„Csak” egy rajzolós játék

„Fanni 3 éves lesz. Éppen a szülinapját ünnepli. Anyukája a zsúr végén behozza a szülinapi tortát. A torta alapja egy nagyobb téglalap, rajta a három gyertya egy-egy rövidebb oldalára állított keskeny téglalap. A gyertya lángja egy-egy négyzet, a csúcsára állítva. A torta egy ovális alakú tálcára van állítva. A torta csokis, a rajta lévő gyertyákat már valaki meggyújtotta.”

Tud-e egy gyerek rajzot készíteni a leírás alapján? És ha tud, az a rajz mennyire lesz pontos? Követi-e az utasításokat, át tudja-e alakítani a verbális információt vizuálissá? A most bemutatott rajzolós játék, fejlesztő feladat ötlete mindössze csak ennyi, mégis nagyon sok dolog van mögötte.

Az itt bemutatotthoz hasonló feladatokkal korábban már találkoztam egy francia szöveggyűjteményben, és azok nagyon megtetszettek nekem. Egyben nagyon meglepett a nehézségi fokuk is. Első ránézésre könnyen kivitelezhetőeknek tartottam őket, viszont a gyermekeket nagyon megviselte, a vártnál több segítséget kértek. Igazán oda kellett tenniük magukat egy-egy feladat megoldásához.

vizuális figyelem utasításértés játék

Mikor nemrégiben Benjike kedvéért elővettem Robert Fisher: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal című könyvét, meglepődve tapasztaltam, hogy megtalálhatóak benne ezeknek a rajzos játékoknak az alapkoncepciója. Az volt meglepő, hogy a könyv pontosan 16 éve van a birtokomban, ez mégis elkerülte a figyelmemet. Lehet, hogy maga az ötlet kidolgozatlanul nem volt elég vonzó számomra, ki tudja? Mindenesetre az ötletet nem kapcsoltam össze a kidolgozott feladatokkal, pedig a két könyv egymás alatt volt a könyvespolcon. Innen is látszik, hogy maguk az ötletek nem integrálódnak össze spontán a könyvespolcon, ránk is szükség van az összehozásukhoz.

Néhány feladatot önállóan is kidolgoztam, de előtte – szokásomhoz híven – leírom a feladatok elméleti alapjait, nevezetesen, hogy mit és hogyan fejlesztenek. Mert tudjuk, hogy a jó időben, jól megválasztott feladat csodákat művel a gyerekekkel. De ha nem gondoljuk végig alaposan, akkor persze ártani sem fognak, de rengeteg hasznos idő mehet a pocsékba.

Ez egy vizuális-térbeli-kinesztetikus játék. A vizuális és verbális intelligenciára egyaránt hat. Úgy fejleszti a gondolkodást, hogy a verbális (esetleg írott) információt alakítja át vizuálissá. De amennyiben a kész rajzokhoz íratunk utasításokat, akkor minden éppen fordítva történik, azaz a vizuális információt alakítják át verbálissá. Amikor pedig az utasítás alapján lerajzolt ábrát vetjük össze ellenőrzésképpen újra az utasításokkal, akkor mindkét irányban dolgozunk egy feladat alatt, és egyben a flexibilitásra (a rugalmas gondolkodásra) is gyúrunk.

Ez főként azoknak a gyermekeknek nagyon hasznos, akiknek nehezére esik vizuálisan gondolkodni, használni a „lelki szemeiket” a mindennapi tanulás során. A „lelki szemeket” trenírozza ez a feladat, és persze nem utolsósorban a vizuokonstrukciós készségeket.

’A’ feladat: Kövesd az utasításokat! Olvasd el vagy hallgasd meg az utasításokat! Rajzold meg a következő dolgokat az utasítások szerint!

Az itt található feladatok között vannak könnyebbek és nehezebbek is. A feladatok még könnyebbé tehetőek vagy éppen nehezíthetőek azzal, hogy a szövegben szerepeltetjük vagy kihagyjuk azt a segítő részt, hogy most éppen mit rajzol meg a gyermek (ld. 5-ös és 6-os feladat, zárójelben).
Az itt írt szövegek 3-5. osztályosoknak valóak, de ne felejtsük, hogy ezek csak minták - könnyen készíthetőek ezek alapján óvodásoknak szánt szövegek (nagyon egyszerű alakzatokkal) vagy akár felsősöknek szóló feladatok (bonyolultabb sokszögekkel és egzaktabb geometriai leírásokkal). A fejlesztésre készült feladatok alkalmazása során nemcsak az életkor számít, hanem a fejlesztendő gyerek különböző képességeinek fejlettségi szintje is.

Ha van ötleted újabb rajzokhoz, azt írd hozzá a cikk Facebook bejegyzéséhez, kommentbe.

1. Pillangó

A pillangónak a feje kisebb méretű kör. A csápjai (két darab) kifele nyitott félkör alakúak, és egy-egy pici körben végződnek. A fej alatt található potroh vékonyabb, állított téglalap. Két nagyobb és két kisebb szárnya háromszög alakú. A nagyobbak fent, a kisebbek a nagyobbak alatt helyezkednek el. A háromszög csúcsai érintkeznek a téglalap két oldalával. A háromszögek alapját kétoldalt két-két kör díszíti.

2. Vitorlás hajó

Az ábra alapja egy trapéz, amelyik a párhuzamos oldalak közül a rövidebben áll. A trapéz hosszabb, felfele álló oldalából középen indul felfele egy álló egyenes, ez lesz az árbocrúd. Az árbocrúd bal oldalára rajzoljunk egy derékszögű háromszöget, aminek két rövidebb oldala függőlegesen és vízszintesen áll. A háromszög függőleges oldala az árbocrúd teljes hosszát magába foglalja. Az árbocrúd jobb oldalán szintén egy hasonló háromszög alakú vitorla van, de ez kisebb a bal oldalon található vitorlánál. Az árbocrúd csúcsából indulva harmadával rövidebb lesz a másik vitorlánál. Az árbocrúd csúcsán egy háromszög alakú zászló lengedez, melynek csúcsát jobbra fújja a szél.

3. Autó

Az autó alsó része téglalap alakú, a téglalap aljára, majdnem a két szélére rajzolj két kört, ezek lesznek a kerekek. A körök közepébe egy-egy kisebb, koncentrikus kör kerüljön. A téglalap felső részére, középre rajzolj egy négyzetet. Az autó balra megy, az autó elején (a négyzet elején) a szélvédő üvege derékszögű háromszög alakú. A hátsó részén a négyzethez szintén egy derékszögű háromszög illeszkedik, amelyik a másik háromszögnél kisebb méretű. Az autó elejének és végének az alsó részén félkör alakú lámpa található. Az elején a fényszóró világít. Jelöld sugarakkal. A négyzet bal alsó sarkából, a szöget felezve indul felfelé ferdén egy kis szakasz. Ennek végére két irányba, merőlegesen is rajzolunk egy-egy kis szakaszt. Ez a három vonal együttesen fogja jelképezni a kormányt.

vizuális figyelem utasításértés játék

4. Ceruza

Rajzolj egy keskenyebb oldalára állított hosszúkás alakú téglalapot. A felső oldalához illeszkedjen egy háromszög, aminek az alapja a téglalap keskeny oldala, a másik két oldala hosszabb és egymással egyenlő. A háromszög felfele mutató szögét, színezd be. A téglalap alapjához lefele rajzolj egy félkört, úgy, hogy a téglalap alapja a félkör átmérője legyen. A téglalap belsejébe, annak teljes hosszában rajzolj 4 vonalat (álló egyenest).

5. Emberfej

A rajz jobb és bal oldalának teljesen szimmetrikusnak és méretben megegyezőnek kell lennie. A lap közepére rajzolj egy kört (egy fejet). A kör két oldalára, kívülre, a felső harmadból kiindulva rajzolj két félkört (ezek lesznek a fülek). A kör felső harmadára rajzolj egy egyenest, a félkörök felső pontjait összekötve. Ez alá szimmetrikusan elhelyezve rajzolj két kisebb kört (szemek), melyeknek közepébe rajzolj egy-egy pontot. A két kör között kiindulva rajzolj egy felfelé csúcsos háromszöget (orr). A háromszög alá pedig egy felfele nyitott félkört (száj). Az először rajzolt kör alsó részéből kiindulva húzzál két párhuzamos álló egyenest (nyak). A bal oldali egyenes végpontjától húzz egy fekvő egyenest bal felé. Ugyanezt csináld meg szimmetrikusan a jobb oldalra is. A fekvő egyenes nem teljesen párhuzamos a lap aljával, kifele enyhén lefelé ereszkedik (vállak).

vizuális figyelem utasításértés játék

Benji képe

vizuális figyelem utasításértés játék

6. Hóember

Egymás fölött három kör található, a legalsó a legnagyobb, a középső az alsónál valamivel kisebb, a felső a legkisebb. A legkisebb kör tetejére rajzolj egy négyzetet (kalap). A felső körbe, egymás mellé szimmetrikusan rajzolj két kört, színezd is ki őket (szemek). A két színes kör alá középre rajzolj egy hosszúkás alakú háromszöget, melynek a csúcsa balra mutat (répaorr). A középső körbe rajzolj egy seprűt, lefele a seprű nyele található, fölfele a seprű cirokja. A két alsó körbe rajzolj összesen 6 gombot egymás alá, középre, a gombokat méretarányosan elosztva a körökben.

7. Karácsonyfa

Az ábra felső része egy háromszög. A háromszög alapjának középső harmadából kiindulva rajzolj alá egy lefelé szélesedő trapézt, majd a trapéz alapjának középső harmadát felhasználva rajzolj alá egy újabb trapézt, mely az előzőnél nagyobb méretű. Az alsó trapéz aljának közepére rajzoljunk szimmetrikusan elhelyezve két álló egyenest, melyeket alul egy vízszintes egyenes köt össze.

A háromszög csúcsára rajzoljunk egy hatágú csillagot, melyet két háromszög fog alkotni. Az első a csúcsával lefele mutat, erre rárajzolunk egy a csúcsával felfele mutató háromszöget. A háromszög és a trapéz alakzatok alapján lévő csúcsaiból kiindulva rövid szakaszokat rajzolunk, lefelé. Ezeken egy-egy kör fog csüngeni, összesen hat darab.

