Minden napra egy játék

365 intelligenciafejlesztő játék gyerekeknek (Napraforgó könyvkiadó, Susaeta Editiones)

játék iskola-előkészítés olvasásfejlesztés grafomotoros fejlesztés

A játékgyűjtemény, mely írásomnak tárgyát képezi, egy csinos praktikus könyvbe van foglalva. Borítója párnázott, fűzése spirálos, a témák jól szétbontva, oldalsó füllel vannak elválasztva. A profi, és hazánkban szokatlan kivitelezés ellenére az ára reális, megfizethető, ötezer forint alatti.

Bár a címválasztása nem szerencsés, az „intelligencia” szót én képesség szóra cserélném. Eltérőek ugyanis a vélemények abban a kérdésben, hogy az intelligencia fejleszthető-e. Én még azt tanultam, hogy a képességek átszerveződése következtében érhetünk el némi számszerű javulást, de most nem is ez a lényeg.

Ez egy olyan komplex játékgyűjtemény, amely a fejlesztőmunkához is pragmatikus segítséget nyújt, és a szülőknek, óvónőknek is konkrét segítséget adhat a foglalkozások megtervezéséhez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez. A könyv hároméves kortól ajánl feladatokat a gyermekeknek, de általános iskolában is még hasznosnak bizonyulhat. A játékok részletes bemutatása után meg van jelölve, hogy konkrétan milyen képességeket fejleszt, továbbá jelölik azt is, hogy egyszerűbb vagy bonyolultabb, hosszabb vagy rövidebb játékról van-e szó, írnak javasolt életkort, továbbá azt is, hogy hol végezhető a foglalkozás, bent vagy esetleg szabadtéren.

játék iskola-előkészítés olvasásfejlesztés grafomotoros fejlesztés

A 365 játék 4 témakörbe van csoportosítva:

  • Nyelvi játékok,
  • matematikai játékok,
  • tudományos játékok,
  • mozgásfejlesztő játékok.

A könyv nem azért érdekes, mert újszerű játékokat mutat be (bár abból is van bőven), hanem inkább azért, mert jól összefoglalja azokat a hasznos és érdekes játékokat, amiket mindenki ismer, de már nem is jut eszébe senkinek játszani ezeket. Amikor azt írom, hogy mindenki ismeri ezeket, akkor természetesen nem a fiatal szülőkre gondolok (bár ők is emlékezhetnek egy-egy játékra a gyermekkorukból), hanem a tapasztalattal rendelkező szakemberekre (óvónők, gyógypedagógusok stb.).

A könyv érdekes egyvelege a napi rutintevékenységeknek és a tanulásnak. Részletesen elmagyarázza egy-egy hétköznapi tevékenység fejlesztő hatását. Stabil, élvezhető ötlettárat biztosít a rendszeresen végzendő fejlesztéshez, játékhoz, amelyek bár minimális előkészületet igényelnek, nagyon hasznosak a gyermek optimális testi-lelki fejlődésének biztosításához. A könyvben bemutatott játékok eszközigénye minimális, általában a háztartásban, oktatási intézményekben fellelhető tárgyak, általában nincs jelentős költségük. A gyűjtemény talán legnagyobb haszna az, hogy öntudatlanul alakul ki a javasolt tevékenységek végzése során, hogy játék a tanulás.

De most már beszéljenek helyettem a játékok, minden témakörből bemutatok egyet-egyet:

Nyelvi játékok

Ez az a kategória, amelyből mostanában minden nap használok feladatot, vagy amelyikből újabb ötleteket merítek. Ilyen ötlet volt az is, hogy a fültisztító pálcikával és festékkel rajzolás sokkal érdekesebbé teszi az írásos feladatokat is.

109-es játék: Mit visz a kishajó? ­– 5 éves kortól fölfele.

Képességek, amiket fejleszt: az ábécé megismerése, fonológiai szint, szóbeli kifejezésmód, szókincsfejlesztés, munkamemória (ez utóbbit már én írom hozzá).

‹‹A szavak ábécé sorrendbe való rendezésének kiváló formája, ha egymás után kezdődő tárgyakat sorolunk fel, és valahogy összekapcsoljuk őket. Ez egyszerre szórakoztató, és erősíti a kisebb gyermekek asszociációs képességét. Pl. kezdhetjük így: „A kishajó almát visz A-val”. A következő játékos így felel: „A kishajó banánt visz B-vel.” A következő játékos hozzáteszi: „A kishajó citromot visz C-vel”. A gyermek ügyességétől függően kétféleképpen lehet játszani. A legegyszerűbb változatban a kishajó azonos kategóriájú dolgokat visz: gyümölcsöt, állatokat, bútorokat… Bonyolítja a feladatot, ha meg is kell jegyezni mindazt, amit előttünk a többiek mondtak, és mielőtt újat mondunk az összeset fel kell sorolni.››

játék iskola-előkészítés olvasásfejlesztés grafomotoros fejlesztés

Matematikai játékok

Ebben a kategóriában arra láthatunk sok példát, hogy a hétköznapi tárgyak és élethelyzetek hogyan alakíthatóak át matematikai készségeket fejlesztő játékokká.

158-as játék: Számfüzet

Képesség: hozzárendelés, a számok ismerete, finommotorika.

A feladat egy okos segédeszköz, egy később is használható számolófüzet elkészítésének módját mutatja be. A hajtogatások és összetűzés után kapott füzetecske mindegyik (számozott) oldalán rajzolt alakok vagy beragasztott matricák mutatják be az adott szám értékét. Bár ez eredeti leírás nem tartalmazza, van lehetőségünk arra is, hogy a legegyszerűbb hozzáadás és kivonás műveleteket bevezessük, gyakoroltassuk, például az alábbi utasítássokkal: „lapozz előre hármat, hány pillangó rajzát látod most? Lapozz vissza kettőt, de előbb mondd meg, hogy hány kacsa lesz a képen?

Tudományos játékok

300. játék: Állatos bingó – 5 éves kortól.

Készítsetek együtt állatos bingót, és játék közben bővítsétek tudásotokat az állatokról.

Válasszatok ki tíz vagy több kedvenc állatot, és készítsetek együtt négy bingókartont. Erre kell rárajzolni vagy ráragasztani az állatokat. Minden lapon 9 különböző állatnak kell szerepelnie, és lennie kell legalább egynek, ami a többi táblán nem szerepel. Készíteni kell továbbá egy listát az állatokról, amelyre fel kell írni az összes állat néhány tulajdonságát.

A játék menete: Valaki felolvassa a nyomravezető tulajdonságokat. Ha a gyermek kartonján szerepel az adott állat, akkor tehet egy korongot, gombot az adott állatra. Az nyer, akinek először telik meg a lapja.

Képességek: adatok gyűjtése, elrendezése; kritikus gondolkodás; szókincsfejlesztés; beszédértés.

játék iskola-előkészítés olvasásfejlesztés grafomotoros fejlesztés

Fizikai ügyességet fejlesztő játékok

Ez a témakör a legkevésbé kidolgozott, és többnyire finommotoros ügyesség stimulálására ajánl játékokat.

359-es játék: Foltvarrás

Egyszerre fejleszti a matematikai, olvasási és asszociációs képességeket. Továbbá a szem-kéz koordinációt, a mintaalkotást, az ábrázolást.

Vágjatok ki egyforma négyzeteket, az egyikre írj le egy szót, a másikra rajzolja le a gyermek a megfelelő szót. Amikor minden szóhoz elkészült a rajz, akkor ragasszátok fel kettesével, négyesével egy kartonlapra, és kész is a saját pachwork. Csinálhatunk párokat számjegyekből és írott formájukból, de betűkből és az illető betűvel kezdődő szavakból is. Lehet papír helyett filcet is használni.

Olyan intézménynek ajánlom ezt a könyvet, amelyik nincsen túlzsúfolva fejlesztőjátékokkal. Továbbá nyári táborokba és napközis foglalkozásokra is.

Jelöld be, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu

játék iskola-előkészítés olvasásfejlesztés grafomotoros fejlesztés


 

0 Tovább

Beszédfejlődés 0-3 év között

Pilis egy 11 ezres város Pest megyében, semmit nem tudtam róla, mígnem egy volt évfolyamtársam és jelenlegi bloggertársam, Gönczi Rita (Dyscalculiaport) meg nem hívott az általa vezetett Baba-mama klubba, hogy beszéljek a csecsemő-kisgyermekkori beszédfejlődésről. Örömmel tettem eleget a kérésének, és nem bántam meg, mert nagyon jól éreztem magam.

A mondókás foglalkozás, amit Rita tartott, nagyon jól sikerült. Mind a babák, mind a mamák motiváltak voltak. A babákon látszott, hogy nem először csinálnak ilyesmit, és nemcsak a mama miatt vannak jelen a foglalkozáson, hanem alanyi jogon érdeklődnek. A legnépszerűbb segédeszköznek a tálca és a kanál bizonyult, ezzel dobolták a ritmust a kisdedek bizonyos mondóka során (amit nem jegyeztem meg, hogy mi volt). Mikor előkerültek a kanalak, az maga felért egy emlékezetvizsgálattal – azok a gyerekek, akiknek jó az emlékezete, az elsők voltak a sorban. Hát ebben a környezetben mondtam el a mondandómat. A meglepő az volt, hogy a zavaró körülmények ellenére az üzenetet el tudtam mondani, átment a közönségnek, és egy jó kis szülő-szakember interaktív eszmecsere alakult ki a végére. A babák hozzáállása példaértékű volt, mindezt ők tették lehetővé számunkra. Köszi a meghívást!

