Még mindig olvasás

Az előző bejegyzésemben elkezdett olvasássegítő játékok gyűjteményének folytatása olvasható itt. A bemutatott játékok kiválóan alkalmazhatóak kiscsoportos foglalkozások során, de akár egész osztályra is adaptálhatóak. A gyakorlatok az olvasástechnikát célozzák meg, nem foglalkoznak célzottan a szövegértéssel, de hatnak az olvasásértéshez szükséges anticipációs képességre. Gondolkodásra késztetik a gyermeket és fent tartják a figyelmet.

Az alábbi játékok alapötletei Yak Rivais: 140 játék, hogy gyorsabban olvassunk (Retz, 1990) című könyvből származnak.

Nagybetűk keresése

Célja: gyors, söprögető szemmozgás, jelkeresés, figyelem

A szövegben a felnőtt hangosan felolvassa a nagybetűket tartalmazó szavakat, és csakis ezeket. Mikor befejezi az olvasást, a gyermek megmutatja, hol állt meg. Szerepcserével folytatódik a játék. Kihagyások nem megengedettek.

Játékvariáció: Bővíteni lehet az olvasott szavak számát, ha a nagybetűvel kezdődő szavak mellett a megelőző vagy az őket követő szavakra is kiterjesztjük az olvasást.

Központozás

Célja: gyors, söprögető szemmozgás, jelkeresés, figyelem

A felnőtt sorról sorra haladva olvassa az írásjeleket: vessző, pont, kettőspont, felkiáltójel stb. A gyermek a szemével követi az olvasottakat, és végigpásztáz a szövegen. Megmutatja, hol állt meg a felnőtt. Szerepcsere során nem állítjuk meg a gyermeket, ha kihagy egy-két írásjelet, de megmutatjuk neki, hogy mit felejtett ki.

Nehéz feladat, figyelmet és aktív részvételt igényel.

Ékezetek

Sorról sorra haladva kell olvasni azokat a szavakat, amelyek ékezeteket tartalmaznak, de csak azokat. Mikor az olvasó megáll, a partnere megmutatja az utolsó elolvasott szót. Nem megengedett a szókihagyás.

Játékvariáció: azoknak a szavaknak az olvasása, melyek nem tartalmaznak ékezeteket.

Összeszokott párok esetében lehetséges, hogy az egyik olvasó csak az ékezetes szavakat olvassa, a másik meg az ékezetek nélkülieket.

Mennyi ékezet is?

a) Meg kell találni azt a sort, amelyben a legtöbb ékezet van. b) Vagy azt, amelyben a legkevesebb.

c) Olyan sorokat kell megjelölni, amelyek 3 különböző ékezetet tartalmaznak.

Még mindig ékezet – Keress hasonlót!

Célja: figyelem, analízis, fókuszálás a betűk felső harmadára, helyesírás

A felnőtt felolvas az olvasmányból egy tetszőleges, ékezetet tartalmazó szót, de nem mutatja meg azt. A gyermek megkeresi a mondott szót, tanulmányozza a benne található ékezetes betűket, és keres egy másik olyan szót, ami hasonló ékezetes betűket tartalmaz.

„A tiltott szó” játék

A játékhoz szükséges egy csengő is. Olvasás előtt megegyezünk abban, hogy bizonyos szavakat nem olvasunk, helyette megnyomjuk a csengőt, vagy használhatunk egy kódot helyette.

Azok a szavak, amelyeket nem olvasunk el, lehetnek személyes névmások, igék, p betűvel kezdődő szavak stb.

Olvass robot módra!

a) Javasoljuk a gyereknek, hogy úgy olvasson, mintha robot volna. Úgy mondja ki a szavakat, izoláltan. Legyen a szó rövid vagy hosszú, hezitálás nélkül kell felolvasnia az adott részt.

b) Úgy olvasson, hogy két-két szó alkosson egy egységet. Ne hezitáljon közben. Például: „Ma mehetünk / a játszótérre / hintázni, labdázni / miközben te / a játszótér / körül futsz.”

c) Ugyanez a feladat, csak a szavakat hármasával csoportosítsuk, alkossanak egy-egy egységet.

d) Kérjük meg a gyereket, hogy egy szuszra mondja ki az összes szót két írásjel között, amit megértett. (Nehéz feladat!)

Kapj el, ha tudsz!