8. Ingaóra

Rajzolj egy téglalapot, a téglalap a keskenyebb oldalán áll, A téglalap felső harmadába rajzolj egy kört, a kör közepébe tegyél egy pontot. A kör felső, középső részébe írj egy 12-es számot. Utána jobbra indulva írd fel a számokat 1-től 11-ig, egyenletesen elosztva. A 3-as, 6-os, 9-es és 12-es számokat írd át egy filctollal. Majd rajzolj két mutatót a kör közepéből, egy rövidebbet és egy hosszabbat. A rövidebb mutató a kilencesen, a hosszabb mutató a tizenkettesen áll. A mutatókat színezd be feketére. Az óra éppen kakukkol, azaz a 12-es fölötti négyzetből éppen kiugrik egy madárka, a csőre tátva. A négyzet fölött kis háromszög van. A madarat a házával egy pici, rácsos szerkezet köti össze, azaz 3 apró rombusz, ezek az oldalsó csúcsaival kapcsolódnak egymáshoz. A kör aljából lefele két, egymástól pár milliméternyi távolságra lévő párhuzamos egyenes fut (inga), melyek végei egy kisebb méretű körbe torkollanak. A kisebb kört színezd be feketére.

9. Tengerparti képeslap

Az A/4-es lapot fektesd magad elé. Két vízszintes vonallal strukturáld a teret 3 megközelítőleg egyenlő részre. Alsó harmad lesz a föld (azaz a homokos tengerpart), középső a tenger, a felső az ég.

Az alsó részen homok található, ami sárgásszürke. A terület jobb sarkában egy napernyő van kihúzva. A napernyő zöld-fehér csíkos. Alatta egy nagy narancssárga fürdőlepedő van kiterítve. A fürdőlepedőn egy piros bikini szárad. A lap bal sarkában egy nagy méretű homokvár található. A homokvár és a napernyő között félúton homokozójátékok találhatóak: egy piros vödör, egy kék lapát, egy alma alakú forma, ami szintén piros és egy zöld gereblye. A tenger erősen hullámzik. Egy kisfiú éppen megy be a vízbe, rajta úszógumi. A tengerben sokan fürdenek. Egy gumimatracot éppen elsodornak a hullámok. A távolban egy háromárbócos vitorlás siklik. Az ég kék, középen teljes pompájában ragyog a nap. A lap jobb felső oldalán két bárányfelhő úszik. A bal oldalon az ég és a víz találkozásánál egy sirály éppen kifog egy halat, amellyel éppen elrepülni készül.

Benji képevizuális figyelem utasításértés játék

’B’ feladat: A megrajzolt ábrákhoz írjál utasításokat! Az utasítások pontosak és követhetőek legyenek.

Csoportos foglalkozások során az elkészült ábrákat vessétek össze pontról-pontra az utasításokkal, és közösen korrigáljátok az ábrát, amennyiben szükséges. Fontos feladat-megoldási stratégiák közvetítődnek és gyakorlódnak be általa.

vizuális figyelem utasításértés játék

vizuális figyelem utasításértés játék

vizuális figyelem utasításértés játék

vizuális figyelem utasításértés játék

vizuális figyelem utasításértés játék

vizuális figyelem utasításértés játék

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu

vizuális figyelem utasításértés játék


 

0 Tovább

Klimt és Mondrian – no nem a Szépművészeti Múzeumban, hanem a francia óvodában

A logopédiai terem a francia óvodában, egy eldugott kis sarokban van. Nagyon kellemes kis sarok. Mikor onnan elindulok az iskola felé, hogy foglalkozásra vigyem a gyermekeket, balra először a kiscsoport terme mellett megyek el, majd a középsősök terme mellett. Maximum 20 lépés a szűk folyóson, de ez a folyosó olyan, mintha egy múzeumban lennék. Folyamatosan jobbra és balra tekintgetek, hogy gyönyörködjek a legkisebbek munkáiban. Nem túlzok, amikor azt mondom, hogy műremekek között sétálgatok. Katalin és Virginie vezetik a csoportokat, mindkét óvónő kis- és középső vegyes csoportokat oktat.

És akkor lássuk, hogy mit hozott az ősz a faliújságra.

Piet Mondrian: Composition en rouge, jaune et bleu

Virginie csoportja Piet Mondrian (holland festő, a geometrikus absztrakció képviselője) stílusában, grafomotorosan, a vízszintes és a függőleges vonalakat gyakorolta, valamint egy behatárolt terület színnel való kitöltését. Verbálisan pedig a színek nevét: piros, kék, sárga, fekete. Használt eszközök: ecset és vízfesték.

Korábban nemhogy nem tudtam, ki is az a Mondrian, hanem szó szerint most nyílik alkalmam először művészetének beható tanulmányozására – két logopédiai óra között, futtában, az óvodások tolmácsolásában. Nagyon tartalmasak és üdítőek számomra ezek a lopott pillanatok. Innen is látszik, hogy a minőségi oktatás reciprok tevékenység, mindenki tanít mindenkit.

Gustav Klimt (szecessziós festő) – több kiállítását volt alkalmam megcsodálni különböző gyűjteményekben, többek között 2012-ben Bécsben, és leginkább nőalakok festőjeként volt jelen a tudatomban.

Gustav Klimt: Bükkerdő

Klimt tájképfestészete számomra szintén az oviban képiesült. Virginie óvó néni gondolt egy merészet, és az őszi séta és termésgyűjtés a parkban programja után elővette Klimt Bükkerdő (1902) című alkotását. Ezt reprodukáltatta az ovisokkal.

A használt technika: Marokra fogott 3 ecsettel, pointilista stílusban (pöttyözve) töltötte ki a teret és alapozta meg a hátteret. A fatörzsek többnyire csíkokra tépett újságpapírból voltak, máshol meg határozott ecsetvonásokkal húzott álló egyenesek. Volt, aki a talajt ragasztott őszi avarral oldotta meg. Így születtek a szebbnél szebb műalkotások.

Nem ősz az ősz szép pirosra érett almák nélkül. Ezért a foglalkozások során Virginie tanítványai érett almákból is csináltak egy kosárravalót, ujjfestés technikával.

Mit is mondhatnék? Ez a történet komplexebb már nem is lehetne.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Lejátszottam egy nap alatt száz parti Speed Cupst...

és a véleményem semmit sem változott. Amit az első kipróbálás során gondoltam, megállta a helyét a századik játék során is. Az, hogy szuper, hogy a fejlesztőhatása széles körű, szórakoztatási foka az egekben.

Minden gyermek imádja, függetlenül attól, hogy kicsi vagy nagy, lány vagy fiú. A felnőtteknek is nagyon tetszik, így nem fog gondot okozni vég nélkül játszadozni vele a hideg, esős, őszi vasárnapokon.

A játékról röviden: A dobozban 4 garnitúra színes (kék, piros, sárga, zöld és fekete) pohár található (összesen tehát 20) és egy motelcsengő (aminek a csapkodása határozottan a játék egyik vonzereje). A másik vonzereje a játék gyorsasága, a parti rövidsége. Kiváló olyan gyermekek számára, akiknek gondot okoz egy hosszabb idejű stratégiai játék végigülése.

A játékot 2-4 ember játszhatja, de akár 1 személy is játszhat vele, főleg fejlesztés során.

A játék menete: Minden játékos kap egy sorozat, különböző színű poharat, majd a játékvezető (a legügyesebb játékos) középre teszi az aktuális feladatkártyát. Az azon szereplő színes tárgyak alapján kell sorba rakni a poharakat. Egy színsorozatot kell létrehozni vízszintesen vagy függőlegesen, az irányt a mintakártya határozza meg. Majd győzzön a gyorsabb! Aki a leggyorsabban kiteszi a megfelelő szekvenciát és megnyomja a csengőt, magáénak is tudhatja a feladatkártyát. Aki a legtöbb kártyát összegyűjti, megnyeri a partit. Ilyen egyszerű.

A játék fejlesztő hatása komplex. Valóban, a színtanulástól kezdve a szerialitáson át a vizuokonstrukciós képességig, mindent játékosan fejleszt. A gyermekek imádják, nagy hahotázások közepette folyik a pakolás meg a csöngetés, de könnyek és poharak is hullhatak rendesen…

És hogy fejlesztés során kiknél veszem elő ezt a játékot elsősorban? A figyelemzavaros gyermekeknél mindenképpen. A feladatok rövidsége, gyorsasága, variabilitása, az, hogy alapvetően egy mozgásos tevékenységről van szó, számukra is élvezhetővé teszi a játékot és fejleszti is a képességeiket. A hiperaktív/figyelemzavaros gyermekek általában komoly szerialitási problémákkal is küzdenek. A Speed Cups játék a szerialitás képességét is hatékonyan és változatosan fejleszti. Segít eligazodni a síkban, a térben. Fejleszti a reakcióidőt, gyors reagálásra készteti a gyermeket.

Javasolt még diszlexiás, diszkalkuliás, diszgráfiás gyermekek fejlesztésébe is beépíteni a játékot. Hatékonyan készíti elő az írást, az olvasást, a számolást. Hangsúlyozza a sorrendiség szerepének fontosságát, játékosan segíti elő annak beépülését. Beépülése és megszilárdulása hatékonnyá teszi az olvasást, a betűsorrend, a számsorrend szentségét.

Hasznos játék ez a vizuospaciális diszpraxiában szenvedőknek is, akiknek mind a vizuális képességeit, mind a finommotoros képességeit párhuzamosan, a játék által oldott formában fejleszti.

Azokkal a gyermekekkel, akik különböző okokból kifolyólag ügyetlenebbek a társaiknál, egyénileg gyakorolok, mielőtt a csoportos játékba engedem őket. Pláne, ha nem bírják a frusztrációt. Másokat, akik erősebb lelki karakterrel és küzdőszellemmel rendelkeznek, hagyom, hogy csak küzdjenek. A motiváló környezet meg fogja tenni a maga jótékony hatását.

A játék tartozéka, a csengő, önmagában is használható, osztályteremben is, a hatékony, differenciált oktatás keretében. A Freinet-pedagógia elvei szerint, mikor egy gyermek nem figyel, akkor nem ráförmednünk kell, hanem a pedagógus megszólaltat egy csengőt, így tereli vissza a gyermeket a feladathelyzetbe. Az asztali csöngő finom, kellemes hangja miatt abszolút alkalmas a feladatra, annyi módosítással, hogy ez nem a pedagógus keze ügyében van, hanem mondjuk a figyelemzavaros vagy autisztikus gyermek asztalán. A pedagógus, ha észreveszi, hogy nincsen hatékony kognitív tevékenység, csak odasétál, és finoman rányom a csengőre. El fogja érni vele a kívánt hatást.

