Nem lehet ennyire precízen dolgozni, ha mindig ki kell keresni a rendelőben óra előtt a fejlesztőanyagokat, vagy pláne, ha csak pillanatnyi ötlettől vezérelve dolgozunk: sok akadály kerülhet az ember útjába, pl. nem találom meg, elfelejthetek fontos dolgokat stb. Ezért a költséges volta ellenére igyekszem színesben kinyomtatni a feladatlapokat. A jó minőségű, színes feladatlapok szintén gyorsítják a tanulást. A színes feladatlapokat laminálással tartósítom és alakítom játékká. Így nem rongálódnak meg egykönnyen az agyonhasznált kártyácskák. A szülőket meg bíztatom, hogy amennyiben módjuk van rá, nyomtassák ki színesben. Ha nem tudják, akkor a laminált példányokat kölcsönzöm a gyermek számára, mindaddig, amíg szüksége lehet rá. Természetesen nagyon undok tudok lenni, amennyiben ezeket a kölcsönzött példányokat valamilyen külsérelem éri.

Végül egy utolsó gondolat: érdemes a gyermek nemét, életkorát, érdeklődési körét figyelembe venni a kategóriák prezentálási sorrendjét illetően. Egy jól eltalált első feladat csodákat tehet. Zenészcsaládból származó tanítványom nagyon szeretett a hangszerismeretével villogni, míg a 3 év körüli kisfiúk esetében nem nagyon lehet melléfogni, ha a közlekedési eszközökkel vágunk bele. Ezek további alkategóriákra bonthatóak: vízen, földön, levegőben.

A kategóriák elsajátítására álljon a rendelkezésükre néhány feladatlap. Ezek a grafikailag szép képek nem tökéletes szerkesztésűek, mert én azt szeretem, ha egy oldalon csak egy kategória képei vannak elhelyezve, így kicsit kell még velük dolgozni: Kinyomtatni, kivágni, átrendezni, laminálni. De megéri! Jó kipróbálást!


A fontosabb kategóriák képeinek letöltése (PDF)

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

1 Tovább

Boér Zsuzsa, logopédus-gyógypedagógus blogja



LIKE-olj, hogy értesülj!

Címkefelhő

afázia (1),Alzheimer-kór (1),arcvakság (2),Asperger-szindróma (1),autizmus (10),beszédfejlődés (8),beszédindítás (13),beszédtechnika (1),beszédértés (10),betűtévesztés (2),dadogás (2),differenciáldiagnózis (1),diszgráfia (1),diszlexia (3),diszpraxia (3),Down-szindróma (1),echolália (1),emlékezet (7),emlékezet-fejlesztés (5),fejlesztés (4),fejlődési verbális diszpraxia (1),figyelem (4),figyelemfejlesztés (4),figyelemmegosztás (1),figyelemzavar (5),finommotorika (2),fixációszélesség (1),fonológiai tudatosság (4),formafelismerés (2),Gerstmann szindróma (1),grafomotoros fejlesztés (14),hanganalízis (1),hiperaktivitás (3),idői tájékozódás (3),integráció (2),interdentális szigmatizmus (1),iskola-előkészítés (5),játék (40),kognitív-fejlesztés (1),kommunikáció (2),kreativitás (2),kártya (3),kétnyelvűség (3),Lottójáték (3),légzéstechnika (1),MamaPapaTaxi (12),mentális forgatás (1),mentális lexikon (1),mondatértés (1),mondóka (1),munkamemória (15),neuropszichológia (2),nevelés (1),nyelvfejlődési zavar (1),nyelvi kreativitás (2),nyelvlökéses nyelés (2),nyelvtanulás (2),olvasás (14),olvasásfejlesztés (6),olvasástechnika (4),parafunkció (1),perifériás látás (1),pragmatika (1),pöszeség (2),r hang (1),szemantikai háló (3),szemmozgás (1),szerialitás (1),szintaktikai tudatosság (1),szociális képességek (2),szoftver (2),szókincs-aktivizálás (8),szókincsfejlesztés (10),szótagolás (3),szövegértés (2),taktilis érzékelés (2),tanulás (3),testséma (1),téri tájékozódás (6),ujjgyakorlatok (2),ujjszopás (1),utasításértés (5),verbális emlékezet (4),verbális fluencia (1),vizuomotoros képességek (2),vizuális figyelem (6),vizuális észlelés (4),zene (2),írás (4)

Utolsó kommentek

Elérhetőség: boerzsuzsi / at / gmail.com