A csoportnak elmondtam azt, hogy hogyan zajlik a kisded beszédének kialakulása és fejlődése a születésétől kezdve. Talán másnak is hasznos lehet ezt tudni, így az alábbiakban összefoglalom az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.

A beszéd elsajátításának megvannak a biológiai, genetikai feltételei, de szükség van egy szociális, kulturális környezetre is. A beszédelsajátítás során a gyermekek egy hangözönből kivonják a szavakat, felismerik a nyelvtani szabályokat, amelyek megszabják a szavak szerveződését. Továbbá ismerniük kell az anyanyelv finomságait, és ezeket alkalmazniuk kell a megfelelő helyzetben. De a gyermekeknek kedvüknek is kell lennie kommunikálni a környezetükkel.

Születés után a gyermek sírással kezd el kommunikálni, így adja a környezete tudomására, hogy az éhség csökkentésére vagy bármi más szükségletének kielégítésére szüksége van a környezete jelenlétére (leginkább az anyáéra). Az anya adekvát gesztusokkal, gondoskodással fog válaszolni ezekre a felhívásokra, ezzel jön létre egy „érzelmi együttműködés”, ami megalapozza a nyelvelsajátítást.

A beszédelsajátítással párhuzamosan megtanulja a gyermek a környezetével való kommunikáció alapjait, hogy hogyan kell kérni, megnevezni, befolyásolni, meggyőzni.

A beszédpercepció: Egy francia kutatócsoport néhány napos babákat vizsgált, cumit adtak nekik, amihez mérőeszközt kapcsoltak. Különböző hangokat adtak ki, miközben megmérték a hangokra adott válaszreakciót. Kiderült, hogy ezeknek a babáknak nagyon finom a hangpercepciójuk, például meg tudják különböztetni a zöngés hangokat zöngétlen párjuktól (p-b, t-d, k-g).

Prozódia (hangsúly, hanglejtés, dallam): A csecsemő nagyon korán megtanulja az anyja hangját megkülönböztetni minden más női hangtól, és az anyanyelv is különválik a többi nyelvtől. 10-12 hónapos korukig a gyermekek képesek az összes hang észlelésére, de ebben a korban megtörténik a képességek újraszerveződése, és csak az anyanyelv hangjai maradnak meg a készletben.

Beszédhangok

0-6 hónap:

  • sírás, kiáltás, magánhangzók differenciálódnak a kezdeti szakaszban,
  • összekapcsolódnak a magánhangzók a mássalhangzókkal, amiket a kisdedek elkezdenek ciklizálni: bababababababab, mamamamamam

Ez a jelenség univerzális, minden nyelven ugyanígy történik.

7 hónap: a gagyogás elkezd mindjobban az anyanyelvre hasonlítani.

8-10 hónap során a fül megszűri az információt, csak az anyanyelvre jellemző hangokat engedi át. A hangpercepció lecsökkenése jellemző ebben a periódusban (az anyanyelv-elsajátítást favorizálja), de szerencsére ez a folyamat nem irreverzibilis.

Szókincs

Az értés mindig megelőzi a produkciót. Az első jelek a beszédértésre 8-10 hónapos korban jelentkeznek, kb. 4-5 hónappal megelőzve az első szavak mondását. Az eltérés a produkció és a percepció között hosszú ideig fennmarad.

11-13 hónap az első szavak megjelenésének az ideje, de ekkor még folytatódik a gagyogás.

16 hónapos korban a gyermekek legalább 3-szor több szót értenek, mint amennyit mondanak. Ez az agyi funkcióknak, az érésnek is köszönhető. Amíg beszédprodukcióban csak az egyik félteke vesz részt (a bal agyfélteke), addig a megértés mindkét agyfélteke kiterjedtebb területeivel történik.

A szókincs elsajátítása kezdetben (18 hónapig) lassú, nagyjából 2 szó/hét. 18-24 hónap között 6-7 szó/hét, kétéves korra a gyerekek elérik az 50 szavas első szókincset. Nagyon fontos ennek az első szókincsnek a megléte a meghatározott időtartamra, a hiánya komoly tanulási nehézséget vetíthet elő. Az első 50 szavas szókincshez tartoznak a konzekvensen használt, de csak a szülők által értelmezett saját szavak is.

2 év: Szókincsrobbanás, az első két szó asszociációjából az első kezdetleges mondatok, melyek még nélkülözik a nyelvtani szabályt. Ebben az életkorban nagy egyéni különbségek vannak, van olyan gyerek, akinek a szókincse 100 szó, másnak lehet akár 500 szó is. Az egyéni különbségekre az a magyarázat, hogy agyi érés következménye az artikulációs bázis, de a percepciós bázis fejlődése is. Továbbá nagyok az egyéni különbségek a gyermeki kíváncsiság tekintetében is, ami arra irányul, hogy elinduljanak felfedezni a környezetüket.

A szókincs-elsajátításhoz az szükségeltetik, hogy a gyermek megértse, hogy minden tárgynak (és nem csak a tárgyaknak) neve van, felismeri a kapcsolatot a tárgyak és hangsorok között, megérti, hogy a nyelv arra szolgál, hogy megnevezzük a körülöttünk lévő tárgyakat. Ezáltal a tárgyak mentális reprezentációja elraktározódik az agyban.

Érdekesség: Az amerikai gyermekek első szavai (a mama és a papa után) tárgyak nevei lesznek (autó, palack, csizma), a francia gyermekek igéket fognak mondani (add, fogd, nézd!).

Nyelvtan

2 éves kor körül jelennek meg az első kétszavas mondatok, a gyermekek ezáltal belépnek a szintaktikai fázisba. Itt tanulják meg annak szabályát, hogy hogyan kombinálják a szavakat a mondatokban.

Ezen a szinten a fejlődés nagyon gyors. A gyermekek a telegrafikus szakasztól (az egyszavas mondatoktól) nagyon gyorsan eljutnak a komplex mondatalkotáshoz. Korábban az volt a koncepció, hogy a gyermek utánzás során sajátítja el a nyelvet. Ez nem valószínű, mert a gyermekek kevés jól formált mondatot hallanak, a beszélt nyelv tele van ismétléssel, hiányos mondatokkal stb., ennek ellenére a gyermekek megtanulnak helyesen beszélni.

Az is igaz, hogy a felnőttek sokkal helyesebben beszélnek, ha egy gyermekhez intézik szavaikat. A gyerekek képesek azokból a mondatokból, amiket hallanak, kiválasztani a szabályos struktúrákat, új mondatokat alkotni, és megértenek olyan mondatokat, amiket nem értettek meg korábban.

Ebben a fázisban a hibáik a nyelvi kreativitás eredményei, túlregularizálnak (túlszabályoznak). A gyermekek megalkotják a saját nyelvtanukat, amit azután hozzáigazítanak a felnőttekéhez.

A beszédelsajátításban legfontosabb szerepe az anyának van, fontos a tekintet, a szemkontaktus, az érintés. A gyermek a repetitív érzelmekkel, eseményekkel megfűszerezett rítusokon (fürdés, evés, altatás) keresztül tanulja meg a beszédet azokban a pillanatokban, amikor az anya előre kiszámítható, hasonló, könnyen beazonosítható módon kommunikál a környezetével.

Hogyan segítsük a gyermekeket az anyanyelv-elsajátításban?

A 0-3 év közötti időszaknak kiemelkedő jelentősége van.

  • Folyamatosan beszélni kell a gyerekekkel,
  • direkt módon (face to face),
  • variálni kell az eszközöket és a helyszínt (nemcsak gyerekszobában, játékházakban, életkori eszközökkel, hanem például a konyhában is, edényekkel játszhatunk),
  • mikor beszélgetünk a gyerekkel, érdemesebb az üzenetét dekódolni, mintsem kijavítani a mondandóját,
  • betűk, számok, szavak felismertetése indirekt módon (pl. mesélés közben bemutatni a betűket, prezentálni a számokat, a számjegyeket)
  • könyvek olvasása (olyan szókincset tartalmaznak, amit sosem hallunk az élő beszéd során, megértés, érzelmek megbeszélése)
  • az agyonstimulálás ugyanolyan ártalmas, mint a stimuláció hiánya (a gyerekeknek is szükségük van nyugodt pillanatokra). Nem jó, ha az anya túl sokat csinál (a gyerek belefullad a szóözönbe).

Szakirodalom, forrás: Barbara Abdelilah-Bauer: Le défi des enfants bilingues (2006)

Tetszik? Jelöld be, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Egy komplex fejlesztőkönyv: Ubukubu zűrkalandjai

Nem vagyok egy sci-fi rajongó. Magamtól soha nem néznék bele egy sci-fi filmbe, se könyvbe. Véletlenek folytán láttam a Star Trek (Űrszekerek) sorozat egynéhány epizódját, és ha már belenéztem, nem is tudtam abbahagyni. Ha egy dolgot emelhetek ki magyarázatként, az az, hogy szerettem azokat a kérdéseket, amiket felvetett, és kíváncsi voltam a rájuk adott válaszra – nagyon filozofikusnak találtam. Valahogy így jártam az Ubukubu zűrkalandjaival is. Amikor először a kezembe került, fogalmam se volt, mit tegyek vele. Aztán beleolvastam, és miután beleolvastam, nem tudtam letenni.

A szeptember végén megjelent Ubukubu sorozat első része egy izgalmas, világűrben játszódó kalandregény, de csupán emiatt nem osztanám meg a blogomon. Ez tulajdonképpen egy képességfejlesztő könyv, és az űrben játszódó kalandregény szolgáltatja hozzá a kerettörténetet. A koncepció Magyarországon újszerű, a külföldi szakirodalomban találkozhatunk hasonlóval. Van nekem egy francia olvasástanulási módszerem, a „La planète des Alphas”, bizonyos aspektusból kicsit emlékeztet rá. Például az a közös bennük, hogy képzeletbeli bolygókon játszódik a történet, és képességfejlesztő feladatok kapcsolódnak a cselekményekhez.