Fiatalabb életkorban mindenki megnyomja a csengőt játék közben, függetlenül attól, hogy hányadiknak építette meg a maga sorozatát. Hangot adni, ez boldogsággal tölti el a gyermekeket.

A játékot az Okosjátéktól kaptam, és a Játékválasztó családi napon játszottam vele.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Autizmus és beszédfejlesztés

Egy aggódó anyuka keresett meg nemrég levélben. Röviden összefoglalva azt, amit írt: kisfia jelenleg 5 éves, 2 és fél éves korában diagnosztizálták – atípusos autizmussal, egyéb pervazív fejlődési zavarral küzdőnek nyilvánították. A kisfiú azóta folyamatos fejlesztésben részesül, de a mama aggódik:

„Úgy érezzük, telik ez a korai, fogékony kis korszaka, és nagyon szeretnénk segíteni neki. El sem tudjuk képzelni, hogy kezdhetne majd «beszélgetés» nélkül, kérdések feltevése vagy annak igénye nélkül akármilyen iskolát. Hagyományos logopédiai problémái nincsenek, sőt, hosszú szövegeket, verseket hűen visszaad, nem pösze, nem selypít, az r betűt kicsit túlpörgeti, de ennyi. Szavakat ügyesen tanul, saját magától már lassan második éve megtanult olvasni, most már írott betűket is simán összeolvas… …Még mindig küzd a szavak mondattá való összerakásával, a kérdések feltevésével. A nyelvi struktúrák idegenek neki. Hagyományos értelemben nem tudunk vele beszélgetni, a kérdésekre nehezen vagy nem válaszol, és ahogy érzem, főleg a figyelemzavar miatt, valóban értési problémái is vannak.”

Mivel a hozzám intézett kérdés feltehetően sok autizmus spektrumzavarral küzdő gyermeket nevelő családot érint, azt gondoltam, nyilvánosan, a blogom hasábjain fogok válaszolni rá.

Soha nem érdemes valamiért aggódni, hanem meg kell próbálni megtanítani rá a gyermeket, lépésről lépésre. Még ha látszólag reménytelen, akkor is. A legtöbb dolgot meg is lehet, ez csak idő, jól megválasztott feladatok és fáradságot nem kímélő gyakorlás kérdése.

Autizmus patológia esetében a kognitív, pragmatika és szociális képességeket párhuzamosan célszerű fejleszteni.

A beszédfejlődés az autizmus spektrumzavarban elég speciális, és egyénenként nagyon variábilis. Egy biztos, amennyiben a gyermek elkezdett beszélni, nagy valószínűséggel képes az anyanyelvét kommunikációra alkalmas szinten elsajátítani. A beszéd fejlettségi szintjét sok minden határozhatja meg. A teljesség igénye nélkül sorolok fel egy pár dolgot:

  • Szerintem a legmeghatározóbb a család, amely a gyermeket körülveszi, és egyben rájuk is hárul a legtöbb fejlesztési feladat.
  • A gyermek intelligenciájának mértéke,
  • az autizmus súlyossági foka,
  • az adott pszichés státus,
  • a szociabilitás mértéke,
  • a gyermek tanulási képességrendszere, ezen belül a figyelmi képességek.

A beszélő autista gyermekek fejlesztését mindig komplex fejlesztésbe kell ágyazni. Fejleszteni kell a kognitív képességeket és a beszédkészséget is. Mikor a gyermek nem tud beszélgetni, akkor meg kell tanítani rá. De számítani kell arra, hogy ha ezen a szinten elkezdünk dolgozni, akkor számos probléma fog a felszínre bukkanni, amelyekkel mind foglalkozni kell. A beszédfejlesztés általában úgy történik, hogy logopédiai (objektív) tesztek segítségével megvizsgáljuk a gyermeket, amennyiben meg lehet. Ha nem, akkor szubjektív szintfelmérést végzünk. A legfontosabb kiindulási pont az anamnézis, különösen nagyon fiatal gyermekek esetében. A szülőnél tájékozódunk arról is, hogy miket tud a gyermek mondani, csinálni, milyen játékokat szeret játszani… stb. Esetleg megfigyeljük mi magunk is különböző helyzetekben (játék, feladat, napi rutinok). Mindezekről szerkesztünk egy írásbeli véleményt, melynek alapján születik egy fejlesztési terv. A fejlesztési tervben célszerű felsorolni mindazokat a területek, amelyek fejlesztésre szorulnak, és az eszközöket, amelyeket használni szándékozunk a fejlesztés során. Amennyiben a szülők részt kívánnak, részt tudnak venni a fejlesztésben, beosztjuk magunk között a munkát. Ha a gyermek párhuzamosan több terápiában részesül, érdemes a terapeutáknak bizonyos időszakokban összeülni, a véleményüket megosztani mind az elvégzett munkáról, mind a jövőbeli feladatokról, de legalább telefonon tartani kell a munkakapcsolatot.

A konkrét esetben az fogalmazódott meg, hogy a gyermek nem tud beszélgetni, kérdéseket feltenni. Mi a teendő?

Kognitív szinten a képzeletfejlesztést érdemes megcélozni.
Eszköze: Szekvenciális képek.
Feladata: Történet képeinek sorrendbe rakása, történet elmeséltetése képek segítségével.

Itt olvasható több is erről: logopedia.reblog.hu/scenario, letölthető képregények is vannak hozzá.

Eseményképpel is bevezethetjük a fejlesztést. Egy lehetőleg nagy és színes eseményképet helyezünk a gyermek elé, és megkérjük, hogy képzelje el, hogy szerinte mi történik a képen.

Gyakran, a terápia kezdetén, a gyermekek csak elmesélni tudják, hogy mit látnak a képen, azt is segítséggel, mert nem képesek például szándéktulajdonításra. Ha az expresszív beszéd fejlettségi szintje a történetmeséléshez nem megfelelő, akkor ezen a szinten kell maradni (szókincsfejlesztés, mondatalkotás), amíg gördülékenyen nem megy a képről való mesélés.

A legváltozatosabb hiányosságok mutatkozhatnak, de az biztos, hogy az érzelmeket kifejező szókészletet biztosan kell majd gyakoroltatni (képekkel asszociálva). És azt is hosszasan kell majd tanítani, hogy a gyermek az érzéseit szóban, érthető, adekvát módon fejezze ki. A helyes mondatalkotás szintén legyen része a terápiának.

Az autista gyermekek gyakran nem tudnak nevet adni a szereplőknek. Nem hogy nem tudnak, hanem meg vannak győződve arról, hogy a felnőtt ismeri a szereplőket, és azért tudja a nevüket. Ezért érdemes több nevet is javasolni, és segítséget nyújtani a névválasztáshoz, mindaddig, amíg szükséges.

Egy történet kifejtéséhez segítségként kérdéseket is alkalmazhatunk. Össze kell írni egy sor olyan kérdést, melynek válaszai segítik a történetmesélést, és ezeket szisztematikusan kell alkalmazni, amíg a történetmesélés rutinja ki nem alakul és automatikussá nem válik.

Például: Hol játszódik a cselekmény? Kik a szereplők? Mibe vannak öltözve? Mikor?… stb.

Ezen a szinten is újabb problémák merülhetnek fel, amikor is könnyen kiderülhet, hogy a gyermek nem ismeri a kérdő névmásokat. (Az autizmus kórképben a személyes névmások elsajátítása szinte mindig fejlesztést igényel. Egyes gyermekek nehezen értik meg a névmások rugalmas alkalmazását. Én én vagyok, de neked te.) Tehát ezeket is meg kell tanítani. Amíg a történetmeséléshez érkezünk, ki kell állnunk a hétpróbát, meg kell küzdenünk a hétfejű sárkánnyal, és annyi mindent kell megtanítanunk a gyereknek, hogy észre sem vesszük, és már mesél, beszélget. Körülbelül ilyen keszekuszán fog zajlani a fejlesztés, nem kell megijedni. De ami fontos, hogy szem előtt kell tartani, hogy aktuálisan éppen mit tanítunk, és hogy az egészbe ez hogyan illeszkedik, azaz miért tanítjuk. Lépegessünk kezdetben inkább visszafelé, mint előre, de az egész nem egy botladozás, hanem tánc, még ha nem is érezzük folyamatosan a ritmusát. Ezek az előzetes ismeretek nélkülözhetetlenek a történetmeséléshez, tehát addig nem kell történetet meséltetni, amíg nem pótoljuk a hiányosságokat.

Az autista gyermekeknek nélkülözhetetlen a logopédiai terápia. A logopédus nemcsak hangképzéssel foglalkozik, hanem a teljes nyelvvel: fonetika (hangtan), fonológia (a beszédhangoknak a nyelvi rendszerben való helye és szerepe), lexikai szint (szókincs), szintaxis (mondattan), pragmatika. Az expresszív és a szenzitív beszéd fejlesztése egyaránt az ő feladata. Minden gyermeket komplexen, azon a szinten kell megsegíteni, ahol hiányosságai vannak. Természetesen figyelembe véve a gyermek kórképét (ami jelen esetben atípusos autizmus), ami a terápia menetét meghatározza (meg is változtathatja), és a feladatok prezentálására is nagy befolyása van.

Autizmus specifikus például a pragmatikai hiányosság, de ez nem jelenti azt, hogy az autista gyermeknek csak a pragmatikai képességét kellene fejleszteni, a legvalószínűbb az, hogy minden nyelvi szinten segítséget igényel, különböző életszakaszaiban.

Hogyan is tanítsunk meg egyszerű kérdéseket (ki, mi, hol, mikor, milyen, miért és hogyan)? Az első szakaszban a gyermekre vonatkozó (önéletrajzi) kérdéseket teszünk fel, amelyekre a választ jól ismeri: Hány éves vagy? Hol laksz? Van-e testvéred? Ki a barátod? Azután állatokról vagy olyan témakörből kérdezünk, amelyet a gyermek jól ismer. Képeket is használhatunk hozzá. Később csinálhatunk egy játékot, az óra mintájára, csak a számok helyett a kérdő névmásokat írjuk fel. A kartonból kivágott mutatót miltonkapoccsal illesztjük az óralaphoz (itt tölthető le egy minta).

A mutatót tetszőleges sorrendben forgatjuk, és a kérdőszóval mi teszünk fel kérdéseket a történettel kapcsolatban. A felnőtt által megadott témakörben (amit a gyermek jól ismer) változatosan gyakorolunk. A válaszokat lejegyezzük, és ezek egy komplett történetet fognak alkotni, amit összefoglalásként felolvasunk a gyermeknek.

