Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Emlékezetfejlesztés: bevésés és felidézés – „Ki ő?” játék

A most bemutatott játék Corinne Boutard et Magalie Bouchet: Attention et Mémoire (Ortho Édition, 2007) fejlesztőprogramjának része. Már mutattam be ebből a remek szöveggyűjteményből játékot a figyelem fejlesztésére (http://logopedia.postr.hu/elfelejtett), és szándékaim szerint nem is itt fogok megállni. Annyit mondanék a mű egészéről, hogy sokkal szegényesebb lenne a fejlesztési repertoárom és tudásom, ha nem tudhatnám magaménak ezt a szöveggyűjteményt.

A Ki ő? (Qui est-ce?) játék tulajdonképpen egy csomag kártya, a játék – a szerzők ajánlása szerint – a munkamemória fejlesztését célozza meg. Elsőre nekem nem ez jutna eszembe róla, de a gyakorlott eszközfejlesztőknek elhiszem, ha egyszer ezt mondják. Nyilván más módon szocializálódtunk a szakmára. Számomra ez a játék elsősorban egy verbális emlékezetet, vizuo-verbális keresztcsatornát fejlesztő eszköz, leginkább óvodásokkal és az általános iskola kezdeti szakaszában lévőkkel játszom.

A doboz 52 darab, 3-6 színes képet ábrázoló, megszámozott kártyából áll. A számozás nem nehézségi szint szerint növekedik, a szerzők a folyamatos tréningezésre helyezik a hangsúlyt.

A játék menete:

Kiteszek egy kártyát a gyerek elé, és megkérem, hogy jegyezze meg a rajta található ábrákat. Ezután a kártyát lefordítom, és a kártya hátán található kérdéseket egyesével felteszem.

Például:

Rögtön az első kártya 4 állatot tartalmaz: teve, bálna, elefánt, pillangó. A játék utasítása: Egy kérdést fogok feltenni neked, mondd meg, melyik képre gondoltam!

A kérdések:
Melyik állatnak van négy lába és két púpja?
Melyik állat él vízben?
Melyik állatnak vannak szárnyai?
Melyik állat ormányos?

Egy-egy feladat megoldása pár percet vesz igénybe, ezért bármely logopédiai terápia (pöszeség, megkésett beszédfejlődés, diszlexia-prevenció, diszlexia-reedukáció stb.) kezdeti szakaszában jól alkalmazható. A gyermek igényeitől függően 3-5 kártyát szoktam prezentálni egy foglalkozás során, így osztódnak el a feladatok 10-15 foglalkozásra. Ha valahol a gyermek elakad, azt a kártyát a következő foglalkozáson újra elővesszük. A programban való haladás fejleszti a hosszú távú emlékezetet is, hiszen a gyermeket arra is kérem, hogy próbálja megjegyezni a következő foglalkozásig, hogy meddig jutottunk el – természetesen ezt én magamnak is felírom. Életkor és gyermekfüggő, hogy ennek a kérésnek hogyan tesznek eleget. Van, aki a kártya sorszámára emlékszik vissza, van, aki átnézi a képeket, és az alapján deríti ki, hogy elvégeztük-e a feladatot vagy sem. Van, akire ennek megjegyzése túl nagy terhet ró, tehát, nem forszírozom.

Az adott kártyát egy meghatározott időtartamig figyeltetem meg a gyermekkel, ezzel az időtartammal lehet játszadozni a terápia során. Kezdetben hosszabb időt engedélyezek, majd később, mikor a gyermek már rutinosabb, egyre kevesebbet. Ezzel nem csak az emlékezetre hathatunk, hanem a feldolgozás gyorsaságára és pontosságára is, valamint a koncentrációt is erősíthetjük. A bemutatás lehet szimplán vizuális, de meg is neveztethetjük a képeket (ha bizonytalanok vagyunk a szókincs-aktivizálás kimenetében, vagy ha a gyermeknek a verbális megerősítésre szüksége van). Ezzel természetesen befolyásoljuk a gyermek tanulási, bevésési stratégiáját. Utána lefordítjuk a kártyát, és a gyermeknek válaszolnia kell a kártya hátán lévő kérdésekre. Ezekkel a kérdésekkel segítjük a felidézést, illetve magát a bevésési stratégiát is a következő képekre, hiszen fontos szempontokat adunk meg a gyermeknek az adott képre vonatkozóan.