Az Ubukubu zűrkalandjai szerintem ez egy nagyon jó könyv, egy jó alapkoncepcióval rendelkezik, kidolgozása nagyon részletes (mind nyelvi, mind vizuális értelemben), és részletekbe menően izgalmas, precíz. A szerző, Porzsolt Ami a könyvet 5-7 éves gyermekeknek szánta, de kiemelte, hogy fiatalabb illetve idősebb korosztály számára is hasznos lehet. Fejlesztési célként a vizuális észlelés lett meghatározva.

A könyv 35 próbát tartalmaz, melyek a gyermekek vizuális figyelmét, emlékezetét, formaészlelését, alakállandóság-észlelését, téri tájékozódását, vizuális analizáló-, megkülönböztető képességét és szerialitását fejlesztik. A feladatok a történetbe vannak ágyazva, annak szerves részét képezik. Számomra is nagyon érdekesek voltak ezek, fejlesztőként elismeréssel figyelgettem, olvasóként beleéléssel oldottam meg a feladatokat. A könyv a fent említetteken kívül alkalmas az olvasástechnika, a szövegértés, az utasításértés fejlesztésére, grafomotoros ügyesítésre, tanulási stratégiák elsajátítására.

A történet olvasmányos, magával ragadó, bővelkedik a cselekményekben és izgalmas fordulatokban, a szereplők szimpatikusak. A történet alkalmas arra, hogy a gyermek feloldódjon benne, és játéknak élje meg a képességfejlesztést, valamint arra is, hogy a folytatás reményében újból felvegye a fonalat, és számára határokat feszegető feladatokat oldjon meg – alig várja a következő fejlesztőórát. De szülőkkel, rokonokkal is megoldható a minőségi fejlesztés a könyv által, erről a szerző már jó előre gondoskodott, amikor kidolgozta a programot.

Ha kritikát kell megfogalmaznom, akkor azt mondanám, hogy kissé tömény a könyv. Mit is értek ezalatt? Túl sok a szöveg, túl sűrűek az események. Persze ettől meg nem unalmas. Igen ám, de a szerző szándéka szerint 5-7 éves gyermekeknek való a könyv. 5-7 éves gyermekek ezt a könyvet nem olvassák el, az biztos, nekik a szüleik fogják felolvasni. Ha viszont a szülők olvassák el a könyvet, akkor nem indokolt az OpenDyslexic betűtípus, hacsak nem diszlexiás felnőttek olvassák. Egyébként az OpenDyslexic betűtípus olvasást segítő szerepéről megoszlanak a vélemények. Egyesek azt mondják, hogy tudományosan nem igazolódott be a hatékonyságuk. Én meg azt gondolom, hogy mindent ki kell próbálnunk, amivel kapcsolatban felmerül, hogy esetleg megkönnyítheti a diszlexiás gyermekek számára az olvasást. A kiemelések, ha felkeltik a gyermekek figyelmét, és ezáltal jobban megjegyződnek a betűk, akkor károsak már nem lehetnek. Franciaországban most a Verdana betűtípusra esküsznek, az a trendi a diszlexiás vagy nehezen olvasó gyermekeknek szánt irodalom esetében. (Egy 2013-as spanyol kutatás erről a témáról).

Az illusztrációk jók, nagyon expresszívek, nekem tetszenek, bár a színek egy kicsit túl erősek. Nagyon tetszik a könyv nyelvezete, a fantáziavilágot nevesítő szavak nagy nyelvi kreativitásról tesznek tanúbizonyságot, és biztos vagyok benne, hogy ez pozitívan hat a gyermekek nyelvi kreativitására is. A sok új fantáziaszó alkalmas arra, hogy a gyermekek kimondva ízlelgessék, játszanak velük. Az álszavak és a szokatlan kombinációjú összetett szavak alkalmasak továbbá az olvasástechnika (fonológiai csatorna) fejlesztésére, a hang-betű megfeleltetés gyakorlására. A történetben szereplő rengeteg összetett szó alkalmas a hosszú, nehezen tagolható szavak olvasásának gyakorlására is (3. osztálytól fölfele).

Ez egy igazi komplex fejlesztőkönyv, azoknak a fejlesztőknek ajánlom, akik nagyon sok gyermek ellátására vannak kötelezve, és emiatt nem tudnak az óráikra hosszasan készülődni, vagy ha olyan helyen dolgoznak, ahol a fejlesztőszoba felszereltsége minimális, és természetesen, ha a szülők meg tudják venni a gyermeknek az (egyébként nem túl drága) könyvet.

Porzsolt Ami: Ubukubu zűrkalandjai – I. Űrszörnyű és a különleges képességek, Nick-Vékony Andrea képeivel, 104 oldal, Napraforgó Könyvkiadó, 2017.

Tetszik? Jelöld be, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Tanévkezdő írás az írásról

A tévhitek ellenére, ha a fejlesztés gyakorlatáról van szó, nagyon kevés általános igazság létezik. Ahány gyerek, annyi tünetet fognak produkálni egy-egy patológián belül is. Most az írás lesz terítéken, és hogy miért is, hamarosan meglátjátok.

Gyakran előfordul, hogy egy gyerek, aki sikeresen átverekedte magát az első osztályon, a hosszú nyári szünet alatt „elfelejt” olvasni, írni. Megérkezik a 2. osztályba szeptemberben, és nem tudja felvenni a fonalat. Természetesen itt nem arról van szó, hogy a korábbi ismeretek kitörlődnek a gyermek emlékezetéből. Csak a törékeny, nem megszilárdult információk elhalványulnak, a kapcsolat az információk között megszakad. Megérkezik a gyerek a második osztályba, a tanító néni egész augusztusban az év eleji ismétlésre készült, didaktikusan, jól kigondolt, szebbnél-szebb feladatlapokat gyártott. De a gyerek nem tud bekapcsolódni a munkába, eluralkodik rajta a pánik, és ez a reakció lesz az, ami a továbbiakban átveszi a feladatmegoldás helyét.

A tanító néni csalódik a gyerekben... Pedig ő olyan jól kigondolta, felépítette. Ilyenkor odaül a gyerek mellé, és együtt próbálják megcsinálni a feladatot. Ha a gyerek szépen alkalmazkodik, a tanító néni felsóhajt, hogy „Van remény!”. De mi van akkor, ha a gyermek a segítő szándék ellenére továbbra is megtagadja a munkát. Ilyenkor a fejlesztőnek is fel kell vennie a kapcsolatot a tanítóval, meg kell beszélniük a helyzetet, közös akciótervet kell kidolgozniuk. Már nemcsak a gyereknek, a tanítónak is segítségre van szüksége. Ez egy 2017-ben megtörtént eset, nem a képzelet szüleménye. Egy idegen nyelvű iskolába járó magyar gyerekről van szó. Elmagyaráztam a tanító néninek, hogy bármennyire is cuki a kis feladat, komplex mivoltja annyira megijesztette a gyereket, hogy inkább feladja, mintsem megpróbálja megcsinálni. Ebben az esetben az első osztályban kialakult, és relatív jó szintre begyakorlódott az olvasás. De mivel egy diszpraxiás kisfiúról van szó, az egybeírt mondatok, amiket először szavakra kellett tagolni, félelmet ébresztettek benne. Másrészt a feladat nem az anyanyelvén volt, tehát nem valószínű, hogy megértette (hogy mit kell csinálni, hogy mit jelentenek a szavak stb.). Egy diszpraxiásnak maga a vizuális tagolás is megoldhatatlan feladatnak tűnik. Ezek a feladatok a fejlesztő feladatok közül kerültek át az oktatásba, egyáltalán nem biztos, hogy jól átgondolt ötlettől vezérelve. Ami azonban szerintem a legnagyobb gondot okozta a 2. osztályos fiúcskának, hogy elfelejtette közben az írott betűket. Az írás már az első osztályban is nagyon nehézkesen ment, lassú fejlődéssel, sok-sok regresszióval tarkítva. A grafomotoros gyengeség, a gyenge íráskészség és az ismeretek kellő elmélyülésének hiánya okozta ezt az év eleji feladó attitűdöt.

Az illusztráció forrása

A tanító néninek azt javasoltam, hogy az ismétlés periódusában a komplex feladatokról térjen át a kisebb lépésekre lebontott gyakorlatokra, azaz olvasást, írást csak szótagszinten gyakoroltasson egyszerre. Egyenként prezentált izolált szótagok felolvasásával, átírásával próbálkozzanak (a gyerek munkáját asszisztens segíti az osztályban). Sokszor az olvasás-írás ismétlését letudjuk az olvasás gyakorlásával, vagy legalábbis olvasási túlsúly van a gyakorlás során. Ez a vizuo-spaciális diszpraxiás gyermekek esetében nem célravezető. Sajnos a feladatokat külön kell választani olvasási és írástechnikai feladatokra. Sok finom- és grafomotoros feladatot kell végeztetni a kézírás mellett, annak tudatában, hogy ezen feladatok nagy részét az ebben a patológiában szenvedők tiszta szívükből utálják. A kisfiú esetében úgy tűnik, hogy a betűk, egyszerű hangkapcsolatok felelevenítése és leírása is túl bonyolult, ezért vizuális segédeszközt készítettem, hogy elkerüljük a pánikreakciókat. Az utasítást szóban kapják a gyerekek:

„Írd át zölddel az f betűt, pirossal az r betűt” stb. Itt használhatjuk a piros, kék, zöld színeket (a meixneri elvek szerint a magánhangzók, a zöngés és zöngétlen mássalhangzók jelölésére), de használhatunk különböző színeket a játékosság kedvéért.