Később a gyermek érdeklődését figyelembe véve beszélgetős játékot is készíthetünk. A kérdéseket felírjuk egy kártyára, és felváltva húzunk és válaszolunk rá. A gyermek érdeklődési körének a figyelembe vétele segíti a kooperációt és a közös figyelem felkeltését és fenntartását. Mindenképpen ajánlatos egy olyan logopédust keresni, aki járatos az ASD-s gyermekek fejlesztésében és nyitott a szülővel való szoros együttműködésre, mert a gyermek hatékony fejlesztése érdekében nagyon sok további gyakorlásra van szükség.

A legtöbbet az autizmusról az autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekeket nevelő, őket otthon tanító és blogoló szülőktől tanultam. Sok szempontból hasznos a szülők között a rendszeres kapcsolattartás.

Végezetül az ajánlott szakirodalom és néhány szöveggyűjtemény, amelyeket nyelvfejlesztésre a szülők is használhatnak (autista gyermekek esetében gyakran változtatásokkal):

Bittera Tiborné- dr.Juhász Ágnes: Én is tudok beszélni 1. (a beszéd és nyelvi funkciók terén elmaradást mutató gyermekeknek)

Eva Maria Engl – Dr. Anneliese Kotten – Ingeborg Ohlendorf – Elfi Poser: Gyakorlatok az afázia terápiájához (sajnos ez a kiadvány képeket nem tartalmaz, a verbális anyaga viszont annyira szisztematikusan kidolgozott, hogy akár a képeket önállóan megrajzolva is lehet használni.)

Csabay Katalin: Lexi; Lexi iskolás lesz

Á. Bíró Éva, Csahóczi Erzsébet, Halmos Mária, Koltai Éva: Észcsiszoló kicsiknek – Négy testvér

Ezeken felül a Krasznár könyvesboltokban körülnézve biztosan remek újabb kiadványokat is találhatnak.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

A szótaggyűjtő album

Ennek a (cikk végén letölthető) feladatlapnak az alapötlete Dominique Penloup francia logopédustól származik, ő osztotta meg ezt az Orthomalin (logopédiai szolgáltatás) oldalán. Bárcsak én találtam volna ki! Egy olyan egyszerű feladatról beszélünk, amelynek nagyszerűségére használat közben jöttem rá. A gyermekek imádják!

Az ötlet mentén az idei tanévkezdésre összedobtam 11 feladatlapot, melyek látszólagos célja az olvasásfejlesztés, a betűdifferenciálás. A differenciálandó betűket a francia iskolában tanuló kétnyelvű tanítványaim leggyakoribb tévesztései alapján választottam ki. A feladatgyűjteménnyel az a célom, hogy a tavaly reedukált gyermekekkel villámismétlést végezzek a tanév elején.

A feladat lényege:

Minden feladatlapon körülbelül 20 szó (többnyire 2-3 szótagosak) találhatóak. A szavakat a gyermek nem látja, azokat levágom a lap aljáról. Majd egyenként mondom ezeket a gyermeknek, aki ezután fennhangon szótagolja a szavakat, és közben az alkotó szótagokat a megfelelő sorrendben bekarikázza (a négyzetrácson). A feladatok időtartama egyenként kb. 15 perc.

Önálló munka során a gyermek szeme előtt marad a szólista is, onnan fogja egyesével kiválasztani és bekarikázni a szótagokat. Ilyenkor azt kérem a gyermektől, hogy szavanként különböző színű ceruzát használjon.

A fejlesztés során célzott képességek:

Betűfelismerés, olvasási készség, szótagolás, téri tájékozódás, de a feladatlap igénybe veszi a figyelmi és munkamemória képességeket (azaz a központi végrehajtót, a fonológiai hurkot és a téri-vizuális vázlattömböt) is.

Az olvasási deficit hátterében általában a fonológiai tudatosság vagy az emlékezet működésének zavara áll. A bemutatott feladatok elvégzése során a hallott szavak szótagolása a fonológiai tudatosságot (a vele született részét) gyakoroltatja, az olvasási stratégiák közül a szintézist.

A feladatok globálisan a munkamemóriát úgy fejlesztik, hogy a gyermeknek átmenetileg meg kell jegyeznie addig egy szót, amíg a szót alkotó szótagokat megtalálja és bekarikázza (emlékezés + párhuzamos műveletvégzés).

A munkamemória alrendszerei:

  • a központi végrehajtó tulajdonképpen egy 3 szintű figyelmi kontroll (rutinok végrehajtása, válogatás a különböző stratégiák között, szupervízió)
  • a fonológiai hurok, ami passzívan tárolja az információt és aktívan szubvokálisan ismétel
  • a téri-vizuális vázlattömb a téri-vizuális információkat kezeli és előhívja a mentális képeket.

Tehát mi is történik a feladatvégzés során?

A gyermek akusztikus információként kapja a szavakat, ezt átmenetileg megjegyzi, és ekkor aktivizálódik a központi végrehajtó, ami a feladatvégzés alatt végig aktív marad. Közben a felfogott szót szótagolja (fonológiai tudatosság), és egészlegesen meg részenként is tárolja, a jobb tárolás érdekében mondogatja (fonológiai hurok aktiválása).  A fonológiai hurok aktivitása csak addig tart, amíg a keresett szótag előkerült.

Ezzel párhuzamosan a gyermek egy letapogató szemmozgással keresni kezdi a kérdéses szótagokat, azaz a téri-vizuális vázlattömb is aktivizálódik, ami felelős a vizuális és téri ingerek kezeléséért. A vizuális része a betűfelismerés, ezen a szinten a diszlexiás betűtípus segít be (mert olyan változtatások vannak a betűkön, amik segítenek a betűk karakteres jegyeinek a gyors felismerésében). A téri ingerek kezelése a feladat során a térben való adekvát, hatékony mozgástervezés, azaz a kérdéses szótagok gyors megtalálása.

És hogy kiknek ajánlom a feladatot? Természetesen mindenkinek!

A feladatlap letöltése (PDF)

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Készíts magadnak te is Dobble játékot – ráhangolódás a tanévkezdésre, Pokémonvadászattal

Hetényi Orsolya logopédus talált és osztott meg (köszi Orsi!) egy jó kis Dobble generátort a logopédusok egyik Facebook csoportjában. Írtam már egy cikket erről a fejlesztéshez remekül használható jó kis játékról (Dobble játékvariációk), úgyhogy a szabályát, és azt, hogy mit is fejleszt (szelektív vizuális figyelmet, a szóelőhívást és a reakcióidőt), most nem írnám le újra részletesen.

Csak annyit ismételnék meg a szabály leírásából, hogy „a kártyákat elfelezzük a két játékos között, mindkét játékos felfordít egyet-egyet a kártyáiból, és aki leghamarabb talál a két kártyán egy azonos figurát, az viszi el a párt. Minden kártyapár csak egyetlen egy azonos figurát tartalmaz”.

A generátort azonnal kipróbáltam, és egy olyan olvasásfejlesztő játékot készítettem, melynek célja a B-D betűk differenciálása és automatizálása, és egyben a szókép globális felfogásának felgyorsítása. Itt letölthető a nyomtatható változat.

Külön örültem annak, hogy a szavakat Open Dyslexic betűtípussal tudom megjeleníteni, hiszen az online szoftver ezt a betűtípust is alkalmazni tudja. Azért tartom fontosnak ennek a betűtípusnak a használatát, mert az olvasási nehézséggel küzdő gyermekek között bizonyosan nagy számban fordulnak elő diszlexiával küzdők is.

Van még két hét a vakációból, a gyerekek biztosan nem fognak megsértődni, ha Dobble játékkal kell játszaniuk, és így is gyakorolhatják az olvasást, ráhangolódva a tanévkezdésre.

Pokémon vadászoknak pedig egy kis extra játékot is készítettem.

Itt letölthető a nyomtatható változat.

A generátor (http://dobble.gorfo.com) használata rendkívül egyszerű (a leírás angol, francia és lengyel nyelvű). A lapokat kör és négyzet alakúra is elő lehet készíteni, és készülhet 7, 13, 31 és 57 lapos változat is. Természetesen a betűk típusa, a szavak mérete, állása és színe is változtatható, szöveg helyett képeket is be lehet linkelni, és az elkészített munkát természetesen el is lehet menteni. A sok száz megosztott munka közül pedig még válogatni is lehet.

Update 2017: A fenti oldal megszűnt, képpel is szerkeszthető Dobble generátor még itt található: http://dobblemania.pl/

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Kerek történet: A grafizmustól a szépművészetig

A tanév végére nagyon elfáradtam. Egész évben nagyon sokat dolgoztam, a végén már csak arra koncentráltam, hogy kibírjam a végéig, vagyis majdnem a végéig.

Hogy bírjam, mindig csak a következő feladatomra koncentráltam, és pipálgattam magamban az eseményeket. A folyóson csak magam elé nézve közlekedtem, nem voltam nyitott a befogadásra. Egy ilyen csőlátással való közlekedésem során szólított meg Katalin óvó néni, akit az olvasóim feltehetően már ismernek, korábban is írtam cikket róla.

Katalin Rumeau

Valamit mesélni kezdett a kiscsoportosok éves munkáiról. Természetesen az időhiányom és meggyőződésem ellenére megálltam egy kis interdiszciplináris eszmecserére. Amint nézegettem kezdetben a műveket, amik a beszélgetés előrehaladtával remekművekké avanzsáltak, csak ámultam-bámultam kollégám zsenialitásán (kitartásán, igényességén, fáradhatatlanságán, tökéletességre törekvő képességén). Bár azonnal tudtam, hogy ez a kis szösszenet a blogom oldalára, az olvasóim szeme elé kívánkozik, nem volt erőm/időm előkapni a telefonomat, hogy megörökítsem a munkákat. Néhány nappal később, mikor már a tengerparton relaxáltam, az első óvatlan pillanatban, mikor beengedtem gondolatörvényembe egy kis munkát, rádöbbentem, hogy hiba volt elengedni, és nem dokumentálni a témát. Hiba lenne nem megmutatni, világgá kürtölni, hogy a tanítás is lehet művészet. A Budapesti Francia Iskola kiscsoportos gyermekeinek munkái fejlesztésnek elsőrangúak, a végeredmény meg remekmű. A pedagógus év végén, az ereje végén és a tűrőképessége határán, egy kis szintetizálással, hatalmas szakmai igényességgel a tananyagot remekművé változtatja. Nem azért, mert kell, nem azért, mert valami haszna származik belőle. Azért, mert ő ilyen, számára így kerek a történet. Le a kalappal, Katalin!