Amennyiben óvodás a gyermek, szóban végezzük a feladatot, és akkor ez egy mondatértéssel nehezített emlékezeti feladattá válik. Olvasó gyerek nyugodtan felolvashatja magának a feladatot, és akkor szövegértési (mondat, utasítás) feladat is egyben.

A játékot én általában szerepcserével végeztetem. Amikor rajtam van a sor, akkor a gyermekek tudatosságára hatok, meg az önkéntelen, tét nélküli tanulásra. Ilyenkor sokkal jobban figyelnek, jobban emlékeznek. Nyugodtan beleleshetnek a kártyába, anélkül, hogy azt kudarcként fognák fel.

Örömmel jelentem, hogy a gyakorlások során a kártya egész képanyaga bekerült a hosszú távú memóriámba, és már nem nagy erőfeszítés a feladatot is végezni, és a rám bízott gyermek kognitív tevékenységére is figyelni.

Súlyos emlékezetgyengeség esetében vagy nagyon fiatal életkorban szimplán beszédértés fejlesztéshez használom a feladatot, illetve rátanítás gyanánt megismertetem a képanyaggal, amire majd a későbbiekben emlékezni kell. Az is lehetséges extrémebb esetben, hogy ha a gyermek nem tudja felidézni az illető kép nevét, akkor akár minden kérdés után belenézhet a kártyába, majd újra lefordítja.

Az eszköz használata minden résztvevő fél számára nagyon élvezetes és szép eredményeket hoz.

Korábban utaltam már rá, hogy a segítő kérdések segítik a felidézést (az adott szóhoz való hozzáférést) és egyben a bevésést is, mert a képek fontos jegyeinek a kérdésben való megjelenése segíti a tájékozódást a szemantikai hálóban, stratégiát ad a rendszerezéshez.

Remélem, egyetértenek velem abban, hogy mennyivel több ez a feladat, mint szimplán megkínálni a gyermeket egy pár képpel, és visszamondásra biztatni. Ez utóbbi is dolgoztatja ugyan az emlékezeti funkciókat, de nem tanít rá a stratégiára és nem illeszkedik olyan szervesen a tanulási folyamatba – nem ad rálátást az egyes gyerekek profiljára.

És végül következzék most egy újabb kártya bemutatása, mintegy igazolásul, hogy a munkamemória is meg van célozva, ráadásul a legfiatalabb gyermekek számára.

A kártyán hat kép szerepel: mókus, kenguru, helikopter, traktor, bicikli, zsiráf.

A kérdések:
Most csak az állatok nevét mondd, de úgy, hogy a legkisebbtől a legnagyobbig sorolod fel őket! (munkamemória)

A további kérdések a pragmatikai szintet is érintik.

Melyik közlekedési eszköznek nincs motorja?
Melyik állat eszik mogyorót?
Melyik tárgy repül?
Melyik állat ugrál?

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

0 Tovább

Egy bomba játék – Anglia és Franciaország legnépszerűbb szójátéka gyermekeknek

Tick... Tack... Bumm! Junior – Nyelvi kreativitás, gyorsaság és szókincsfejlesztés

A szókincsfejlesztés a logopédiai munka alapja. Szinte nincs olyan terápia, amelyik során ne végeznénk egy kis szógyakorlást. Ismereteim szerint 7-9 alkalommal kell egy új szót prezentálni a gyermeknek ahhoz, hogy az biztonsággal beépülhessen a szemantikai hálóba. Ennyi prezentációhoz változatos gyakorlás szükséges. Napjainkban a szókincsgyengeség egyre általánosabbá kezd válni. Fejlesztése sokkal kevésbé evidenciális számomra, mint a pályám kezdetén. A pöszeterápia során gyakran találkozom azzal a jelenséggel, hogy a gyermekek nem sajátítják el egy adott periódus alatt a hanggyakorláshoz szükséges szókészletet, és nem tudnak az adott hang megformálására koncentrálni, mert a szófelidézés felemészti az összes energiájukat – így a terápia nagyjából csak az utánmondásra épülhet. A szókincsfejlesztés a legfiatalabb életkortól nagyon fontos, és minél játékosabb formában történik, annál inkább reménykedhetünk, hogy a pozitív érzelmek megszilárdítják a bevésést.