A feladatlap letöltése (PDF)

A következő feladatlap a betűfelidézést a betűkötéssel kapcsoltatja össze. Itt használhatjuk a meixneri színeket az egyes betűk átírásához, ami a betűkötést látványossá teszi, és megakadályozza egyes betűrészletek elvesztődését, vagy használhatnak önkéntes színeket a szótagátíráshoz, hogy a gyerek is részt vehessen saját döntésével a feladatmegoldásban.

A feladatlap letöltése (PDF)

Ennek a feladatlapnak elvileg fel kell oldania a félelmet, mert az akusztikus információ mellett vizuálisan is megtámogatja a gyereket, önbizalmat ad és javítja a felidézést.

Az itt letölthető feladatokhoz a magyar kézírás egy olyan betűtípusát használtam, amit kifejezetten kisiskolások részére készített id. Zsoltai Kálmán, nyugdíjas számítógépprogramozó. (Egyébként a Windows alap betűkészletében csak dekorációs jellegű script betűtípusok találhatóak.)

A betűtípus innen tölthető le: http://irottmagyarabc.hupont.hu/
(Ha nem működik, akkor innen)

Tetszik? Jelöld be, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Ovisok és a munkamemória

A 7-8 évesek részére készített munkamemória feladataim nagy érdeklődésnek örvendtek, és valaki újabb feladatokat kért 4-6 éves gyermekek számára. Össze is állítottam egy 30 mondatos feladatsort, 10-10 mondatot, amikből állatokat, számokat és bizonyos hangokat tartalmazó szavakat kell visszamondani.

Mivel nem akartam hasraütés-szerűen megosztani a feladatokat, a balatoni nyár vége felé egy kis, ha nem is kutatást, de kipróbálást szerveztem. A feladatvégzés minden egyes momentuma rendhagyónak ígérkezett. A feladatok kipróbálásához öt kis barátom nyújtott segítséget. A feladatokat a Balaton partján, a csíkos napágyamon írtam, kézzel, kis kockás füzetbe. A feladatok kipróbálásában három 5 és 5;6 év közötti gyermek vett részt, és további két hároméves is nagyon nagy érdeklődést tanúsított. Péntek délután a homokozó mellé leterítettem a piros törülközőmet, és ott helyben, az ünnepi fürdőruhámban végeztem el a feladatok kipróbálását. A kisgyerekek – a fejük búbjáig homokosan – alig várták, hogy sorra kerüljenek. El nem tudtam volna képzelni, hogy a nyaralás kellős közepén önszántukból tanulni akartak. Pedig igen! A harmadikként sorra kerülő kisfiú nem volt hajlandó addig fürdeni menni, amíg sorra nem kerül. A két hároméves pedig végigasszisztálta a történéseket, nagy figyelemmel. Nem volt játék, színes képek sem voltak, csak a mondatsorok, és ezek végig lekötötték a gyerekeket. Motivációból nem volt hiány. Ha nem velem történik, el sem hiszem. Még mondja azt valaki, hogy a gyermekek nem szeretnek tanulni! A gyerekekről annyit kell tudni, hogy fiúk, mindhárman nagycsoportosok lesznek ősszel és logopédushoz járnak.

Az első feladat utasítása: Hallgasd meg figyelmesen a következő mondatot, jegyezd meg, majd mondd vissza az állatok nevét!

  1. A szamár megirigyelte a kiskutya életét.
  2. Az elefánt, az oroszlán és a gazella egymással versengve ásta a kutat.
  3. A nyulacska éjszaka sem kaphat vizet.
  4. Az elefánt nagyon jószívű – gondolta a nyuszi.
  5. A róka és a farkas egész éjszaka dolgozott.
  6. A rókának se csirke, se liba nem kellett.
  7. Két piros bóbitás harkály jött elsőnek, utánuk a katicabogarak.
  8. A kisbékák irigyen sóhajtozva nézték őket.
  9. A hattyú az égbe tört, a csuka a vízbe igyekezett, a rák hátrált.
  10. A lány abban a pillanatban báránnyá változott, a fiú meg hallá.

A következő mondatokból a számok neveit kell visszamondani:

  1. A két királylány négy törpét rajzolt.
  2. Öt hajó fölött négy sirály köröz.
  3. Hófehérke észrevette a hét pici ágyat és a hét terítéket.
  4. Egy farkas akart megenni hét kecskegidát.
  5. A három kismalac három házat épített, hogy ne egye meg őket a farkas.
  6. A királyfi felvette a hétmérföldes csizmáját.
  7. A bátor legény levágta a hétfejű sárkány hat fejét.
  8. A katicabogár két szárnyán 7 bájos fekete pötty van.
  9. A lónak négy lába van, az embernek csak kettő.
  10. Hat hattyú úszik a Balatonban: a mamahattyú, négy fióka és a papa.

A következő mondatokból a bizonyos előre megadott hangokat tartalmazó szavakat kell megjegyezni és visszamondani.

  1. Vakkant a kutyus. (v)
  2. Fúj a szél. (f)
  3. A kisfiú bringázik. (b)
  4. Karcsi körtét eszik. (k)
  5. A hordóban bor van. (o)
  6. A kotlós a tojásokon ül. (o)
  7. A bálna málnát eszik. (á)
  8. A labda arany színű. (a)
  9. Lufi száll a levegőben. (l)
  10. A mama ruhát mos. (m)

A feladatlap letöltése PDF-ben

A félreértések elkerülése végett igyekeztem olyan szavakat választani megoldásként, amelyek ejtése a gyerekek számára nem okoz nehézséget.

A feladatmegoldás egyenként 20 percet vett igénybe. A fáradság első jeleit a gyerekek a 17. mondatnál mutatták. Ott szemléltettem, hogy milyen sokat csináltak már meg, és milyen keveset kell még megcsinálniuk. A feladatok tetszettek a gyermekeknek, nem voltak túl nehezek, de munkavégzésre sarkallták a gyerekeket. Őszintén szólva, azt gondoltam, hogy nehezebbek lesznek.

A maximálisan elérhető 59 pontból a gyerekek 48, 52, 46 pontot értek el. Legjobb teljesítményt mindhárman az állatok visszamondása feladatban érték el, a legnehezebbnek a számok visszamondása bizonyult. A bizonyos beszédhangokat megcélzó feladatok korrelációt mutatnak a hallás minőségével és a hallási figyelemmel. A jó minőségű szemkontaktus szintén pozitívan befolyásolta a feladatfelvételt.

A minőségi értékelés során a következőket tapasztaltam:

A gyermekek szeretik megismételni a mondatokat, ezáltal vésik az emlékezetbe a mondatot, frissítik a tárat, és egy külön processzus során válogatják ki a kérdéses szavakat. Ezt a kétlépcsős startégiát akkor alkalmazták, mikor elfáradtak vagy a tartalom kissé bonyolultabb volt. A feladatot jól megértették.

A beszédhanghallás nehézsége rontja az emlékezet minőségét. Hallja a kérdéses szót a gyermek, de nem tudja visszamondani. Ilyenkor azt mondja, hogy az első szó volt a jó vagy az utolsó. Az emlékezet gyengeségét a lexikai tudásával kompenzálja. „A bálna málnát eszik” mondatból „bálna, halacskát” mond vissza.

Az egyik kistestvér, egy hároméves kisfiú végigülte az 1 órás foglalkozást, végig követte, és ragaszkodott hozzá, hogy ő is elvégezze a feladatokat negyedikként. Az állatos feladat 10 mondatát csináltam végig vele.

A következőket tapasztaltam:

  • A kisfiú nagy örömmel, leginkább utánmondta a mondatokat. Nehezére esett a célszavak kiválogatása, de helyesen meg tudta oldani a feladatot.
  •  21 pontból 16-ot szerzett.

Mikor elfáradt, akkor egy korábbi feladaton perszeverált. Az előző mondatok valamelyikének helyes megoldását ismételgette.

Tetszik? Jelöld be, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Figyelem, jobban akarok figyelni!

Az információk tárolásának első lépcsője a figyelem. A praxisomban egyre több figyelemzavaros gyermek bukkan fel. Szándékosan írom, használom a figyelemzavar fogalmat, és nem például a figyelemhiányt. A tanítványaim közül sokan részben nem tudnak figyelni, de a figyelmi kapacitásuk nem átfogóan korlátozott. Van, amire nem elég a figyelmük, és van, amire túlzottan is képesek fókuszálni. Ha egy gyermek egész nap tud intenzíven számítógépes játékot játszani, de a tanórán képtelen figyelni, akkor a jelenséget nem hívnám figyelemhiánynak, de mindenképpen figyelemzavarnak tekintem. Szóval, szó sincs arról, hogy a gyermekek általában ne lennének képesek figyelni, csak figyelmi kapacitásuk túlzottan függ a célingertől, az egyéni vágyaktól. Ezért meg kell tanítani ezeket a gyermekeket figyelmi kapacitásuknak általános kiterjesztésére, hogy képesek legyenek egy átlagosan harmonikus figyelmi teljesítményre a mindennapi életük során. Képesek legyenek figyelni a környezetükre és saját magukra, valamint az információk befogadására, feldolgozására. Vagyis nem csak azokra, amik kifejezetten érdeklik. De nem leszek szigorú, azokra a célingerekre, amik kifejezetten érdeklik, figyelhetnek kicsit jobban. Viszont a kiegyensúlyozott teljesítményt az éri el, aki képes a figyelmének szándékos irányítására.