„Mindig szerettem a macskákat, és általában az állatokat.” (festő: Rosina Wachtmeister)

A 3 évesek munkái

1. lépés

Az év végi kiállítás

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

A Down-szindrómával élő gyermekek beszédfejlődési sajátosságai

Ezt a cikket mindannyiunk számára írtam:

A logopédus szakembereknek, akik elutasították a Down-szindrómás (21-es triszómia) pácienseiket, csupán azért, mert fogalmuk sem volt róla, hogy mit kell velük kezdeni. Nem az ő hibájuk, magam sem tanultam róla logopédiai értelemben egyáltalán, és mint populáció, az ellátórendszerben sem jelentek meg a pályafutásom során. A Down-szindrómára jellemző beszédfejlődés áttekintése során újra átgondolhatjuk a beszédfejlődéshez kapcsolódó ismereteinket, például segíthet megérteni az ASD-re (autizmus spektrumzavarra) jellemző beszédfejlődés egyes elemeit is.

A szülőknek, akik meg akarják érteni gyermekük fejlődési sajátosságait, és a legjobbat akarják kihozni belőlük.

Továbbá minden érdeklődőnek.

A Down-szindrómával nincs közelebbi kapcsolatom, természetesen foglalkoztam gyógypedagógiai értelemben Down-szindrómás gyermekekkel, de logopédiai értelemben soha nem tanultam róla. Az, hogy most ennek kicsit utánanéztem, egy blogolvasóm kérdése nyomán történt. Az volt a kérdése, hogy mi is a teendő a gyermekét illetően, megtanul-e majd beszélni. Először azt gondoltam, hogy töredelmesen bevallom, hogy majdhogynem fogalmam sincs róla, és megosztom azt a kicsikét, amit tudni vélek. De azután rájöttem, hogy nekem nem olyan nagy dolog egy kicsit utánanézni ennek, és ugyanez bizonyos családoknak pótolhatatlan információt jelenthet.

Most következzen hát, hogy mit tudtam meg. Írásom alapjául a következő dokumentum szolgált:

Justine Fallet: Trisomie 21 et langage

Minden Down-szindrómás gyermek egy egyéniség, nyelvi képességeik egyénenként változnak, csakúgy, mint az átlagpopuláció esetében. Azonban vannak bizonyos fejlődési sajátosságaik, melyeket érdemes figyelembe venni a jobb egyéni fejlettségi szint elérése érdekében. Ehhez az szükséges, hogy a Down-szindrómás gyermek mihamarabbi korai ellátásban részesüljön, mert elmaradásai nem fejleszthetetlenek, csakúgy, mint az átlagos fejlődésű gyermekek esetében – minél hamarabb kerül a korai fejlesztés ellátórendszerébe, annál eredményesebbek lesznek a beavatkozások.

Nyelv és kommunikáció

A Down-szindrómás gyermekek beszédfejlődése az átlagpopulációhoz hasonlóan történik. Két fontos különbséget mégis leírhatunk. Beszédfejlődésükre az átlagpopulációhoz képest jellemző a megkésettség és a hiányosság. Nem fogják elérni az átlagpopuláció nyelvfejlődési szintjét.

A beszélt nyelvet megelőző kommunikáció jellemzői:

Testtartását meghatározza karakteres hipotóniája, ami hatással van a kommunikációjára is.

A szociális mosoly megjelenése késik. Ezzel párhuzamosan fog késni tekintetének az anyára irányítása (az átlagos fejlődésű gyermek esetében 4. hét, Down-baba esetében 6-7. hét). Az anya figyelgetésének ideje is rövidebb terjedelmű. Később az átlagos fejlődésű kisgyermekek tekintete elfordul az anyáról, a környezet feltérképezése érdekében. A Down-szindróma esetében ez nem történik meg, az anya irányába a figyelem fent marad – a környezet rovására, aminek következtében megkésik a szókincsfejlődés. (Annak a gyermeknek lesz szegényes a szókincse, aki a korai stádiumban nem érdeklődik behatóan a környezete iránt.)

Közös figyelem:

Átlagos fejlődés esetén 1 éves korra tehető a kialakulási ideje. Az anya figyeli, hogy mit figyel a gyermeke, a gyermek képessé válik megfigyelni, hogy mit figyel az anya. Az anya és a gyermek tekintetváltással fog kommunikálni a megfigyelt tárgyról, így fog kialakulni a gyermek-anya-tárgy háromszög. A közös figyelemnek fontos szerepe van a nyelvelsajátításban. Ez által válik képessé a gyermek, hogy összekapcsolja a tárgy fogalmi jelentését az őt kifejező szóval, hangsorral.

Ez a terület (közös figyelem kialakítása és fenntartása és tárgy/hangsor összekapcsolása) mutatkozott problémásnak az általam fejlesztett ASD-s (autizmus spektrumzavarral küzdő) gyermekek esetében. Triszómia esetén ez a közös figyelem alakul ki nehezen, és nehézséget mutat a fenntartása is. A gyerek tekintete az anyán fixál, és kevés érdeklődést mutat a tárgyak irányába.

A közös figyelem kialakulásának késése következtében fog megkésni a tárgyak kérése, rámutatással. A rámutatás a közös figyelmet követi a fejlődési skálán. 10 hónapos korban a kisgyermek a felnőttet nézve rámutat arra a tárgyra, amit meg akar szerezni, és bizonyos hangokat produkál (elsődleges felszólítás). Később egy percepciós tapasztalatcsere is történik az anyával (elsődleges kijelentés). Ezzel a gyermek belép a szándékos kommunikáció stádiumába.

Triszómiás gyermek esetében a kijelentő rámutatás csupán 2-3 éves korban jelenik meg. Mivel a gyermek nem néz a felnőttre a rámutatás során, nem jön létre a közös tapasztalatcsere, ezért a felnőtt nem tulajdonít jelentőséget a gyermek által kibocsájtott hangsornak, nem ismeri fel a gyermek interakciós szándékát.

Ezek a gondolatok a terápia szempontjából nagyon fontosak, a kulcsfontosságú intervenció helyét és idejét jelzik.

Gagyogás:

Funkcionális szempontból nagyon hasonló az átlagos fejlődésű gyermekéhez, csak a gagyogás kevésbé összpontosít a kommunikációra.

Utánzás:

Az utánzás (gesztusok, hang) nagyon fontos, az ismeret- és nyelvelsajátítás alapja. Általa sajátítódik el a szerepcsere, és a párbeszéd. Triszómiás gyermekek esetében az utánzás nehezített.

Nyelvelsajátítás: az első szavaktól az első mondatokig

Korai fejlesztés hiányában az első szavak megjelenése az átlagos fejlődésű gyermekekhez képest a Down-szindróma esetén 1 év hátrányt mutat. Az első hiányos szerkezetű mondatokat 4 éves kora körül fogja produkálni, amikor az aktív szókincse eléri a 20 szót. Az átlagos fejlődésű fiatalabb gyermekek nyelvi szintjének felel meg mind a mondatalkotás, mind a szemantikai tartalom szempontjából. A nyelvi fejlődésre általánosan leírható, hogy az átlagos fejlődéshez képest lassúbb ütemű, de hozzá hasonlító fejlődés.

4 évesen lesz képes 1-2 szó kombinálására, mondatalkotás céljából. 7 évesen 3-4 szó kombinálására, 10-11 éves korában tud 5-6 szavas kijelentéseket tenni.

A beszéd morfo-szintaktikai aspektusból mindig tökéletlen lesz. A kérdésfeltevés és a bonyolultabb közlések midig gondot fognak okozni a triszómiás személynek. A ragozás, a névelő- és névutóhasználat, a személyes névmások használata problémás lesz. A mondatszerkezetre jellemző az agrammatizmus.

Tulajdonképpen a különböző nyelvi szintek fejlettsége között nagy egyenetlenség tapasztalható: egy 10 éves triszómiás gyermeknek a szókincse egy 5 éves gyermek szókincsének felel meg, a morfoszintaktikai fejlettségi szint egy 3 éves gyermeké, de az üzenetek szemantikai tartalma megfelelhet egy 7-8 éves gyermekének.

Nagyon fontos ezeket a tényeket szem előtt tartani, hogy ne infantilizáljuk a Down-szindrómás személyeket.

Általában elmondható, hogy a Down-szindrómás személyek nehezen szintetizálnak, az információátadás szintjén megtapadnak a részleteken, nem szintetizálják a gondolataikat, ezért a hallgató számára nehezen követhető és érthető az elbeszélése.

Beszédértés:

Általában jól ki tudják használni a kontextualitás adta lehetőségeket, viszont nehezen értik meg a bonyolult, izolált formában bemutatott morfoszintaktikai szerkezeteket.

Ennek ellenére általánosan igaz, hogy a Down-szindrómás személyek beszédértési képességei sokkal jobbak a beszédprodukciójuknál.

Kommunikációs képességek:

Nagy igényük van a kommunikációra, verbális közléseiket széles nonverbális eszköztárukkal (mimika, gesztusok, érzelmi elemek) egészítik ki. Spontán reakcióikat tiszteletben kell tartani, és a kommunikációra kell fókuszálni, az egymás megértésére.

Pragmatika:

Tudatosul benne a beszélgetőtárs, a környezet jelenléte. Az érzelmeket az átlagnál nehezebben fejezi ki, eltérés van az érzésvilága és az érzéseinek verbális kifejezése között.

Beszéd: hang és artikuláció

A fonológiai szint fejlődése:

Hasonló az átlagos fejlődésű csecsemőkéhez a gagyogás során képzett hangokat tekintve, de ez a hangprodukció csökkenhet, ha a csecsemő nem részesül korai fejlesztésbe. Nagy egyéni különbségek írhatóak le.

Lexikai szint:

A klasszikus megkésett beszédfejlődés tüneteit mutatják, mely a tinédzserkorig elhúzódhat. A szavakat torzítják, mely mind a struktúrában, mind a hangprodukcióban megjelenik. A mássalhagzó-torlódásokból hangot kihagynak, nem tartják meg a szó szótagszámát, a szó végéről elhagyják a mássalhangzókat.

Ezek a problémák a ritmusészlelés, és a beszédhanghallás, a fonológiai és szenzomotoros kódolás zavarából erednek. Ennek következtében a beszédük érthetősége nagyon korlátozott.