A felnőtt egy adott szöveg tetszőleges passzusát olvassa hangosan (nem túl gyorsan), a gyermek megpróbálja megtalálni az adott részletet. Utána javasolt a szerepcsere.

Törpölés

A felnőtt elolvas egy részt, úgy, hogy az összes akciószót a „törpöléssel” helyettesíti. Természetesen adekvátan ragozva. Egyéb fantáziaszóval is játszható. Később szerepcsere.

Tiltott szavak, az igék

A felnőtt és gyermekek felváltva olvasnak 3-3 szót. Az első olvasó az első sorból, a második a másodikból és így tovább. Ezt a három szót egy szuszra kell kimondani, és nem lehet köztük ige.

„A szavak hossza” játék

a) A szavakat alkotó betűk megszámolása nélkül kell megtalálni az adott oldal leghosszabb szavát.

b) Mutatunk egy szót a gyermeknek. Neki kell keresni egy ugyanannyi betűt tartalmazó szót.

Szóhorgászat:

Horgásszuk ki a passzusból:

  • a leghosszabb szót,
  • amelyik az adott részben többször is előfordul,
  • a leggyakoribb írásjelet,
  • azt az írásjelet, ami csak egyszer fordul elő,
  • a tulajdonneveket,
  • azokat a szavakat, amelyek kötőjellel vannak elválasztva,
  • a felszólító, a kérdő vagy a felkiáltó mondatokat.

Ablaktörlő-játék

A gyermek olvas, a felnőtt ablaktörlőként mozgat egy ceruzát a szövegen, Minél lassabban mozgatja, annál nehezebb az olvasás. Egy ceruzát vagy bizonyos tárgyat, tárgyakat (különböző méretűeket) helyezzünk el az olvasott szövegre, és kérjük meg a gyereket, hogy a takarás ellenére próbálja meg elolvasni.

Tetszik? Jelöld be, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Néma olvasás, hangos olvasás, még több olvasás

Az olvasástanulás sokkal korábban kezdődik, mint hogy a gyermek belépne az első osztályba. A szűkebb szociális környezettel kezdődik, a családdal. A majdani olvasástanulás attól függ, hogy otthon a gyereknek mesélnek-e, beszélgetnek-e vele, olvasnak-e neki.

Persze, amikor kiderül, hogy a gyermek nem szeret olvasni, akkor nehéz a szülő szemébe nézni, és azt mondani: tetszett volna többet olvasni, többet mesélni!

Mikor mesélnek az embernek, akkor tanulja meg élvezni a történetet, akkor tudja beleélni magát, és így tud rátanulni a történet, a szereplők elképzelésére. Ez alapozza meg a későbbi szövegértést. A történet elképzelését az olvasástechnika először akadályozni fogja, majd ha belejöttünk az olvasásba, akkor segíteni. Ezért van az, hogy a kezdő olvasók már szeretgetnek olvasni, de azért még igénylik a felolvasást is. Próbálgatják a szárnyaikat az olvasástechnika terén, de szükségük van még arra is, hogy plusz munka nélkül vonódjanak be egy-egy mese világába.

A másik meghatározó környezet az iskola, ahol a gyermek vagy megtanul technikailag olvasni vagy nem (könnyen) tanul meg. Maradjunk annyiban, hogy egyre nehezebben tanulnak meg a gyermekek olvasni, vagy egyre nagyobb tömegeknek okoz nehézséget az olvasás valamelyik aspektusa az iskolai karrier egyes etapjaiban.

Ennek a megértése nekem egy életre szóló feladat. Mint olvasni imádó egyén, minden egyes nap kicsit jobban megértem azt, aki nem tud megtanulni olvasni, de messze vagyok a teljes megértéstől.

Olyan egyszerű, gondolnám, csak akarni kell és kész. Vagy nem elég akarni? Miért nem gyakorol kicsit többet mindennap? „Mert nehéz!” Ha gyakorolna, nem lenne nehéz! Hiába van régóta szakképesítésem logopédiából, ezeket a kérdéseket szinte naponta teszem fel magamnak újra és újra – a pácienseket nem fárasztom ezzel. Őket csak tanítom, rendületlenül. Csak olvasok velük, helyettük, csak játszom velük, csak motiválom őket, újra és újra. Még ha nem is értem meg azt, hogy nem lehet ezt szeretni.