A fejlesztés során nem elég nekem motiváltnak lennem, a hatékonyság érdekében akkor teszek jót, ha a gyermeket is motiválttá teszem a fejlődésre. A gyermek motiválása a fejlesztés része, nem várhatjuk el automatikusan. Ilyen motiváló tényező például a játékosság, a színes és változatos szemléltető eszközök, a jó személyes kapcsolat. No meg az adott gyermek érdeklődési köre. Annak megismerése, figyelembe vétele és a személyes motiváció felhasználása a terápia során, maga az adu ász. Tehát a fejlesztés sikerességéhez nincs szükségünk a bölcsek kövére, annál inkább a gyermek behatóbb ismeretére.

Könnyű dolog jól figyelni? Egyáltalán nem! Mert a figyelem gyakran elkalandozik, minden pillanatban rengeteg új gondolat áraszthat el minket. Fárasztó dolog figyelmesnek lenni, és nem a mi hibánk, ha elkalandozik a figyelmünk, de tanulnunk kell hatékony trükköket (nekünk kell tanítani a gyermekeknek) a figyelmi intenzitás ingadozásának kezelésére.

Tanulás során nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, miért is kell figyelnünk. Hogy megjegyezzük az órai anyagot, mert dolgozatot írunk belőle... stb. Amikor például a szomszédja beszélgetni kezd, akkor automatikusan figyelemmegosztásra kényszerül a tanuló, és nagyon nehéz a figyelmet megosztani több hasonló inger között. Ezért fontos, hogy amilyen gyorsan csak lehet, válaszoljon a szomszédjának, majd forduljon teljes figyelmével a tanóra felé, tudatva, hogy figyelni szeretne. Ezek szerint egy tanár esetleg nem tud elég körültekintő lenni akkor, amikor váltogatás nélkül, rászólással szankcionál minden megszólalót – lehet, hogy egy tanuló csak az őt érő, őt zavaró figyelmi ingert akarja kiküszöbölni egy gyors válasszal. Itt persze nem könnyű disztingválni, és ez a téma egy külön cikket is megérne.

Sokféle figyelem van: éberség, szelektív figyelem, megosztott figyelem, koncentráció. A figyelemfáradás kezeléséhez ismernünk kell a figyelmi típusokat, és gyakorlottakká kell váljunk a megfelelő figyelem alkalmazásában. Például mikor a tanár az elmondottakhoz kapcsol néhány konkrét példát, akkor a koncentrációról a szelektív figyelemre válthatunk (megpihenünk), és fordítva, teljes üzemmódba kapcsolunk ismét, ha új információk osztályozásába fog.

Ahhoz, hogy megjegyezzünk valamit, először figyelmet kell rá fordítani. Ha az információ újszerű, meglepő, akkor semmi teendő nincs vele, az agy nagyon gyorsan feldolgozza a váratlan, meghökkentő információt.

Néha magunknak kell eldöntenünk, hogy mire mennyi figyelmet fordítunk, hogy biztosak legyünk abban, hogy az információ feldolgozódott. Ez annál könnyebben működik, minél motiváltabbak vagyunk a feladatmegoldásra, és ismerjük előre az utasítást, hogy mire is kell figyelmet fordítanunk.

A következőkben bemutatott feladatok során minden feladatra figyelmet kell fordítanod!

A megfigyelőkészség vizsgálata és fejlesztése

A következő feladatok mindegyike tesztelésre és terápiára is alkalmas. Az utasítás az, hogy 30 másodpercig jó alaposan meg kell figyelni egy képet, majd a kép letakarása után válaszolni kell a kérdésekre. A válaszok kiértékelése meg fogja mutatni, mi az, amit jól figyeltél meg, és melyek azok az információk, amelyek nem dolgozódtak fel.

Irányítja a megfigyelést, ha a kérdéseket a képnézegetés előtt és után is megkapja a gyermek. Ha egyébként nehéznek bizonyul a feladat, így lehet könnyíteni rajta és több sikerélményt biztosítani.

A feladatok a figyelemfejlesztés mellett fejlesztik a beszédkészséget: a szókincset, a mondatalkotást, a történetmesélést.

(Az itt felhasznált képek, meseillusztrációk a Pinterestről és egyéb publikus forrásokból vannak felhasználva, forrásmegjelöléssel. Az elkészített, letölthető feladatlapok minták, amikhez hasonlót bárki gyorsan tud maga is készíteni.)

Letölthető (PDF) feladatlapok

Tetszik? Jelöld be, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

A legegyszerűbb emlékezetfejlesztő feladat

Mi az, ami egyszerre fejleszti a munkamemóriát, a rövid idejű verbális emlékezetet, a szelektív hallási figyelmet és a fonológiai tudatosságot? Ezeken kívül egyéb kognitív funkciókra is hat, mint például a rugalmasság, gátlás, adaptáció.

Hát, ez a feladat, amit most megosztok veletek, kedves olvasóim.

Az utasítás egyszerű: Hallgasd meg figyelmesen a következő mondatot, jegyezd meg, majd mondd vissza a bizonyos hangokat tartalmazó szavakat!

A kérdéses hangot a példamondat előtt ismertetjük, és szükség esetén többször is megismételhetjük a példamondatokat.

Vigyázat, csak látszólag egyszerű a feladat, türelmet igényel a fejlesztőtől, gyermektől egyaránt.

7-8 éves kortól ajánlott.

Példamondatok:

  • Hajnalban vadlibák húztak át a kert fölött. (á hang)
  • Gyorsan felkapták, vitték a kamrába, szépen beillesztették a többi alma közé. (a hang)
  • Álltak a szekér mellett, álldogáltak, de bizony nem kérte senki a portékájukat. (l hang)
  • Szaladtak a piacra, egy szempillantás alatt megvették a szekér fenyőtobozt. (e hang)
  • Béni, a borbély, nagyon szeretett a boroskancsó fenekére nézni. (b hang)
  • Most már csak hordóból nyakalhatod a bort a nagy orrod miatt. (o hang)
  • Egyet-kettőt verdesett a szárnyával az a madárka, aztán megszólalt. (sz hang)
  • Világszépét keresem, kedves öreganyám-mondta a legény. (ny hang)
  • A gödörből a föld alatti világba vezetett az út. (g hang)
  • A szegény legény úgy tett, ahogy a vénséges vén öreganyó meghagyta neki. (g hang)
  • Szilárd csodálkozásában összecsapta a kezét, és abban a pillanatban a macska egy ugrással az asztal közepén termett. (cs hang)
  • Most pedig büntetésből egy hétig nem kapsz egy fia bogáncsot sem. (n hang)
  • A ház mellett kert, a kert tele szép kék fejes káposztával. (k hang)
  • A pásztor most már megértette, hogy az oroszlánnak valami baja van. (o hang)
  • Nem akarta kihajtani a legelőre, hiszen azt sem tudta, hol áll a feje. (j hang)
  • S ezzel boldogan elővette zsebéből a bugylibicskáját, lekanyarította a száráról a dinnyét, leült a tölgyfa alá, és jóízűen megfalatozta. (b hang)
  • Az anyját elöntötte az epe, hogy a mostohalány szájából aranytallér hullik, az édeslányáéból meg kígyó. (ny hang)
  • Az öregembernek azonban semmi kedve nem volt a medvével menni. (e hang)
  • Az ostoba jó barát néha nagyobb veszedelem, mint az okos ellenség. (o hang)
  • A medve próbálta elhessegetni a pimasz legyet, de hiába. (i hang)
  • Szép, kövér öszvércsikó legelt a réten. (r hang)
  • Bizony megkönnyezték a csodatököt, de aztán a kisfiú gyorsan összeszedte, kiszedett magját, megszikkasztotta a kályha mellett, s jól eltette tavaszig. (ö hang)
  • Tele volt a hegy gyomra arannyal, ezüsttel, gyémánttal, drágakővel. (gy hang)
  • A katona pedig minden aranyát bekötötte a boszorkány kötényébe. (k hang)
  • Sűrű, sötét este volt s a katona még gyertyát sem tudott magának vásárolni. (s hang)
  • Bánatosan kilopódzott a palotából, és ment egész nap mezőkön, mocsarakon át, amíg el nem ért a nagy erdőbe. (p hang)
  • Nem kell csiga, trombita / Jobb nekem a furulya / Nyárfából vagy fűzfából / Kaptam Tipi-Tupától. (f hang)
  • A császár nagyon boldog volt, és azt mondta: a csalogány megkapja az ő aranypapucsát, hogy a nyaka körül viselje. (cs hang)
  • Mikor a nap besütött hozzá az ablakon, megerősödve és egészségesen ébredt föl. (ö hang)
  • Közeledett a karácsony, és kivágták az egész fiatal fákat is. (i hang)
  • Mi tudjuk, hová utaznak, újra Ugandába. (u hang)
  • A bátyjaira gondolt, s ment, ment, amíg meg nem éhezett. (m hang)
  • Kriksz és Kraksz úr / pocakosan, / macska farkát / komótosan / huzigálja, / kormányozza / kocsiját. (z hang)
  • Derekasan helyt állt a szerda délutáni dolgozatírás során. (d hang)
  • A balatoni üdülőházba csütörtökön rengetegen ültek be ücsörögni a váratlan nyári zápor lecsapása miatt. (ü hang)
  • Cili cica citeraleckéket akart venni a citromsárga kandúrtól. (c hang)
  • A következő éjszaka az egyik öreg udvarhölgy éjszakázzon a királylány mellett! (ö hang)
  • A kutya észre sem vette, amikor a köles kiszóródott a kastélytól egészen a katona ablakáig. (k hang)
  • Zsuzsi az uzsonnáját betette a zsákba, aminek a nyakát jó szorosan zsinórral kötötte meg. (zs hang)

Tetszik? Jelöld be, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Még mindig olvasás

Az előző bejegyzésemben elkezdett olvasássegítő játékok gyűjteményének folytatása olvasható itt. A bemutatott játékok kiválóan alkalmazhatóak kiscsoportos foglalkozások során, de akár egész osztályra is adaptálhatóak. A gyakorlatok az olvasástechnikát célozzák meg, nem foglalkoznak célzottan a szövegértéssel, de hatnak az olvasásértéshez szükséges anticipációs képességre. Gondolkodásra késztetik a gyermeket és fent tartják a figyelmet.