Hangképzés:

Általános hipotón izomzatuk a hangképzésüket is meghatározza. A légzőszervek izomzatának hipotóniája csökkenti a kilégzés hosszát és erősségét. A hang az rekedt, torokhang, a prozódia szegényes, beszéde monoton. A hangszalagok hipotóniája mély hangot eredményeznek, jellemzi őket az orrhangzóság is. A száj- és orrüreg morfológiai elváltozásai okozzák speciális hangképzésüket, beszédtechnikájukat.

Artikuláció:

Artikulációs problémáik nyilvánvalóak, és összefüggenek a szájüreg morfológiai elváltozásaival – például a gótikus szájpaddal, a fogak rossz pozícionálásával, az orofaciális izmok hipotóniájával… stb. Centrális eredetű hallászavaruk megakadályozza a réshangok (f, v, s, zs, sz, z) helyes percepcióját.

A legsúlyosabb artikulációs rendellenességek ezeknek a hangoknak az ejtése során jelentkeznek, sok esetben a gyermekek képtelenek lesznek a kérdéses hangokat 6 éves koruk előtt fonálni. Jellemző rájuk továbbá egy motoros pontatlanság, ami további hanghibákat eredményez, például az interdentális vagy bilaterális szigmatizmust.

Hajlamot mutatnak a dadogásra, a populáció 35-40%-a különböző mértékben mutatja a dadogás tüneteit.

A triszómiás gyermekek beszédfejlődését befolyásoló faktorok

A triszómiás gyermekek beszédfejlődése nagy interindividuális különbséget mutat, ami mind a veleszületett adottságokkal, mind a környezeti hatással egyaránt magyarázható.

Lényeges különbségek:

Átlagnál alacsonyabb az intellektusuk, ami önmagában nem befolyásolja a nyelvi fejlődésüket. Kutatások kimutatták, hogy hasonló mentális korú gyermekek összehasonlításakor a Down-szindrómával rendelkezőknek lényegesen gyengébbek a nyelvi képességeik, melynek hátterében kognitív sajátosságaik húzódnak.

A szelektív figyelem fenntartásának zavara:

A beszélgetés során nehezen válogatja ki a hasznos információkat a beszélgetőtárs mondanivalójából, ez rontja beszédértésének minőségét.

Az információkat nehezen szintetizálja:

Ami befolyásolja a mondatainak szerkesztettségét – ez nem haladja meg a részletek felsorolásának a szintjét. Elbeszéléseiből hiányoznak a logikai kapcsolatok, amiket más elbeszéléseiben sem ismer fel, és ez rontja a beszédértés színvonalát.

Az auditív-verbális emlékezet gyengesége megakadályozza a gyors információszerzést és -feldolgozást. Az emlékezeti gyengeséget a felidézés és a kategóriába való rendezés zavara okozza, csakúgy, mint a megőrzés és a morfoszintaktikai szabályok általánosításának zavara. Az utánzás, mint nyelvelsajátítási stratégia hosszú ideig fennmarad. Ezek a terápia megtervezése szempontjából nagyon fontos gondolatok.

Összefoglalás

A Down-szindrómás gyermekek centrális és perifériás zavarai egyaránt negatív hatással vannak beszédfejlődésükre.

Centrális zavarok:

Nehézségeik vannak a feléjük irányuló szenzoros információk feldolgozásában. A környezet vizuális és taktilis feldolgozása nem elégséges egy jó szókincsfejlődéshez.

Hallászavaraik, a beszéd integrálásának és interpretálásának zavara a beszéd minőségromlását eredményezik, a rosszul észlelt tartalmakat nem lehet jól reprodukálni. A beszédértés zavara is hangsúlyos.

Perifériás zavarok:

Krónikus középfülgyulladás következtében reverzibilis hallászavar következhet be a fonológiai rendszer, a fonetikai kontrasztok elsajátításának pillanatában. Ez a beszélt nyelv érthetőségét befolyásolja.

Pszichomotoros késésük akadályozza a nonverbális kommunikációt.

A testtartás zavara (fejtartás, törzskontroll) megakadályozza a környezetével való kommunikációt és a környezet felfedezését.

Oro-faciális sajátosságaik (mimika, nyelv stb.) meghatározóak az artikuláció szempontjából.

A veleszületett okokon kívül bizonyos külső körülmények is befolyásolják a Down-szindrómás gyermekek beszédfejlődését, mint például a környezet illetve a szülő-gyermek interakciók minősége (bátorítás, pozitív reakciók, a gyermek igényeinek és kezdeményezéseinek figyelembe vétele). Egy stimuláló családi környezet eredményesebb beszédfejlődéshez vezet, de a korai logopédiai intervenció is jelentősen javítja a beszédfejlődés prognózisát.

A logopédiai terápia elsődleges célja a kommunikációs kedv megerősítése, szókincsfejlesztés, mondatszerkesztés, beszédértés fejlesztése.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Még mindig beszédindítás: a beszédértés fejlesztése

A beszédindítás témája elég furcsán alakul a blogomon. Az biztos, hogy nagyon fontos a téma, váratlanul mindig elő-előkerül, aztán látszólag a semmibe vész. De hogy ez egy igazi folytatásos szappanopera, ahhoz nem fér kétség. Nagyon sok apró, fontos részletből épül fel, amiről mind szólni kell. A cikkek nagyon alaposan kapaszkodnak egymásba, és még koránt sincs vége a sorozatnak.

Ez alkalommal a beszédértésről fogok szólni, a beszédindítás kontextusában.

A beszédértés önmagában is egy kényes téma. Ha nem a beszédindítás kapcsán hozom szóba, akkor azt mondanám, hogy a beszédértés összefügg a hangzó beszéddel, fejlődése szorosan összefonódik az előbbivel, és a fejlesztése szintúgy. Ezért az önmagában való fejlesztésének nem látom sok értelmét. A beszédértés fejlesztésének szorosan összefonódva kell történnie az expresszív beszéd fejlesztésével. Akkor hatásos ám igazán.

A beszédértési elmaradás nagyon alattomos, a hangzó beszéd zavarával ellentétben sokkal kevésbé nyilvánvalóak a tünetei – akár észrevétlenek is maradhatnak, vagy félrevezethetnek minket a kórképet illetően.

A beszédindítás során is figyelnünk kell arra, hogy inkább expresszív vagy perceptív, esetleg kevert természetű a beszédtanulást akadályozó tényező. Autizmus okán megkésett beszédfejlődésű vagy nembeszélő gyermek beszédfejlesztésének alapját kell képeznie a beszédértés fejlesztése. Autizmus kórképben mindig komoly beszédértési elmaradás van, ez az egyetlen kórkép melyben a pragmatikai nyelvi szint is sérül. Az alanyok képtelenek például a szándéktulajdonításra, ami mind a szociális kapcsolatok kialakulására és megszilárdítására, mind a beszédelsajátításra hatással van.

A beszédértés terápiája során a produkció fejlesztésének a beszédértéssel párhuzamosan kell haladnia. Természetesen a beszéd megindultáig sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a beszédértésre (nem is tehetünk mást), a gondolkodás fejlesztésére, a szenzomotoros integrációra, az információk generalizálására, mint az expresszív beszédre. A gyerek nem beszél, ezért nem várakozunk és sopánkodunk, hogy miért is nem teszi, amit kellene, hanem ott készítjük elő a beszédet olyan szinten, ahol hasznosak tudunk lenni.

Na de milyen feladatokra gondoljunk a beszédértés fejlesztése során? Olyan feladatokra, amik egy átlagos fejlődésű gyermek esetében nem feladatok, viszont a mi tanítványainkat a legtöbb esetben meg kell rá tanítani.

  • Figyelgetni kell a gyermek emberi hangra adott reakcióit. Rá kell irányítani a figyelmét a beszédre.
  • A napi rutinok anticipációja (előrevetítése).
  • A különböző intonációkra adott válaszreakciók megfigyelése, a következtetések levonása, az információk felhasználása a fejlesztés során.
  • A gyerek valamilyen szinten reagáljon a nevére.
  • Reagáljon a hívószóra („gyere!”). (Nagyon sok függ ettől a szociabilitás kialakulása szempontjából.)
  • Figyeljük, hogy milyen reakciót váltanak ki belőle a láthatatlan tárgyak által képzett zörejek (felkapja-e rájuk a fejét, ignorálja, dühíti, kiborítja, betapasztja a fülét... stb.).
  • Érti-e a „nem” szó jelentését? Mikor olyan gyermekkel találkoztam, aki nem értette a „nem” szót, akkor az óvó nénik mindig tamáskodtak. Nem igazán tudtam meggyőzni őket arról, hogy tényleg nem érti a „nemet”, és se neveletlenségről, se pedig szándékosságról nincs szó. Pedig nem egy ilyen gyerekkel találkoztam a pályafutásom során.
  • Hogyan reagál a családtagjai nevére?
  • Figyel a zenére és az énekekre?
  • Általában a zajok érzékenyen érintik vagy érzéketlen rájuk?
  • Rá tudja irányítani a figyelmét a beszélő személyre?

Érti a gyerek azt, hogy "nem"?

Ezek mind nagyon fontos kérdések. Ezekre a képességekre szükség van, hogy a nembeszélő gyermek és környezete között meginduljon a kommunikáció.

Bátran tegyük fel, és válaszoljuk meg ezeket a kérdéseket. Amikre ezekből a gyermek nem képes, kísérletet kell tenni a megtanítására és begyakoroltatására. Ilyenformán nem nagyon kell filozofálgatni azon, hogy mi is a teendő. Amikor ezen túl vagyunk, akkor átlépünk a lexikai (szókincs) szintre. Ha nem tudod, hogy milyen sorrendben vedd elő a kategóriákat, akkor javaslom a saját gondolatmenetem megtekintését a cikk alján. Ettől természetesen minden esetben el lehet térni a gyermek érdeklődési körének, tudásának a függvényében. Mindig az adott gyermekre fókuszáljunk (legyünk rugalmasak, ami az elképzeléseinket illeti – ne felejtsük el, mi könnyebben alkalmazkodunk). Ami érdekli, azzal szívesebben foglalkozik, amit tud, az önbizalmat ad neki, és ez fogja tovább motiválni az adott témában való elmélyülést. Másrészt pedig, ha már egyszer a gyerek besétált a mi utcánkba (kialakult a bizalom a felek között), akkor nyert ügyünk van.