A Tick... Tack... Bumm! is egy olyan játék, amit egy páciensem hozott a terápiára. Junior változata 5-12 éves gyermekek számára ajánlott, multifunkcionálisan használható fel. Remek játék otthoni családi szórakozásra, születésnapi zsúrokra. De felhasználható fejlesztő foglalkozás során is, és nem utolsósorban tanórákon. Mind a magyar-, mind az idegennyelv-tanulás során alkalmazható (frontális osztálymunka során is) ugyanaz a kártyacsomag. A tiktakoló bomba gyors továbbpasszolása biztosan aktivizálja és fenntartja mindegyik gyermek figyelmét a tanóra során. Játékossága növelheti a tanóra hatékonyságát, javíthatja a hangulatot, építi a közösséget.

De ne szaladjunk ennyire előre. A játék 55 kártyából és 1 darab elemmel működő időmérő szerkezetből (bomba) áll, amiről senki sem tudja, hogy mennyi ideig fog ketyegni – 5, 10, 20, 30 másodpercig vagy 2 percig is. A kártyákra 3 nyelven (magyar, angol, német) van felírva a témakör (főfogalom), és ez le is van rajzolva. Bizonyos kártyákon tárgyak vagy élőlények egy csoportja látható (hangszerek, szerszámosdobozban, tengerben...), más kártyákon helyek (uszodában, orvosnál, hegyen...), események (karácsony, születésnap...) vagy tevékenységek (horgászás, főzés...).

Előkészítésként megbeszélhetjük, felidézhetjük a gyermekekkel az egyes képhez tartozó szavakat. A gyermekek fejlettségi szintjétől függően verbalizáltathatjuk a lerajzoltakat, vagy további odaillő szavakat kereshetünk a mentális lexikonunkból.

A játékhoz a kártyákat hátlapjukkal lefele letesszük egy asztalra. Elindítjuk a bombát az alján található piros gombbal, és felcsapunk egy kártyát a pakli tetejéről. Akinek a kezében van a bomba, annak kell mondania 1 tetszőleges szót a kártyán lévő képről. Ezután tovább kell adni a bombát a soron következő játékosnak. Addig jár így körbe-körbe, amíg a ketyegés (egy figyelmeztető csörgés után) le nem áll. Ez a játékos veszítette el a kört, s ő veszi magához az adott kártyát, amiről a szavakat mondták. Ha valaki olyan szót mond, ami nem kapcsolódik a témához, vagy amilyet már mondott valaki, akkor új szót kell találnia. Erre addig van lehetősége, amíg az időzítő ketyeg. Ha leáll, akkor övé a kártya és új kör kezdődik. A bomba alkalmazása a játék során ösztönzi a gyors előhívást és szókimondást.

A játék vége a 13. kör után van. Az a játékos nyer, aki a legkevesebb kártyát gyűjtötte be.

Természetesen ez az alapjáték, de számos játékvariáció alkalmazható a helyi igények (gyermekszám, gyakorolnivaló) figyelembevételével.

Kétszemélyes helyzetben én például minden bombaátadás alkalmával új lapot csapok fel, és arról kell 3-3 szót mondani. Akinél leáll a ketyegés, az viszi az összes felcsapott lapot. De lehet a mondatalkotást is gyakoroltatni a játékkal. Ilyenkor szavak helyett egy mondatot kell a gyermeknek alkotnia az aktuális képről. Még nem olvasó gyermekekkel a kategóriákat (pl. szerszámok, hangszerek, állatok) is meg lehet neveztetni.