Az alábbi játékok alapötletei Yak Rivais: 140 játék, hogy gyorsabban olvassunk (Retz, 1990) című könyvből származnak.

Nagybetűk keresése

Célja: gyors, söprögető szemmozgás, jelkeresés, figyelem

A szövegben a felnőtt hangosan felolvassa a nagybetűket tartalmazó szavakat, és csakis ezeket. Mikor befejezi az olvasást, a gyermek megmutatja, hol állt meg. Szerepcserével folytatódik a játék. Kihagyások nem megengedettek.

Játékvariáció: Bővíteni lehet az olvasott szavak számát, ha a nagybetűvel kezdődő szavak mellett a megelőző vagy az őket követő szavakra is kiterjesztjük az olvasást.

Központozás

Célja: gyors, söprögető szemmozgás, jelkeresés, figyelem

A felnőtt sorról sorra haladva olvassa az írásjeleket: vessző, pont, kettőspont, felkiáltójel stb. A gyermek a szemével követi az olvasottakat, és végigpásztáz a szövegen. Megmutatja, hol állt meg a felnőtt. Szerepcsere során nem állítjuk meg a gyermeket, ha kihagy egy-két írásjelet, de megmutatjuk neki, hogy mit felejtett ki.

Nehéz feladat, figyelmet és aktív részvételt igényel.

Ékezetek

Sorról sorra haladva kell olvasni azokat a szavakat, amelyek ékezeteket tartalmaznak, de csak azokat. Mikor az olvasó megáll, a partnere megmutatja az utolsó elolvasott szót. Nem megengedett a szókihagyás.

Játékvariáció: azoknak a szavaknak az olvasása, melyek nem tartalmaznak ékezeteket.

Összeszokott párok esetében lehetséges, hogy az egyik olvasó csak az ékezetes szavakat olvassa, a másik meg az ékezetek nélkülieket.

Mennyi ékezet is?

a) Meg kell találni azt a sort, amelyben a legtöbb ékezet van. b) Vagy azt, amelyben a legkevesebb.

c) Olyan sorokat kell megjelölni, amelyek 3 különböző ékezetet tartalmaznak.

Még mindig ékezet – Keress hasonlót!

Célja: figyelem, analízis, fókuszálás a betűk felső harmadára, helyesírás

A felnőtt felolvas az olvasmányból egy tetszőleges, ékezetet tartalmazó szót, de nem mutatja meg azt. A gyermek megkeresi a mondott szót, tanulmányozza a benne található ékezetes betűket, és keres egy másik olyan szót, ami hasonló ékezetes betűket tartalmaz.

„A tiltott szó” játék

A játékhoz szükséges egy csengő is. Olvasás előtt megegyezünk abban, hogy bizonyos szavakat nem olvasunk, helyette megnyomjuk a csengőt, vagy használhatunk egy kódot helyette.

Azok a szavak, amelyeket nem olvasunk el, lehetnek személyes névmások, igék, p betűvel kezdődő szavak stb.

Olvass robot módra!

a) Javasoljuk a gyereknek, hogy úgy olvasson, mintha robot volna. Úgy mondja ki a szavakat, izoláltan. Legyen a szó rövid vagy hosszú, hezitálás nélkül kell felolvasnia az adott részt.

b) Úgy olvasson, hogy két-két szó alkosson egy egységet. Ne hezitáljon közben. Például: „Ma mehetünk / a játszótérre / hintázni, labdázni / miközben te / a játszótér / körül futsz.”

c) Ugyanez a feladat, csak a szavakat hármasával csoportosítsuk, alkossanak egy-egy egységet.

d) Kérjük meg a gyereket, hogy egy szuszra mondja ki az összes szót két írásjel között, amit megértett. (Nehéz feladat!)

Kapj el, ha tudsz!

A felnőtt egy adott szöveg tetszőleges passzusát olvassa hangosan (nem túl gyorsan), a gyermek megpróbálja megtalálni az adott részletet. Utána javasolt a szerepcsere.

Törpölés

A felnőtt elolvas egy részt, úgy, hogy az összes akciószót a „törpöléssel” helyettesíti. Természetesen adekvátan ragozva. Egyéb fantáziaszóval is játszható. Később szerepcsere.

Tiltott szavak, az igék

A felnőtt és gyermekek felváltva olvasnak 3-3 szót. Az első olvasó az első sorból, a második a másodikból és így tovább. Ezt a három szót egy szuszra kell kimondani, és nem lehet köztük ige.

„A szavak hossza” játék

a) A szavakat alkotó betűk megszámolása nélkül kell megtalálni az adott oldal leghosszabb szavát.

b) Mutatunk egy szót a gyermeknek. Neki kell keresni egy ugyanannyi betűt tartalmazó szót.

Szóhorgászat:

Horgásszuk ki a passzusból:

  • a leghosszabb szót,
  • amelyik az adott részben többször is előfordul,
  • a leggyakoribb írásjelet,
  • azt az írásjelet, ami csak egyszer fordul elő,
  • a tulajdonneveket,
  • azokat a szavakat, amelyek kötőjellel vannak elválasztva,
  • a felszólító, a kérdő vagy a felkiáltó mondatokat.

Ablaktörlő-játék

A gyermek olvas, a felnőtt ablaktörlőként mozgat egy ceruzát a szövegen, Minél lassabban mozgatja, annál nehezebb az olvasás. Egy ceruzát vagy bizonyos tárgyat, tárgyakat (különböző méretűeket) helyezzünk el az olvasott szövegre, és kérjük meg a gyereket, hogy a takarás ellenére próbálja meg elolvasni.

Tetszik? Jelöld be, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Néma olvasás, hangos olvasás, még több olvasás

Az olvasástanulás sokkal korábban kezdődik, mint hogy a gyermek belépne az első osztályba. A szűkebb szociális környezettel kezdődik, a családdal. A majdani olvasástanulás attól függ, hogy otthon a gyereknek mesélnek-e, beszélgetnek-e vele, olvasnak-e neki.

Persze, amikor kiderül, hogy a gyermek nem szeret olvasni, akkor nehéz a szülő szemébe nézni, és azt mondani: tetszett volna többet olvasni, többet mesélni!

Mikor mesélnek az embernek, akkor tanulja meg élvezni a történetet, akkor tudja beleélni magát, és így tud rátanulni a történet, a szereplők elképzelésére. Ez alapozza meg a későbbi szövegértést. A történet elképzelését az olvasástechnika először akadályozni fogja, majd ha belejöttünk az olvasásba, akkor segíteni. Ezért van az, hogy a kezdő olvasók már szeretgetnek olvasni, de azért még igénylik a felolvasást is. Próbálgatják a szárnyaikat az olvasástechnika terén, de szükségük van még arra is, hogy plusz munka nélkül vonódjanak be egy-egy mese világába.

A másik meghatározó környezet az iskola, ahol a gyermek vagy megtanul technikailag olvasni vagy nem (könnyen) tanul meg. Maradjunk annyiban, hogy egyre nehezebben tanulnak meg a gyermekek olvasni, vagy egyre nagyobb tömegeknek okoz nehézséget az olvasás valamelyik aspektusa az iskolai karrier egyes etapjaiban.

Ennek a megértése nekem egy életre szóló feladat. Mint olvasni imádó egyén, minden egyes nap kicsit jobban megértem azt, aki nem tud megtanulni olvasni, de messze vagyok a teljes megértéstől.

Olyan egyszerű, gondolnám, csak akarni kell és kész. Vagy nem elég akarni? Miért nem gyakorol kicsit többet mindennap? „Mert nehéz!” Ha gyakorolna, nem lenne nehéz! Hiába van régóta szakképesítésem logopédiából, ezeket a kérdéseket szinte naponta teszem fel magamnak újra és újra – a pácienseket nem fárasztom ezzel. Őket csak tanítom, rendületlenül. Csak olvasok velük, helyettük, csak játszom velük, csak motiválom őket, újra és újra. Még ha nem is értem meg azt, hogy nem lehet ezt szeretni.

Az értő olvasás

Az olvasástanulás hangos olvasással kezdődik (most ne menjünk bele az előkészítő folyamatba). Ez egyfajta azonnali kontrollt jelent az olvasó és a hallgató számára egyaránt. A kezdő olvasó az ismert betűk, szótagok vagy illusztrált szavak hangos olvasása során egybeveti a kimondott hangsort az auditív memóriájában tárolt hangalakkal vagy/és a vizuális memóriában tárolt képpel. Ez minél többször történik meg (gyakorlás), annál biztosabban vésődnek be a szavak a hosszú távú emlékezetbe, és annál szilárdabb kapcsolat jön létre a vizuális és akusztikus tár között.

A szavak jelentésének keresése (szemantika) az új, ismeretlen szavak olvasásakor kapcsolódik a történethez. Akkor válik ez egyre fontosabbá, amikor az olvasott szövegrészek komplexebbé válnak. Ekkor kell újabb stratégiákat bevonni, hogy az olvasott szavak jelentéssel bírjanak. Ebben a stádiumban a felnőttek elmagyarázzák az olvasottak jelentését, és illusztrációk is vannak, amik segíthetnek. Ezeken a verbális/vizuális magyarázatokon keresztül fog a gyermek olyan tanulási stratégiákat elsajátítani és tökéletesíteni, amik biztosítani fogják, hogy komolyabb szövegeket megértsen, anélkül, hogy ismerné az olvasás minden fortélyát.