  • A legelső főfogalmak egyike az ennivalók lesznek. Meg kell bizonyosodnunk arról, hogy tisztában van a jelentésükkel. Tudom, hogy nem szép dolog, de az ennivalók között sok motiváló tényezőt fogunk találni.
  • Ezt követi a mindennapi tárgyainkat képező dolgok jelentésének megértése. Mindig a konkréttól haladjunk az absztrakt felé. Autista gyermekeknek meg már a beszédértés fejlesztésének stádiumában többféle képet kell mutatni ugyanarról a dologról. (A generalizáció elősegítése érdekében, ez ugyanis nehezükre esik.)
  • Ezt követően megbizonyosodunk az akciószavak értéséről,
  • a test részei,
  • az egyszerű utasítások,
  • a ruhák,
  • a környezetünkben fellelhető tárgyak szavainak a megértéséről.
  • Az „Add ide!” felszólításra adott válaszreakció begyakoroltatása.
  • A gyermek figyelmének felkeltése és megszilárdítása a képek irányába.
  • A minőségjelzők megértése.
  • Az érzelmeket kifejező szavaknak való jelentéstulajdonítás.
  • A téri tájékozódás szavainak megértése (bent, fönt, lent).
  • A helyek neveinek megértése.
  • Két, ugyanazon tárggyal kapcsolatos utasítás megértése, végrehajtása („Menj az ajtóhoz és csukd be!”)
  • A megnevezett kép kiválasztása (segítséggel, önállóan).
  • A „csak egy” és az „összes” szavak megértése.
  • A kicsi/nagy szavak megértése.
  • Funkciójuk alapján megnevezett tárgyak/képek kiválasztása.
  • Névutókat tartalmazó utasítások megértése (alatt, között, benne stb.).
  • Olyan utasítás megértése, amely két tárgyat és két cselekvést tartalmaz. („Tedd le a homokozó lapátot, és ülj fel a hintára.”)
  • A tárgyak részeinek azonosítása.
  • Az arc részei.
  • Olyan utasítok megértése, melynek három tárgya is van.
  • A piros és kék színek felismerése.

Amikor a kedves olvasó idáig elérkezett a fejlesztés során, akkor már nagyon elégedett – mind a tanítványával, mind saját magával –, és munkájának gyümölcsét már a környezet is méltányolja.

De a terápiás munkának a legtöbb esetben még mindig nincs teljesen vége... Folyt. köv.

Egy jó kis szemléltető eszköz az igék generalizációjához – ugyanazt az igét használhatjuk különböző helyzetekben.

Az Orthomotus promóciós anyaga (PDF letöltés)

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Ne félj tőle! Képes vagy rá te is! – Beszédindítás 0.

Az olvasás mellett a beszédindítás a második legnépszerűbbnek tűnő téma az oldalamon, és mellesleg ez az én egyik kedvenc témám is. Nem véletlenül. Egy nagyon kényes témáról van szó. A szülők és a szakemberek egyaránt válnak nagyon aggodalmaskodóvá, ha egy nembeszélő gyermekkel találkoznak – mivel egy nagyon látványos hiányosságról van szó, érthető, hogy a szülő nagyon aggódik, és mivel nincsen tuti receptkönyv a beszédindításra, ezért a szakember részéről is megbocsájtható az aggodalmaskodás.

Sok minden akadályozhatja a beszéd időre való beindultát. A praxisomban három jellemző kórképpel találkoztam, melyben a beszéd jelentősen akadályozott volt: hallásproblémák, ismeretlen eredetű  diszfázia – megkésett beszédfejlődés (paradox módon ez a diagnózis majd csak a beszéd beindulta után, differenciáldiagnózissal pontosítható) és ASD (autizmus spektrumzavar). Természetesen már ez a klasszifikáció sem állja meg teljesen a helyét, hiszen pl. a hallásproblémák is nagyon sokfélék lehetnek, és következményesen okozhatnak mind megkésett beszédfejlődést, mind diszfáziát, akár beszédképtelenséget is.

Az én tapasztalatom az, hogy a beszédindítás, a komoly megpróbáltatások terápiája a következőképpen szakaszolható:

1. A szó szerinti beszédindítás szakasza (a beszédprodukció előhívásának a szakasza) (6 hónap, heti 3-szor 30 perccel számolva, egyéni terápia során)
2. Az alapszókincs (50-200 szó) elsajátításának a szakasza (6 hónap)
3. A mondatalkotás és -bővítés szakasza (12 hónap)

Azon gyermekek számára, ahol nincsen rengeteg hanghiba, általában itt véget is ér a terápia.

Akiknél az artikuláció zavara áll fenn, a következő lépés:

4. Artikuláció terápia (6 hónap vagy több)

Ez a kalkuláció az ép értelmű gyermekekre vonatkozik, akik motiváltak a beszédre, és valamilyen szinten rávehetőek a kommunikációra és a hangzó beszéd elsajátítására. Gereben tanárnő mondta régen, hogy amikor a gyermek elkezd beszélni, akkor mindenki megkönnyebbül (és ez így van jól), de sajnos a legtöbb esetben ekkor még nem fejeződik be a terápia, hanem a hangzó produkció függvényében lesz szükség további logopédiai reedukációra.

A legtöbb esetben a beszédzavar nem egy izolált nyelvi zavar, hanem egy egyetemesebb tanulási zavar részeként van jelen a gyermeki fejlődés során, és kiterjed az írott nyelv zavarára is. Abban az esetben, ha a beszédzavar tanulási zavarba torkollik, még további reedukációra is lehet számítani, azaz

5. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortográfia… stb. reedukációkra.

Szóval, a repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg… Nem tudjuk megbecsülni a terápia végét, mikor elkezdjük tervezni a terápiás munkát. Nagyon fontos, hogy mindig az adott fejlesztési etapra fókuszáljunk, szem előtt tartva a globális kórképet, de abban nem elmélyedve, csak mindig az aktuális feladatban. Ellenkező esetben könnyen pánikrohamot kaphatunk.

De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen ez a cikk a beszédindításról, annak is a legelejéről szól.

A beszédindítást a cikk további részében az autizmus szemszögéből fogom prezentálni, részben azért, mert ezzel a kórképpel van a legnehezebb dolgunk.

Magyarországon nagyon szokatlan gondolat, hogy egy logopédus foglalkozik egy autista kisgyermekkel, hiszen vannak külön erre specializálódott gyógypedagógusok, amióta a megfelelő szakirány képzése megkezdődött az egyetemen. Azután vannak a különböző terápiák, mint például az ABA (Applied Behavior Analysis), vannak a szülők (akik nagyon helyesen egyre nagyobb részt vállalnak a gyermekük fejlesztéséből, jelentősen javítva ezáltal a terápia prognosztikáját), a mozgásfejlesztők… stb. Tehát jelen pillanatban nincsenek univerzális szakemberek a probléma megnyugtató rendezéséhez, de van sok-sok szakember, akiknek a jelenlétére a fejlesztés különböző szakaszában, mind nagy szükség van. Pluridiszciplináris szemlélet és differenciáldiagnózis, ez két fontos kulcsszó a beszédindítás esetében.

Most visszakanyarodok a korábbi gondolatomhoz, hogy kifejtsem, miért is van szükség a logopédusra az autizmus terápiája során, miért kell külön beszédindító terápiát végezni, és miben áll ez a terápia.

Az autista gyermekkel általában nagyon nehéz kommunikálni, és többek között kommunikációfejlesztéssel fog a logopédus foglalkozni. Néhányuknak nagyon könnyen fog sikerülni a hangzó beszéd elsajátítása, másoknak a beszédértéssel lesznek problémáik (a tapasztalataim szerint minden autista gyermeknek van különböző fokú problémája az értés területén). A beszédindítás terápiája azzal veszi kezdetét, hogy írunk egy listát azokról a hiányosságokról, amik akadályozzák a beszédet, feltüntetjük a céljainkat, hová akarunk eljutni, továbbá az erősségeket, amelyekre a terápia során támaszkodhatunk.

Most megpróbálom összeírni a lehetőségeket, természetesen nem minden gyermeknek lesz pontosan arra szüksége, amit most leírok. Ebből a listából kell kiválasztani, hogy mely területek fejlesztésével veszi kezdetét a terápia. A lista tetszőlegesen kiegészíthető az adott gyermekre jellemző sajátosságokkal. Ne felejtsük el, hogy amit a gyermek egyszer már sikeresen elsajátított, azzal nem kell többet foglalkozni (kihúzzuk a listáról, és új fejlesztendő területeket írunk a helyére).

A Kommunikációs szándék fejlesztése (részben az autismeinfantile.com alapján):

1 lépés:

  • szemkontaktus felvétele, megtartása
  • a figyelem felkeltése valami irányába
  • nyomatékos kérésekre válaszreakció kiváltása
  • tárgyak nézegetése
  • reagálás különböző hanglejtésekre
  • a közös figyelem felkeltése
  • megfelelő módon irányítani a figyelmet
  • megfelelő módon kérni dolgokat

2 lépés:

  • megfelelő módon elutasítani valamit
  • segítségkérés
  • megnevezni és kommentálni dolgokat
  • egyszerű utasítások követése
  • köszönés
  • kapcsolatfelvétel (párbeszéd mintájára információ-megosztás, „én-te, én-te, én-te” fordulatok megértetése, begyakoroltatása)
  • kérdésfeltevés

3. lépés:

  • többször megkísérelni a kommunikációt
  • mások igényeinek és szükségleteinek a felismerése és figyelembe vétele
  • a viselkedés partnerhez való adaptálása
  • különböző stratégiák kialakítása a viselkedés kontrollálására

Ez a terápia legnehezebb része, nélkülözhetetlen, mivel ez fogja megalapozni a beszéd beindulását.

A cikksorozat hamarosan folytatódni fog:

  • az expresszív beszéd,
  • a perceptív beszéd,
  • a nyelés, praxisok artikuláció,
  • és a játék irányelveinek a felsorakoztatásával.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

A kocka el van vetve  – a Guríts és játssz! játék (Beszédindítás 5.)

Örömmel tudatom, hogy  blogom híroldalára már 9000 ember iratkozott fel. Mindenkinek nagyon köszönöm, végtelenül boldoggá tesz (és soha nem gondoltam volna), hogy ennyien érdeklődnek a logopédia iránt – ami másoknak talán egy szakma, nekem egyben a szenvedélyem is. A kerek számot a következő írással ünnepelem.