A kártyacsomag és az időmérő szerkezet kis méretű, utazó tanárok is magukkal vihetik, mert könnyű és kis helyen elfér.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

0 Tovább

Francia kártya és munkamemória

Most a francia kártyával végzett játékok egészségmegőrző hatásáról lesz szó, konkrétabban szerepükről a kognitív funkciók jó minőségének hosszú távú megőrzésében. A cikk senkit nem bátorít a kártyajátékok szenvedélyes űzésére – viszont nosztalgikus emlékeket idéz fel a békebeli időkből, amikor a vasárnap vagy valamelyik hétköznap délutánja kártyázással, römizéssel egybekötött sütizéssel és kávézással telt.

Néhány szót kell mondanom a Baddeley-féle munkamemória-modellről. Ez egy központi végrehajtóból (figyelmi rendszer) áll, ami kontrollálja és koordinálja a két másik periférikus alrendszert – a fonológiai hurkot (felelős a beszédalapú információk feldolgozásáért) és a téri-vizuális vázlattömböt (a vizuális képek manipulálásáért felelős).

Amikor én intézményes keretek között tanultam, Baddeley elmélete még nagyon korszerűnek számított, de elképzelhető, hogy azóta modernebb elméletek is születtek. Mindenesetre arra a célra, amire én most fel akarom használni (biztosítani a minimális elméleti hátteret egy munkamemória-fejlesztő feladat bemutatásához), tökéletesen megfelel.

Mint egy igazi szenvedélyes gyűjtőt, engem nem csak egy játék birtoklása, hanem a megszerzése is érdekel. Minden pillanatot igyekezek megőrizni és kiélvezni attól kezdve, hogy a játékkal kapcsolatban valami szöget ütött a fejembe. Valamelyik nyári szünet legelején felcsaptam kedvenc szakfolyóiratomat, a Développements „A normál és patológiás kognitív fejlődés interdiszciplináris folyóirata” 2011. márciusi számát. Az interdiszciplinaritás jelen esetben a logopédia, pszichológia, pszichiátria, pszichomotoros fejlesztés, ergoterápia és neuropszichológia különböző mértékű és kombinációjú együttműködésből származik. (Most sajnos tovább nem folytathatom a folyóirat bemutatását, bár nehezen térek vissza eredeti témámhoz. Valamikor biztosan jó kis cikksorozatot írok erről a nagyszerű újságról is.)

Rögtön leragadtam a legelső cikknél, ami egy nagyon érdekes témát mutatott be: A gyermekek figyelmi- és egzekutív funkciózavarainak kezelése, a kognitív remediáció gyakorlata és perspektívái (Hélène Deforge pszichológus doktor cikke). A fantasztikus cikk többek közt bemutatja azokat a világban használatos szoftvereket, amelyek az agy plaszticitására alapozva fejlesztik az agyműködést, tekintettel a kognitív folyamatok hatékonyságára és a tanulásra. Aki nekem lelki társam, az nem fog azon csodálkozni, hogy én a további egész napot ezen a cikken rágódva, felváltva az újságot és a számítógépet lapozva töltöttem pizsamában.

Így bukkantam tehát a RehaCom számítógépes program nyomára, amit szintén nem mutatok be most teljesen, csak annyit írok le, hogy az a munkamemória-feladat, amit most szándékaim szerint tényleg végre bemutatok, ennek a fejlesztőprogramnak a részét képezi. A munkamemória tulajdonképpen az, hogy bizonyos információkat megjegyzek (időszakos információtárolás), és azokkal műveletet végzek (manipulálok). A megjegyzendő tételek esetünkben számokat és értékeket képviselő szimbolikus kártyafigurák (melyek a legtöbb ember pragmatikai tudásának részét képezik, kultúrafüggetlen evidenciák).

A munkamemória (mint a tanulás motorja) jó működése biztosítja a komplex kognitív folyamatok (mint a gondolkodás, a tanulás vagy a nyelvmegértés) hibátlan végrehajtását. Ezért elképzelhetetlen különböző patológiák esetében a reedukáció anélkül, hogy a munkamemória fejlesztését – különböző mértékben ­– célul ne tűznénk ki.