Az értő olvasás

Az olvasástanulás hangos olvasással kezdődik (most ne menjünk bele az előkészítő folyamatba). Ez egyfajta azonnali kontrollt jelent az olvasó és a hallgató számára egyaránt. A kezdő olvasó az ismert betűk, szótagok vagy illusztrált szavak hangos olvasása során egybeveti a kimondott hangsort az auditív memóriájában tárolt hangalakkal vagy/és a vizuális memóriában tárolt képpel. Ez minél többször történik meg (gyakorlás), annál biztosabban vésődnek be a szavak a hosszú távú emlékezetbe, és annál szilárdabb kapcsolat jön létre a vizuális és akusztikus tár között.

A szavak jelentésének keresése (szemantika) az új, ismeretlen szavak olvasásakor kapcsolódik a történethez. Akkor válik ez egyre fontosabbá, amikor az olvasott szövegrészek komplexebbé válnak. Ekkor kell újabb stratégiákat bevonni, hogy az olvasott szavak jelentéssel bírjanak. Ebben a stádiumban a felnőttek elmagyarázzák az olvasottak jelentését, és illusztrációk is vannak, amik segíthetnek. Ezeken a verbális/vizuális magyarázatokon keresztül fog a gyermek olyan tanulási stratégiákat elsajátítani és tökéletesíteni, amik biztosítani fogják, hogy komolyabb szövegeket megértsen, anélkül, hogy ismerné az olvasás minden fortélyát.

Később az iskolai utasítások, regények szövegeinek variabilitása és mennyisége fogja megmutatni a fiatal olvasó kapacitásának korlátait. Eddig a környezetében lévő minden tárgyat meg tudott nevezni, vagy el tudta olvasni a kedvenc könyvének minden szereplőjének a nevét, de nem fogja tudni sem grafikusan, sem az auditív csatornán keresztül tárolni az összes szót, amivel találkozik. Ezért a jelentéskeresés le fogja foglalni a mentális tartalékait. Ennek következtében az olvasott szavak hangos kimondása már nem lesz elég hatékony a jelentéskereséshez.

A gyermekeknek komoly erőfeszítéseket kell tenniük, hogy megértsék a leírtak jelentését, hogy leküzdjék félelmüket az újra és újra felbukkanó ismeretlen szavakkal, szófordulatokkal szemben. A félelemleküzdés talán nem is elég. Vágyniuk kell az ismeretlen szavak formájában jelentkező újabb és újabb kihívásokra, és kell, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a különböző szerzők stílusához. Lesznek, akik nem fognak tudni ezzel megbirkózni, és mind a hangos, mind a néma olvasás komoly nehézséget fog okozni számukra. Összezavarodnak a hangos olvasás során, érthetetlenné válik olvasásuk, és egyetlen szót sem értenek meg az olvasottakból. Ezeknek a gyermekeknek legalább a fele a néma olvasás során sem tudja értelmezni a szöveget.

A megfelelő színvonalú szövegértelmezés részben olvasástechnikai kérdés. Jó tempóban kell tudni olvasni ahhoz, hogy a szöveg spontán értelmeződjön – a szavak kimondásánál sokkal gyorsabban kell tudni olvasni.

Betűcserék

Az a tapasztalatom, hogy azoknál a gyermekeknél, ahol a betűelsajátítás kezdeti szakaszában nehezen (hosszú idő és sok gyakorlás árán) alakul ki a betűk és hangok között kapcsolat, egy átmenti reedukáltnak hitt állapotot követően a betűcserék vissza fognak majd térni a szövegolvasás stádiumában. Akkor, amikor az elolvasandó tartalom ugrásszerűen megnő, és sok új vagy ismeretlen szót kell kiolvasniuk. A szó jelentésének biztonságos felismerése fogja stabilizálni a hangalakot, és ezáltal a betűfelismerést. Azaz az az állapot áll fenn, amikor a gyermek bizonyos betűket tökéletesen automatizáltan fog elolvasni ismert szavakban, de ismeretlen szöveg esetén nagy bizonytalanságot fog mutatni, és a korábbi konzekvens betűcserék elő fognak jönni (szelektív regresszív állapot). E szerint a gondolatmenet szerint, minél jobb a gyermek szókincse, annál jobb lesz az olvasástechnikája. A szókincset nyilván a rendszeres beszélgetés, a mesélés és a gyermekkel együtt töltött minőségi idő fejleszti a leghatékonyabban, és nem az egyenként megtanult ismeretlen szavak száma.