Később az iskolai utasítások, regények szövegeinek variabilitása és mennyisége fogja megmutatni a fiatal olvasó kapacitásának korlátait. Eddig a környezetében lévő minden tárgyat meg tudott nevezni, vagy el tudta olvasni a kedvenc könyvének minden szereplőjének a nevét, de nem fogja tudni sem grafikusan, sem az auditív csatornán keresztül tárolni az összes szót, amivel találkozik. Ezért a jelentéskeresés le fogja foglalni a mentális tartalékait. Ennek következtében az olvasott szavak hangos kimondása már nem lesz elég hatékony a jelentéskereséshez.

A gyermekeknek komoly erőfeszítéseket kell tenniük, hogy megértsék a leírtak jelentését, hogy leküzdjék félelmüket az újra és újra felbukkanó ismeretlen szavakkal, szófordulatokkal szemben. A félelemleküzdés talán nem is elég. Vágyniuk kell az ismeretlen szavak formájában jelentkező újabb és újabb kihívásokra, és kell, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a különböző szerzők stílusához. Lesznek, akik nem fognak tudni ezzel megbirkózni, és mind a hangos, mind a néma olvasás komoly nehézséget fog okozni számukra. Összezavarodnak a hangos olvasás során, érthetetlenné válik olvasásuk, és egyetlen szót sem értenek meg az olvasottakból. Ezeknek a gyermekeknek legalább a fele a néma olvasás során sem tudja értelmezni a szöveget.

A megfelelő színvonalú szövegértelmezés részben olvasástechnikai kérdés. Jó tempóban kell tudni olvasni ahhoz, hogy a szöveg spontán értelmeződjön – a szavak kimondásánál sokkal gyorsabban kell tudni olvasni.

Betűcserék

Az a tapasztalatom, hogy azoknál a gyermekeknél, ahol a betűelsajátítás kezdeti szakaszában nehezen (hosszú idő és sok gyakorlás árán) alakul ki a betűk és hangok között kapcsolat, egy átmenti reedukáltnak hitt állapotot követően a betűcserék vissza fognak majd térni a szövegolvasás stádiumában. Akkor, amikor az elolvasandó tartalom ugrásszerűen megnő, és sok új vagy ismeretlen szót kell kiolvasniuk. A szó jelentésének biztonságos felismerése fogja stabilizálni a hangalakot, és ezáltal a betűfelismerést. Azaz az az állapot áll fenn, amikor a gyermek bizonyos betűket tökéletesen automatizáltan fog elolvasni ismert szavakban, de ismeretlen szöveg esetén nagy bizonytalanságot fog mutatni, és a korábbi konzekvens betűcserék elő fognak jönni (szelektív regresszív állapot). E szerint a gondolatmenet szerint, minél jobb a gyermek szókincse, annál jobb lesz az olvasástechnikája. A szókincset nyilván a rendszeres beszélgetés, a mesélés és a gyermekkel együtt töltött minőségi idő fejleszti a leghatékonyabban, és nem az egyenként megtanult ismeretlen szavak száma.

Hangos és néma olvasás

A hangos olvasás sokkal nehezebb, mint a néma olvasás. Nem azért, mert ki kell mondani a szavakat, hanem azért, mert mások számára kell érthetően olvasni. A hangos olvasás fejlesztése hangos olvasással történjen (nem feltétlenül ez az általános gyakorlat). Ennek nemcsak az a célja, hogy az általános olvasástechnika korrektségét fejlessze, hanem az is, hogy a gyermek megtanulja az írott jelrendszert hatékonyan használni, olyanformán, hogy mások számára érthető legyen.

Később a hangos olvasás már a szövegértés rovására megy. Technikailag sokkal gyorsabban kell tudni olvasni annál, mint hogy kimondjuk a szavakat, ahhoz, hogy gyorsan értelmezni is tudjuk őket (szemantika, képzelet).

A kisgyereknél azért hívjuk segítségül a hangos olvasást, hogy kiderüljön, megfelelő olvasástechnikával olvas-e. Nagyobb gyermeknél már magába foglalja azt a vizsgálatot is, hogy megértette-e a szöveget, és helyesen tudja-e kommunikálni a környezetének a felolvasandó tartalmat.

Logopédia foglalkozás során általában a hangos olvasást preferáljuk, hiszen az egy olyan intim környezet, ahol meg merjük mutatni a gyengeségeinket. És a logopédusnak is lehetősége van minden szinten beavatkozni.

Viszont az a tapasztalatom, hogy az iskolákban a gyermekek egyre kevesebbet olvasnak hangosan. A hangos olvasás nyújtotta akusztikus feedback jótékony hatását nem váltják ki a munkafüzetekben órákon át végzett kreatívnál kreatívabb feladatok.

Észrevételek és tanácsok

A lassan olvasó gyermek az egész energiáját a silabizálásra pazarolja, a tartalom nem fog feldolgozódni. Minél jobb az olvasástechnika, annál hatékonyabb a szövegértés.

A jó olvasástechnika sosem tagoló (se nem szótagoló, se nem betűző).

Ahhoz, hogy megértsük, amit olvasunk, gyorsabban kell olvasnunk a természetes beszédritmusunknál.

Olvasástanulás játékosan

Az alábbi játékok Yak Rivais: 140 játék, hogy gyorsabban olvassunk (Retz, 1990) című könyvből származnak. Biztosan állíthatom, hogy a blogom történetében az egyik legtöbb kommentet, kérést, kérdést a 140 játékról korábban írt cikkeim kapcsán kaptam.

Az olvasók nagy része szívesen olvasta volna ezt a könyvet magyar fordításban, de arra természetesen nincs lehetőségem, hogy ezt a fordítást „csak úgy” elvégezzem, és a könyv tartalmát megosszam. Így nem fordítom le az összes játékot (részben azért sem, mert több játék is nagyon hasonló), hanem példákat sorolok fel közülük, és közzé teszek a játékok alapján egy ötletgyűjteményt azoknak a szülőknek és szakembereknek, akik az olvasástechnika fejlesztését játékos körülmények között kívánják folytatni, és szívesen vennének egy-két bevált tippet.

Az itt bemutatott játékok kiválóan alkalmazhatóak kiscsoportos foglalkozások során, de akár egész osztályra is adaptálhatóak. Bár ez utóbbit én magam sosem próbáltam, de készséggel elhiszem a szerzőnek.

A gyakorlatok az olvasástechnikát célozzák meg, nem foglalkoznak célzottan a szövegértéssel, de hatnak az olvasásértéshez szükséges anticipációs képességre. Gondolkodásra késztetik a gyermeket és fent tartják a figyelmet. És mint korábban említettem, a jó szövegértésnek szükséges, bár nem elégséges feltétele a jó olvasástechnika.

Tanácsok a játékokhoz:

A játék előtt a gyermek némán elolvassa az olvasmányát.

Ez a játék cinkosságot szül a felek között, nem kell ezt erőltetett munkává torzítani.

Minden játékhoz legalább két félre van szükség: egy játékosra és plusz egy főre (a praxisomban ez vagyok én), fontos a szerepeket időnkét felcserélni a viccesség kedvéért.

Ezen foglalkozások alatt a gyermekek nem írnak semmit, ha valami miatt nélkülözhetetlen az írás, azt a felnőtt csinálja.

A foglalkozások ideje maximum 15 perc.

Az adott játék utasítása igény szerint többször legyen elismételve, elmagyarázva vagy bemutatva, mindaddig, amíg az nem okoz problémát.

Egy adott olvasmánynak csak bizonyos részeit fogjuk bevonni a játékba, a foglalkozások nem érintik az egész szöveget. A felhasznált szövegrészlet mindig az adott gyermek igényeihez igazodik. Ajánlott az iskolai tananyagból választani egy adott részletet. Bármilyen kis plusz gyakorlás javítja az iskolai teljesítményt, ezáltal emeli a gyermek presztízsét. Ha már időt töltünk, tegyük azt hatékonyan. Természetesen van az a helyzet, amikor ez nem célravezető (erős ellenállás esetén olyan olvasmányt érdemes választani, aminek témája érdekli a gyereket).

„Enyém a szó” játék:

A játék célja: az olvasás gyorsabb követése, a kollektív ritmus követése, anticipáció.

Két (felnőtt, gyerek) vagy több személy játszhatja.

A játék menete: valaki elkezd hangosan olvasni, a másik szemmel követi az olvasottakat. Amikor készen áll rá, átveszi a szót a hangosan olvasótól. Ez utóbbi elhallgat, és némán fogja követni az olvasót. Bármelyik követő bármikor lehet parancsnok, azaz elkezdheti a hangos olvasást. Ekkor a hangosan olvasó automatikusan elhallgat, és követővé válik.

Kövess!

A játék célja: az olvasás gyorsabb követése, a kollektív ritmus követése, anticipáció, a söprögető szemmozgás fejlesztése.

Két (felnőtt, gyerek) vagy több személy játszhatja.

A felnőtt elkezdi a hangos olvasást, a gyermek szemmel követi az olvasottakat, A felnőtt hirtelen abbahagyja az olvasást. A gyermeknek meg kell mutatni, hogy hol állt meg a felnőtt – azonnal, vagy hagyhatunk neki egy kis keresési időt. Az olvasási tempót szükség szerint fokozhatjuk, illetve a szerepeket felcserélhetjük.