A számítógépes szoftver francia kártyákkal fejleszti ezt a területet. Azért is esett a választásom erre a feladatra, mert bemutatása után rögtön rátérek az én adaptált változatomra, ami a szoftver birtoklása nélkül is eléri ugyanazt a hatást. Még mielőtt tovább olvasnák a játék leírását, kérem, nézzék meg a videót – nagyon hasznos az egyébként sem bonyolult játék megértéséhez.


A szoftver először betaníttatja, elismételteti a francia kártya lapjait, csökkenő sorrendben: ász, király, dáma, bubi, 10, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2. Általában a gyerekek is mind ismerik a lapokat, pici kavarodás előfordulhat a dáma és a bubi körül, de semmi több. Utána rövid gyakorlás következik: felvillant az oldal tetején egy kártyát, majd utána kettőt megajánl, amiből ki kell emelni és az egérrel a megfelelő helyre kell húzni a célingernek megfelelőt.
Végül a játék: a gép 5 kártyát villant fel egymás után, majd letakarja őket. Mindig csak egy kártya van az alany szeme előtt felfordítva. Mikor az öt kártya bemutatása megtörtént, lefordított helyzetben kell csökkenő sorrendben a lapokat a képernyő közepére helyezni. A szoftver be van állítva, annyi ideig engedi az alanyt gyakorolni, ameddig az hatékony a számára. Illetve rugalmasan alkalmazkodik is, az elrontott feladatot újra prezentálja, illetve egyéb analógiákkal gyakoroltat, amennyiben a fejlesztőanyag típusa lehetővé teszi.

Az én változatom nagyon egyszerű: kell egy pakli francia kártya jokerek nélkül. Először én is megbeszélem és begyakoroltatom a kártyákat a pácienssel, amennyiben szükség van rá. Majd kipróbáljuk, és amennyiben minden rendben van, kezdődhet a feladatmegoldás. Egyenként felvillantok egy-egy kártyalapot, összesen ötöt, majd végül a páciensnek kell elrendeznie csökkenő sorrendben őket. Picit nehézkesebb a prezentálás, mint a számítógépes szoftver esetében, az explorációs idő is hosszabb és egyenetlenebb, de a gyermekek nagyon szeretik (annál is inkább, mert a kártyadobozon Magnum jégkrém dekoráció van).

Ha rám hallgatnak, feltétlenül kipróbálják!

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

0 Tovább

Az „Igazi” fújós – Fújd óvatosan! lottójáték

A játékot egyszervolt tanítványom nevezte el így, aki nagyon félt a csalódásoktól. Először ezzel a fújós játékkal ismertettem meg, aminek a bemutatása rövid bevezetőm után rögtön következik. A kisfiú nagyon kíváncsi volt a másik fújós játékomra is, mivel kettő is volt. A no. 2. akkora csalódást okozott számára, hogy a félreértések elkerülése érdekében azonnal elnevezte „igazi fújósnak”, és azontúl csak így emlegette, és csak ezzel volt hajlandó játszani.

A játék fejlesztési célja a légzéstechnika fejlesztése. Komplex fejlesztőeszköznek nevezhető, hiszen az orofaciális izmoktól kezdve a nyelvizmokon át fejleszti és bemozgatja a lágyszájpadot is, elősegíti a tudatosan kontrollált levegőadagolást. A pösze- és dadogásterápia során a fújógyakorlatok gyakorlatilag nélkülözhetetlenek. Általában gyertyát fújatunk, papírcsíkot lobogtatunk, papírszeletet röptetünk… stb. A gyertyafújással csak az a bajom, hogy a gyertyagyújtás procedurája viszonylag hosszú időt vesz igénybe, míg elfújása csak egy pillanat. Így az újra- meg újragyújtás során a gyermek folyamatosan várakozik. Tudom, tudom, hogy már vannak öngyulladó, végtelenül működő gyertyák is, de még soha nem találkoztam vele a kereskedelemben. Továbbá elég büdös, füstöl, az általában nem túl nagy logopédiai kezelőhelységekben hamar elterjed a gyufagyújtás kellemetlen szaga. No meg balesetveszélyes is lehet, több okból is, ezeket most nem részletezem. Meg igazából nem is tudom, hogy mennyit fúvassunk vagy meddig lobogtassunk – 5-ször vagy 10-szer? Mi az ideális mennyiség? Honnan hasznos és mikortól monoton?