Hangos és néma olvasás

A hangos olvasás sokkal nehezebb, mint a néma olvasás. Nem azért, mert ki kell mondani a szavakat, hanem azért, mert mások számára kell érthetően olvasni. A hangos olvasás fejlesztése hangos olvasással történjen (nem feltétlenül ez az általános gyakorlat). Ennek nemcsak az a célja, hogy az általános olvasástechnika korrektségét fejlessze, hanem az is, hogy a gyermek megtanulja az írott jelrendszert hatékonyan használni, olyanformán, hogy mások számára érthető legyen.

Később a hangos olvasás már a szövegértés rovására megy. Technikailag sokkal gyorsabban kell tudni olvasni annál, mint hogy kimondjuk a szavakat, ahhoz, hogy gyorsan értelmezni is tudjuk őket (szemantika, képzelet).

A kisgyereknél azért hívjuk segítségül a hangos olvasást, hogy kiderüljön, megfelelő olvasástechnikával olvas-e. Nagyobb gyermeknél már magába foglalja azt a vizsgálatot is, hogy megértette-e a szöveget, és helyesen tudja-e kommunikálni a környezetének a felolvasandó tartalmat.

Logopédia foglalkozás során általában a hangos olvasást preferáljuk, hiszen az egy olyan intim környezet, ahol meg merjük mutatni a gyengeségeinket. És a logopédusnak is lehetősége van minden szinten beavatkozni.

Viszont az a tapasztalatom, hogy az iskolákban a gyermekek egyre kevesebbet olvasnak hangosan. A hangos olvasás nyújtotta akusztikus feedback jótékony hatását nem váltják ki a munkafüzetekben órákon át végzett kreatívnál kreatívabb feladatok.

Észrevételek és tanácsok

A lassan olvasó gyermek az egész energiáját a silabizálásra pazarolja, a tartalom nem fog feldolgozódni. Minél jobb az olvasástechnika, annál hatékonyabb a szövegértés.

A jó olvasástechnika sosem tagoló (se nem szótagoló, se nem betűző).

Ahhoz, hogy megértsük, amit olvasunk, gyorsabban kell olvasnunk a természetes beszédritmusunknál.

Olvasástanulás játékosan

Az alábbi játékok Yak Rivais: 140 játék, hogy gyorsabban olvassunk (Retz, 1990) című könyvből származnak. Biztosan állíthatom, hogy a blogom történetében az egyik legtöbb kommentet, kérést, kérdést a 140 játékról korábban írt cikkeim kapcsán kaptam.

Az olvasók nagy része szívesen olvasta volna ezt a könyvet magyar fordításban, de arra természetesen nincs lehetőségem, hogy ezt a fordítást „csak úgy” elvégezzem, és a könyv tartalmát megosszam. Így nem fordítom le az összes játékot (részben azért sem, mert több játék is nagyon hasonló), hanem példákat sorolok fel közülük, és közzé teszek a játékok alapján egy ötletgyűjteményt azoknak a szülőknek és szakembereknek, akik az olvasástechnika fejlesztését játékos körülmények között kívánják folytatni, és szívesen vennének egy-két bevált tippet.

Az itt bemutatott játékok kiválóan alkalmazhatóak kiscsoportos foglalkozások során, de akár egész osztályra is adaptálhatóak. Bár ez utóbbit én magam sosem próbáltam, de készséggel elhiszem a szerzőnek.

A gyakorlatok az olvasástechnikát célozzák meg, nem foglalkoznak célzottan a szövegértéssel, de hatnak az olvasásértéshez szükséges anticipációs képességre. Gondolkodásra késztetik a gyermeket és fent tartják a figyelmet. És mint korábban említettem, a jó szövegértésnek szükséges, bár nem elégséges feltétele a jó olvasástechnika.

Tanácsok a játékokhoz:

A játék előtt a gyermek némán elolvassa az olvasmányát.

Ez a játék cinkosságot szül a felek között, nem kell ezt erőltetett munkává torzítani.

Minden játékhoz legalább két félre van szükség: egy játékosra és plusz egy főre (a praxisomban ez vagyok én), fontos a szerepeket időnkét felcserélni a viccesség kedvéért.

Ezen foglalkozások alatt a gyermekek nem írnak semmit, ha valami miatt nélkülözhetetlen az írás, azt a felnőtt csinálja.

A foglalkozások ideje maximum 15 perc.

Az adott játék utasítása igény szerint többször legyen elismételve, elmagyarázva vagy bemutatva, mindaddig, amíg az nem okoz problémát.