Kövess akadályokkal! – játékvariáció

A felnőtt hangosan olvas, a gyermek követi az olvasást. A felnőtt abbahagyja a hangos olvasást, és némán magában folytatja (2-3 szót), majd hangosan olvas tovább. Ezt néhányszor megismételheti. A gyermeknek, valahányszor a felnőtt elkezd hangosan olvasni, igyekeznie kell megmutatni, hogy hol tart a felnőtt.

Stopperóra

a) A gyermek hangosan elolvas tíz sort vagy egy kijelölt bekezdést. Stopperrel mérjük az olvasási időt (soronként vagy bekezdésenként). Majd megbeszéljük, hogy bizonyos részeket miért olvasott lassabban (nehezebb betűkapcsolatok, hosszabb szavak stb.), mint másokat.

Tapasztalatból mondom, soronként nagyon nehéz mérni az időt és kezelni az adatokat.

b) A gyermek magában elolvas egy bekezdést, közben lemérjük az időt. Majd ugyanazt hangosan is elolvassa, és így is lemérjük az időt.

Összehasonlítjuk a mért időket, és megpróbáljuk megérteni, megmagyarázni, hogy mi okozza a különbséget.

A stopperóra használata önmagában fokozza az olvasási tempót. A mért idők az adott teljesítmények összehasonlítására alkalmasak, és jelzik a fejlődést.

Fordított olvasás

A játék célja, hogy a gyermek más perspektívában lássa a szavakat, amelyeket részben a jelentés, részben a kontextus segítségével ismer fel. Célja a tájékozódási pontok áthelyezése, a rutinoktól való eltérés.

a) A gyermek és a felnőtt felváltva olvasnak szavanként jobbról balra egy-egy sort (például az előző mondat: sort, egy-egy, balra, jobbról).

b) A korábbi feladat, csak most az olvasást a legutolsó sorban kezdjük és felfelé haladunk.

c) A felnőtt jobbról balra olvas viszonylag gyors tempóban, majd hirtelen megáll. Meg kell jelölni azt a helyet, ahol abbamaradt az olvasás.

Minden második sor

Célja: figyelem, sepregető szemmozgás, összefüggések, anticipáció, megakadályozza a visszatéréseket.

A felnőtt hangosan és gyors tempóban olvassa egy szöveg minden második sorát. A gyermek ezt szemmel követi, és megpróbálja megmutatni, hol áll meg a felnőtt.

A játék lehetséges variációja: Egyik sort a felnőtt olvassa, a másikat a gyermek (nem kell megállni).

Minden második mondat

Az előzőhöz nagyon hasonló játék, csak nem egy sort olvas a felnőtt, hanem egy mondatot. Az előző játéknál sokkal nehezebben követhető, sokkal több figyelmet és összehangolt munkát igényel.

A felejtések játék és variánsai

Célja: fenntartja a figyelmet, rugalmasságot igényel, a kialakult rutinoktól való elvonatkoztatás

A felnőtt olvas, és szisztematikusan kihagyja a sorok első szavát. A gyermek szemmel követi. Mikor a felnőtt megáll, a gyermek megmutatja, hogy hol hagyta abba.

Ugyanez a feladat, csak a sorok utolsó szavait hagyja el a felnőtt.

Ugyanez a feladat, csak minden sor első és utolsó szavát egyaránt el kell hagyni.

Ugyanez a feladat, csak random módon kell egy-két szót kihagyni a sorból.

Ugyanez a feladat, a felnőtt csupán minden második szót olvassa el.

Szerepcsere lehetséges, sőt, kötelező.

Minden második szó, hibákkal

Szükséges hozzá valamilyen hangot adó eszköz, például egy csengő.

A felnőtt egy adott szöveg minden második szavát olvassa, de néha nem tudja tartani a ritmust, és téveszt. Vagy két egymást követő szót kiolvas vagy több szót is kihagy. Ilyenkor a gyermek észreveszi, és csöngetéssel jelez. Szerepcsere javallott.

Szópingpong

Nagyon nehéz játék! Egy szót a gyermek olvas, a másikat a felnőtt. Nem kell így sokat olvasni, inkább arra kell törekedni, hogy a felek között kialakuljon egy ritmus.

Ha további játékok is érdekelnek a sorozatból, pár nap múlva olvashatod a folytatást. Jelöld be az oldalamat a Facebookon, hogy értesülj róla!

Tetszik? Jelöld be, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



1 Tovább

Klimt és Mondrian – no nem a Szépművészeti Múzeumban, hanem a francia óvodában

A logopédiai terem a francia óvodában, egy eldugott kis sarokban van. Nagyon kellemes kis sarok. Mikor onnan elindulok az iskola felé, hogy foglalkozásra vigyem a gyermekeket, balra először a kiscsoport terme mellett megyek el, majd a középsősök terme mellett. Maximum 20 lépés a szűk folyóson, de ez a folyosó olyan, mintha egy múzeumban lennék. Folyamatosan jobbra és balra tekintgetek, hogy gyönyörködjek a legkisebbek munkáiban. Nem túlzok, amikor azt mondom, hogy műremekek között sétálgatok. Katalin és Virginie vezetik a csoportokat, mindkét óvónő kis- és középső vegyes csoportokat oktat.

És akkor lássuk, hogy mit hozott az ősz a faliújságra.

Piet Mondrian: Composition en rouge, jaune et bleu

Virginie csoportja Piet Mondrian (holland festő, a geometrikus absztrakció képviselője) stílusában, grafomotorosan, a vízszintes és a függőleges vonalakat gyakorolta, valamint egy behatárolt terület színnel való kitöltését. Verbálisan pedig a színek nevét: piros, kék, sárga, fekete. Használt eszközök: ecset és vízfesték.

Korábban nemhogy nem tudtam, ki is az a Mondrian, hanem szó szerint most nyílik alkalmam először művészetének beható tanulmányozására – két logopédiai óra között, futtában, az óvodások tolmácsolásában. Nagyon tartalmasak és üdítőek számomra ezek a lopott pillanatok. Innen is látszik, hogy a minőségi oktatás reciprok tevékenység, mindenki tanít mindenkit.

Gustav Klimt (szecessziós festő) – több kiállítását volt alkalmam megcsodálni különböző gyűjteményekben, többek között 2012-ben Bécsben, és leginkább nőalakok festőjeként volt jelen a tudatomban.

Gustav Klimt: Bükkerdő

Klimt tájképfestészete számomra szintén az oviban képiesült. Virginie óvó néni gondolt egy merészet, és az őszi séta és termésgyűjtés a parkban programja után elővette Klimt Bükkerdő (1902) című alkotását. Ezt reprodukáltatta az ovisokkal.

A használt technika: Marokra fogott 3 ecsettel, pointilista stílusban (pöttyözve) töltötte ki a teret és alapozta meg a hátteret. A fatörzsek többnyire csíkokra tépett újságpapírból voltak, máshol meg határozott ecsetvonásokkal húzott álló egyenesek. Volt, aki a talajt ragasztott őszi avarral oldotta meg. Így születtek a szebbnél szebb műalkotások.

Nem ősz az ősz szép pirosra érett almák nélkül. Ezért a foglalkozások során Virginie tanítványai érett almákból is csináltak egy kosárravalót, ujjfestés technikával.

Mit is mondhatnék? Ez a történet komplexebb már nem is lehetne.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább
«
1234

Boér Zsuzsa, logopédus-gyógypedagógus blogja



LIKE-olj, hogy értesülj!

Címkefelhő

afázia (1),Alzheimer-kór (1),arcvakság (2),Asperger-szindróma (1),autizmus (10),beszédfejlődés (8),beszédindítás (13),beszédtechnika (1),beszédértés (10),betűtévesztés (1),dadogás (2),differenciáldiagnózis (1),diszgráfia (1),diszlexia (3),diszpraxia (3),Down-szindróma (1),echolália (1),emlékezet (7),emlékezet-fejlesztés (5),fejlesztés (4),fejlődési verbális diszpraxia (1),figyelem (4),figyelemfejlesztés (3),figyelemmegosztás (1),figyelemzavar (5),finommotorika (2),fixációszélesség (1),fonológiai tudatosság (4),formafelismerés (2),Gerstmann szindróma (1),grafomotoros fejlesztés (14),hanganalízis (1),hiperaktivitás (3),idői tájékozódás (3),integráció (2),interdentális szigmatizmus (1),iskola-előkészítés (5),játék (40),kognitív-fejlesztés (1),kommunikáció (2),kreativitás (2),kártya (3),kétnyelvűség (3),Lottójáték (3),légzéstechnika (1),MamaPapaTaxi (12),mentális forgatás (1),mentális lexikon (1),mondatértés (1),mondóka (1),munkamemória (14),neuropszichológia (2),nevelés (1),nyelvfejlődési zavar (1),nyelvi kreativitás (2),nyelvlökéses nyelés (2),nyelvtanulás (2),olvasás (13),olvasásfejlesztés (5),olvasástechnika (4),parafunkció (1),perifériás látás (1),pragmatika (1),pöszeség (2),r hang (1),szemantikai háló (3),szemmozgás (1),szerialitás (1),szintaktikai tudatosság (1),szociális képességek (2),szoftver (2),szókincs-aktivizálás (8),szókincsfejlesztés (10),szótagolás (3),szövegértés (2),taktilis érzékelés (2),tanulás (3),testséma (1),téri tájékozódás (6),ujjgyakorlatok (2),ujjszopás (1),utasításértés (5),verbális emlékezet (4),verbális fluencia (1),vizuomotoros képességek (2),vizuális figyelem (6),vizuális észlelés (4),zene (2),írás (4)

Utolsó kommentek

Elérhetőség: boerzsuzsi / at / gmail.com