Anélkül, hogy végleg száműztem volna a gyertyát a fejlesztőeszközök közül, az „Igazi fújós” lett a no.1. referenciajáték a fújógyakorlatokra. Azért, mert: társasjáték jellege miatt a gyermekek nagyon kedvelik, szokatlan, semmilyen másik játékra nem hasonlít. Bár ez is csak egy „lottójáték”, de játékos-mozgásos jellege a megszokottól nagyon különbözővé teszi. A gyermekek ülve maradva, egy szobában is kiélhetik bizonyos fokig a mozgásigényüket. Különösen csoportos fejlesztés esetén ideális, hiszen 1-4 gyermek játszhatja egyszerre.

(Negatív hatása: logopédus hölgyeknek vagy mamáknak a körkörös szájizmok mentén sugáralakú ráncok megjelenését okozhatja! :)

Játékszabály:

A műanyag keretbe betesszük valamelyik, 3×3 képet tartalmazó állatos táblát a kettő közül (vadállatos vagy háziállatos).  (Régóta készülök újabb táblákat készíteni, bővítendő a repertoárt, ezt a zárójeles megjegyzést leginkább magamnak írom, arra az esetre, ha újra elfeledkeznék ennek megvalósításáról.) Kiosztjuk a lottótáblákat a játékosoknak, ezután a kezdő játékos elfújja a pingponglabdát. Amikor a labda megáll valamelyik állaton, a játékos letakarhatja a képnek megfelelő állatot a saját tábláján. Majd a következő játékos fúj. Az nyer, aki először takarja le mind a 9 állatot.

Az irányt és a sebességet a fújás erősségével lehet szabályozni. A fejlesztőfolyamat során a legérdekesebb annak a folyamatát megfigyelni, hogy hogyan sajátítja el és alkalmazza a gyerkőc a fújás erősségének szabályozását. Hogyan tervez és adagol levegőt tudatosan, továbbá a próba-szerencse játékról hogyan tér át a stratégiaállításra. A játék szimultán módon és önkéntelenül fejleszti a síklapon való tájékozódást is, és alkalmas a téri pozíciók felismerésére és megnevezésére. Én általában megneveztetem az állatot, amit letakarnak, különösen a legfiatalabb gyermekekkel, szókincsfejlesztés céljából. Nagyobb gyermekek esetében a pozíciót határoztathatjuk meg: „Letakarom a zsiráfot, ami a 3. sor első képén vagy bal oldalán van, vagy az első oszlop alján… stb.”

A pályás játéktábla nagyobb gyermekeknek való, egyedüljátszás esetére. A gyermeknek a nyilak iránya szerint fújással kell eljuttatni a pingponglabdát a célig.

A játék idejének hosszúságát tekintve még egy félórás logopédiai terápiába is jól illeszthető, és biztosak lehetünk benne, hogy elég fújógyakorlatot végeztettünk.

A játék végén a gyermekek szájából leggyakrabban elhangzó mondatok: Akarom! Még!


Bori és Juli játszik - Nagy Krisztián felvétele

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:


0 Tovább

Még több utasítás – Szintaktikai tudatosság

A nagy érdeklődésre való tekintettel további mondat- és utasításértési feladatokat osztok meg.

Szintaxis: a nyelvtudománynak a mondatokat és a mondat belső viszonyait, szerkezeti részeit tanulmányozó ága, ill. a jelnek jelhez való viszonyát tanulmányozó szemiotikai tudományág. (http://www.kislexikon.hu/szintaktika_a.html)

A feladatok Muriel Gauthier-Delorme: Conscience syntaxique, Ortho Édition című szöveggyűjteményéből származnak.

Az adott utasítás a következő: Egészítsd ki a rajzokat, amennyiben szükséges, és színezz is!
(A képekre kattintva tölthetőek le a nagy méretű változatok)

A feladatok az óvodáskorú gyermekek számára a beszédértést célozzák meg. Iskoláskorú gyermekek számára, az olvasástanulás kezdeti szakaszában – rövidségük miatt – ezek olvasástechnikai és mondatértés feladatok lehetnek.