Egy adott olvasmánynak csak bizonyos részeit fogjuk bevonni a játékba, a foglalkozások nem érintik az egész szöveget. A felhasznált szövegrészlet mindig az adott gyermek igényeihez igazodik. Ajánlott az iskolai tananyagból választani egy adott részletet. Bármilyen kis plusz gyakorlás javítja az iskolai teljesítményt, ezáltal emeli a gyermek presztízsét. Ha már időt töltünk, tegyük azt hatékonyan. Természetesen van az a helyzet, amikor ez nem célravezető (erős ellenállás esetén olyan olvasmányt érdemes választani, aminek témája érdekli a gyereket).

„Enyém a szó” játék:

A játék célja: az olvasás gyorsabb követése, a kollektív ritmus követése, anticipáció.

Két (felnőtt, gyerek) vagy több személy játszhatja.

A játék menete: valaki elkezd hangosan olvasni, a másik szemmel követi az olvasottakat. Amikor készen áll rá, átveszi a szót a hangosan olvasótól. Ez utóbbi elhallgat, és némán fogja követni az olvasót. Bármelyik követő bármikor lehet parancsnok, azaz elkezdheti a hangos olvasást. Ekkor a hangosan olvasó automatikusan elhallgat, és követővé válik.

Kövess!

A játék célja: az olvasás gyorsabb követése, a kollektív ritmus követése, anticipáció, a söprögető szemmozgás fejlesztése.

Két (felnőtt, gyerek) vagy több személy játszhatja.

A felnőtt elkezdi a hangos olvasást, a gyermek szemmel követi az olvasottakat, A felnőtt hirtelen abbahagyja az olvasást. A gyermeknek meg kell mutatni, hogy hol állt meg a felnőtt – azonnal, vagy hagyhatunk neki egy kis keresési időt. Az olvasási tempót szükség szerint fokozhatjuk, illetve a szerepeket felcserélhetjük.

Kövess akadályokkal! – játékvariáció

A felnőtt hangosan olvas, a gyermek követi az olvasást. A felnőtt abbahagyja a hangos olvasást, és némán magában folytatja (2-3 szót), majd hangosan olvas tovább. Ezt néhányszor megismételheti. A gyermeknek, valahányszor a felnőtt elkezd hangosan olvasni, igyekeznie kell megmutatni, hogy hol tart a felnőtt.

Stopperóra

a) A gyermek hangosan elolvas tíz sort vagy egy kijelölt bekezdést. Stopperrel mérjük az olvasási időt (soronként vagy bekezdésenként). Majd megbeszéljük, hogy bizonyos részeket miért olvasott lassabban (nehezebb betűkapcsolatok, hosszabb szavak stb.), mint másokat.

Tapasztalatból mondom, soronként nagyon nehéz mérni az időt és kezelni az adatokat.

b) A gyermek magában elolvas egy bekezdést, közben lemérjük az időt. Majd ugyanazt hangosan is elolvassa, és így is lemérjük az időt.

Összehasonlítjuk a mért időket, és megpróbáljuk megérteni, megmagyarázni, hogy mi okozza a különbséget.

A stopperóra használata önmagában fokozza az olvasási tempót. A mért idők az adott teljesítmények összehasonlítására alkalmasak, és jelzik a fejlődést.

Fordított olvasás

A játék célja, hogy a gyermek más perspektívában lássa a szavakat, amelyeket részben a jelentés, részben a kontextus segítségével ismer fel. Célja a tájékozódási pontok áthelyezése, a rutinoktól való eltérés.

a) A gyermek és a felnőtt felváltva olvasnak szavanként jobbról balra egy-egy sort (például az előző mondat: sort, egy-egy, balra, jobbról).

b) A korábbi feladat, csak most az olvasást a legutolsó sorban kezdjük és felfelé haladunk.

c) A felnőtt jobbról balra olvas viszonylag gyors tempóban, majd hirtelen megáll. Meg kell jelölni azt a helyet, ahol abbamaradt az olvasás.

Minden második sor

Célja: figyelem, sepregető szemmozgás, összefüggések, anticipáció, megakadályozza a visszatéréseket.

A felnőtt hangosan és gyors tempóban olvassa egy szöveg minden második sorát. A gyermek ezt szemmel követi, és megpróbálja megmutatni, hol áll meg a felnőtt.