A beszédindítással foglalkozó szakemberek biztosan egyetértenek velem abban, hogy ez a terápia nagyon sok feszültséggel jár. Ezen kívül nagyon sok előkészülést, szakértelmet és lélekjelenlétet igényel. A beszédindítás előkészítő szakaszában – ami tetszőleges hosszúságú lehet –, az ember csak a saját tapasztalatára és megérzéseire támaszkodhat. A beszéd beindultáig kevés a pozitív visszacsatolás, és sajnos legtöbbször még a beszédinduláskor sincs happy end, hanem a történet tovább folytatódik. Maga a terápia optimista szemléletet igényel, hogy a sok-sok frusztrációt, ami a terápia összes résztvevőjét érinti, kezelni tudjuk. Nyugtatgatni kell (türelemre inteni, reményt kelteni) a szülőt, bátorítani kell a gyermeket és önmagunkat is. Hinni kell a befektetett munkában és a csodában is.

Nekem olyan szerencsém volt ez idáig, hogy az összes kisgyermeket meg tudtam tanítani beszélni. Igaz, hogy nem ez a tevékenységemnek a fő profilja, de az egyre növekvő igényeknek köszönhetően egyre inkább elmélyülök benne. Azt mindenesetre elmondhatom, hogy két egyformán működő gyermeket még nem találtam, ezért a korábbi sikeres esetek módszertana nem feltétlenül alkalmazható a maga teljességében a jövőbeli esetekre. Azonos volt viszont az, hogy egy kivételével mindegyik gyermek rendkívül motivált volt a tanulásra, és meg kívánt tanulni beszélni. Az esetek zöme ráadásul olyan volt, hogy a gyermeket egy olyan nyelvre kellett megtanítani, ami nem volt sem az én, sem az ő anyanyelve. Ennek ellenére sikerült.

A terápia során az egyik nehézség a gyermek fiatal életkora volt, és persze a kommunikáció hiánya. Nem lehetett kedvenc elfoglaltságokra támaszkodni. Vagy azért, mert nem tudta elmondani, hogy mit szeret csinálni, és a szülő számára is egy talányt jelentett a saját gyermeke, vagy pedig azért, mert pont ezektől a kedvenc sztereotip cselekvésektől kellett a gyermeket megszabadítani (pl. a tévé egész napos bámulása). Ezért aztán a játékok és fejlesztő eszközök széles tárházát kellett felvonultatni, amíg megtaláltuk az adott gyermeknek valót, és ezeket oktatási segédanyagként illetve motivációs eszközként is fel lehetett használni.

Ezért is örültem meg, mikor az Okosjátéknál tett látogatásom során belebotlottam a Guríts és játssz! játékba, mely a gyermekek első társasjátékaként aposztrofálja magát. És annak tökéletes!

A játék egy nagy puha plüss dobókockából áll, melynek oldalain nem a klasszikus pöttyök, hanem színek találhatóak, a színfelismerés és megnevezés elsajátítására. Továbbá tartozéka még egy kártyacsomag, ami 6 különböző kategóriában tartalmaz kártyákat: érzelmek, számolás, testrészek, színek, állathangok és mozdulatok. Ezek kreativitás szerint további kategóriákkal tetszőlegesen bővíthetőek – a szórakozás vagy a terápia céljának megfelelően.

A játék a tematikája szerint a legfiatalabbakat célozza meg, ezért is alkalmazható kiválóan beszédindításra. Gyakoroltatja a színeket, a számlálást, a nagymozgásos tevékenységet, a szabálykövetést, a vizuális percepciót, az utánzást. A szociális képességeket is komplexen fejleszti, részben társasjáték mivoltával, részben azzal, hogy nagyon hasznosak benne az érzelmeket bemutató és utánoztató kártyák. A kártyák mérete pont megfelelő a 20-36 hónapos gyermekek számára. Pici hiányossága, hogy nem készültek megnyugtatóan vastag kartonból, így a gyermekek elég könnyen össze tudják gyűrni. Nem árt résen lenni!

A játék a dobókocka elgurításával veszi kezdetét. Amelyik színt dobjuk, azt fel kell ismerni, és ha a gyermek meg tudja nevezni, akkor meg is kell neveztetni. Majd húzni kell a megfelelő színű kártyákból egy feladatot.

A zöld kártyák kifejezetten a beszédindítást célozzák meg az állathangok utánoztatásával, de használhatóak az artikulációs terápia során is.

A kék kártyák a vizuális percepciót fejlesztik, a környezetünk megfigyeltetését, a színek megfigyelését.

A narancssárga kártyák a számlálást gyakoroltatják nagy- és finommozgások segítségével. Bizonyos autizmus spektrumzavarban szenvedő gyermekeknek a számok nagyon tetszenek, ezt tanulják meg legelőször. Ezek a számos gyakorlatok fogják őket motiválni bizonyos nagymozgások végzésére, mint a forgás, az ugrás, de a finomabb mozgások végzésére is, mint az ujjnyitogatás, a pislogás, vagy az érzelmeket kifejező gesztusok végzésére is, mint például az ölelés.

A sárga kártyák az érzelmek felismertetésére és utánzására lettek kitalálva (csodálkozás, harag, vidámság, ijedség). Nagy meglepetés ért egy alkalommal, mikor a nembeszélő autista kisgyermek a szomorú gyerek arcát megsimogatta, empátiát tanúsítva.

A lila kártyák arra kérik a gyereket, hogy bizonyos vicces mozgásokat imitálva a testrészeket megfigyeljék és nevüket begyakorolják. Ekkor szembesülhetünk azzal, hogy a gyermekek mennyire nem tudnak páros lábbal felugrani, és elküldhetjük őket mozgásfejlesztésre, ha eddig még nem tettük volna meg.

A piros kártyák részben a kommunikációt gyakoroltatják (puszidobás, pacsiadás), részben egyszerű játékra szólítják fel a gyermeket, mint például a bújócska, vagy azt kérik a kicsiktől, hogy mondják a nevüket vagy énekeljenek el egy dalt, ha tudnak.

Kétség nem fér hozzá, hogy egy komplex fejlesztőjátékról van szó. Beszédindítás során egy alapjátékról beszélünk, de az iskolánkban a kiscsoportos gyermekeknek is oktatva szórakoztató élményt nyújt.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Dobble játékvariációk

A Dobble játékot az I. kerületi Pedagógiai Szakszolgálattól kaptam a kétnyelvűség témakörben tartott  előadásomért, 2014-ben, az Európai logopédia napján. Nagyon örültem neki. Azóta felfedeztem, hogy egy népszerű, a gyermekek által kedvelt és ismert játékról van szó. A játékszabálya nagyon egyszerű, hasonlít a Bataflash-hoz. A játékszabály egyszerűsége teszi nagyon vonzóvá a játékot a gyermekek szemében.

A kártyákat elfelezzük a két játékos között. Mindkét játékos felfordít egyet-egyet a kártyáiból, és aki leghamarabb talál a két kártyán egy azonos figurát, az viszi el a párt. Az elv azonos, de a nem elhanyagolható különbség a Bataflash-hoz képest az, hogy a Dobble játék esetében minden kártyapár csak egy azonos figurát tartalmaz, ezért ez nehezebb.

A játék nagyon szórakoztató, a gyermekek észre sem veszik, hogy egy komoly fejlesztőjátékról van szó. Ráadásul, paradoxon módon, mintha pont a figyelemzavaros gyermekeknek tetszene a legjobban. A játék öröme eltereli a figyelmüket a nehézségeikről, és a legnagyobb élvezettel játszanak. Mit is fejleszt tulajdonképpen ez a játék? A szelektív vizuális figyelmet, a szóelőhívást és a reakcióidőt bizonyosan.

A Dobble rajongóknak találtam pár új letölthető és otthon könnyen elkészíthető játékvariációt, ezekkel variálni lehet az alapjátékot, hogy ne unják meg a gyermekek:

Harry Potter témakör - http://mimilabidouille.canalblog.com/archives/2013/02/26/27023841.html

Iskola témakör (szókincsfejlesztésre is alkalmazható) - https://uneinstitdeplus.files.wordpress.com/2014/08/doubles-matc3a9riel-de-classe-gs.pdf

Az azóta már megszűnt Maternelle de Yann blog Dobble variációi különböző témákban innen letölthetőek:

Halloween

Csillagászat

Karácsony

Betűk és formák

Konyha

Sport

Számok

Számok és színek

Taneszközök          

Testrészek

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Boér Zsuzsa, logopédus-gyógypedagógus blogja



LIKE-olj, hogy értesülj!

Címkefelhő

afázia (1),Alzheimer-kór (1),arcvakság (2),Asperger-szindróma (1),autizmus (10),beszédfejlődés (8),beszédindítás (13),beszédtechnika (1),beszédértés (10),betűtévesztés (1),dadogás (2),differenciáldiagnózis (1),diszgráfia (1),diszlexia (3),diszpraxia (3),Down-szindróma (1),echolália (1),emlékezet (7),emlékezet-fejlesztés (5),fejlesztés (4),fejlődési verbális diszpraxia (1),figyelem (4),figyelemfejlesztés (3),figyelemmegosztás (1),figyelemzavar (5),finommotorika (2),fixációszélesség (1),fonológiai tudatosság (4),formafelismerés (2),Gerstmann szindróma (1),grafomotoros fejlesztés (13),hanganalízis (1),hiperaktivitás (3),idői tájékozódás (3),integráció (2),interdentális szigmatizmus (1),iskola-előkészítés (4),játék (39),kognitív-fejlesztés (1),kommunikáció (2),kreativitás (2),kártya (3),kétnyelvűség (3),Lottójáték (3),légzéstechnika (1),MamaPapaTaxi (12),mentális forgatás (1),mentális lexikon (1),mondatértés (1),mondóka (1),munkamemória (14),neuropszichológia (2),nevelés (1),nyelvfejlődési zavar (1),nyelvi kreativitás (2),nyelvlökéses nyelés (2),nyelvtanulás (2),olvasás (13),olvasásfejlesztés (4),olvasástechnika (4),parafunkció (1),perifériás látás (1),pragmatika (1),pöszeség (2),r hang (1),szemantikai háló (3),szemmozgás (1),szerialitás (1),szintaktikai tudatosság (1),szociális képességek (2),szoftver (2),szókincs-aktivizálás (8),szókincsfejlesztés (10),szótagolás (3),szövegértés (2),taktilis érzékelés (2),tanulás (3),testséma (1),téri tájékozódás (6),ujjgyakorlatok (2),ujjszopás (1),utasításértés (5),verbális emlékezet (4),verbális fluencia (1),vizuomotoros képességek (2),vizuális figyelem (6),vizuális észlelés (4),zene (2),írás (4)

Utolsó kommentek

Elérhetőség: boerzsuzsi / at / gmail.com