A játék lehetséges variációja: Egyik sort a felnőtt olvassa, a másikat a gyermek (nem kell megállni).

Minden második mondat

Az előzőhöz nagyon hasonló játék, csak nem egy sort olvas a felnőtt, hanem egy mondatot. Az előző játéknál sokkal nehezebben követhető, sokkal több figyelmet és összehangolt munkát igényel.

A felejtések játék és variánsai

Célja: fenntartja a figyelmet, rugalmasságot igényel, a kialakult rutinoktól való elvonatkoztatás

A felnőtt olvas, és szisztematikusan kihagyja a sorok első szavát. A gyermek szemmel követi. Mikor a felnőtt megáll, a gyermek megmutatja, hogy hol hagyta abba.

Ugyanez a feladat, csak a sorok utolsó szavait hagyja el a felnőtt.

Ugyanez a feladat, csak minden sor első és utolsó szavát egyaránt el kell hagyni.

Ugyanez a feladat, csak random módon kell egy-két szót kihagyni a sorból.

Ugyanez a feladat, a felnőtt csupán minden második szót olvassa el.

Szerepcsere lehetséges, sőt, kötelező.

Minden második szó, hibákkal

Szükséges hozzá valamilyen hangot adó eszköz, például egy csengő.

A felnőtt egy adott szöveg minden második szavát olvassa, de néha nem tudja tartani a ritmust, és téveszt. Vagy két egymást követő szót kiolvas vagy több szót is kihagy. Ilyenkor a gyermek észreveszi, és csöngetéssel jelez. Szerepcsere javallott.

Szópingpong

Nagyon nehéz játék! Egy szót a gyermek olvas, a másikat a felnőtt. Nem kell így sokat olvasni, inkább arra kell törekedni, hogy a felek között kialakuljon egy ritmus.

Ha további játékok is érdekelnek a sorozatból, pár nap múlva olvashatod a folytatást. Jelöld be az oldalamat a Facebookon, hogy értesülj róla!

Tetszik? Jelöld be, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



1 Tovább

Boér Zsuzsa, logopédus-gyógypedagógus blogja



LIKE-olj, hogy értesülj!

Címkefelhő

afázia (1),Alzheimer-kór (1),arcvakság (2),Asperger-szindróma (1),autizmus (10),beszédfejlődés (8),beszédindítás (13),beszédtechnika (1),beszédértés (10),betűtévesztés (1),dadogás (2),differenciáldiagnózis (1),diszgráfia (1),diszlexia (3),diszpraxia (3),Down-szindróma (1),echolália (1),emlékezet (7),emlékezet-fejlesztés (5),fejlesztés (4),fejlődési verbális diszpraxia (1),figyelem (4),figyelemfejlesztés (3),figyelemmegosztás (1),figyelemzavar (5),finommotorika (2),fixációszélesség (1),fonológiai tudatosság (4),formafelismerés (2),Gerstmann szindróma (1),grafomotoros fejlesztés (13),hanganalízis (1),hiperaktivitás (3),idői tájékozódás (3),integráció (2),interdentális szigmatizmus (1),iskola-előkészítés (4),játék (39),kognitív-fejlesztés (1),kommunikáció (2),kreativitás (2),kártya (3),kétnyelvűség (3),Lottójáték (3),légzéstechnika (1),MamaPapaTaxi (12),mentális forgatás (1),mentális lexikon (1),mondatértés (1),mondóka (1),munkamemória (14),neuropszichológia (2),nevelés (1),nyelvfejlődési zavar (1),nyelvi kreativitás (2),nyelvlökéses nyelés (2),nyelvtanulás (2),olvasás (13),olvasásfejlesztés (4),olvasástechnika (4),parafunkció (1),perifériás látás (1),pragmatika (1),pöszeség (2),r hang (1),szemantikai háló (3),szemmozgás (1),szerialitás (1),szintaktikai tudatosság (1),szociális képességek (2),szoftver (2),szókincs-aktivizálás (8),szókincsfejlesztés (10),szótagolás (3),szövegértés (2),taktilis érzékelés (2),tanulás (3),testséma (1),téri tájékozódás (6),ujjgyakorlatok (2),ujjszopás (1),utasításértés (5),verbális emlékezet (4),verbális fluencia (1),vizuomotoros képességek (2),vizuális figyelem (6),vizuális észlelés (4),zene (2),írás (4)

Utolsó kommentek

Elérhetőség: boerzsuzsi / at / gmail.com