A szerző elmondása szerint a feladatok az információ felfogásához és átadásához szükséges morfémák és szószerkezetek értelmezésére érzékenyítik a gyermeket. A gyűjtemény összesen 27 oldal hasonló jellegű feladatot tartalmaz, tehát tartós fejlesztésre alkalmas. Jól szerkesztett, az egyszerűbb utasításoktól halad a bonyolultabbak felé egyre hosszabbodó tartalmakkal. A kezdeti rajzkiegészítések észrevétlenül alakulnak át önálló rajzolássá. A gyermekek a játékos-rajzos jellege miatt nagyon kedvelik. Én is osztozom a gyerekek véleményében, de hozzáteszem, hogy ez egy rendkívül hasznos és nagyon mutatós feladatlap is egyben. Amikor ilyen feladatokat végeztetek a gyerekekkel, akkor nemcsak azzal a jóleső érzéssel fejezem be az órát, hogy ma jól dolgoztam, hanem hogy ennek a munkának látványos nyoma is maradt.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

0 Tovább

Megérteni az utasítást

Az Ortho Motus (www.orthomotus.com) egy olyan francia kiadó, amelyik logopédiai fejlesztőanyagokra specializálódott: papír-ceruza típusú feladatokat és szoftvereket egyaránt készít. Azért is szeretem, mert a promóciós anyagaik is jól használhatóak fejlesztésre, az évek során nagy feladatgyűjteményt halmoztak fel. A feladataik francia nyelvtanuláshoz is kiválóan alkalmazhatóak. Most egy korábbi promóciós anyagukat mutatom be.

A feladatlap letöltése (PDF)

Ezzel az írásommal kezdetét veszi egy szövegértésre irányuló sorozat. Szándékom szerint igyekezni fogok az általam használt szövegértési feladatok mindegyik típusából egyet-egyet bemutatni.

Ne felejtsük el szem előtt tartani: Csak megfelelő helyen és időben használt feladat képes csodákra!

A feladat célja: A mondatértés gyakoroltatása és a szókészlet fejlesztése. Az utasítás hosszának, valamint annak függvényében, hogy a feladat írásban (szövegértés) vagy szóban (beszédértés) lesz megoldva, vevődik igénybe a munkamemória is a feladatmegoldás során.

Utasítás: Hallgasd meg vagy olvasd el a következő utasításokat, és dolgozz azoknak megfelelően!

Végrehajtandó utasítások:

1. Karikázd be azokat a sportokat, amiket nem vízben gyakorlunk!
3. Az úszók helyzete a célbaérésig változatlan maradt. Rajzold be az úszósapkákat a dobogó megfelelő helyeire!
4. Az utolsó kivételével juttass minden tyúknak egy csibét! (Kösd össze!)
5. Adj egy csontot annak a kutyának, aki két lábon áll, továbbá keretezd be azt, amelyik fehér színű!
6. Mutasd meg/karikázd be az összes négylábú állatot!
7. Karikázd be az összes rovart, majd húzd át a többi állatot!
8. Karikázd be alulról a második szereplőt!
9. A kettőnél több fejjel rendelkező szörnyeknek a toronyba kell menniük!

A képanyag oldalszámai közül a 2. kimaradt!

A feladatlap letöltése (PDF)

Megjegyzés

A gyakorlati munkám során nagy figyelmet szenteltem az utasítások életkor és patológia szerinti megfogalmazására. Hamar rájöttem, hogy amik számomra szakmai banalitások, azok egy gyermek számára elsajátítandó ismeretek. Nehéznek találtam életkornak megfelelően megfogalmazni a kéréseket, pláne idegen nyelveken. Például az óvodások számára hatékony megfogalmazást kitől mástól sajátítottam volna el, mint tőlük maguktól. Egyszerűen az volt a stratégiám, hogy ha valami újszerűt kellett elmagyaráznom, és bizonytalan voltam a saját érthetőségemet illetően, amikor valamelyik értelmesebb gyerek visszakérdezett, helyesen lefordítva a mondatomat a saját életkori szintjére, akkor azt megjegyeztem, és a következő gyereknek már úgy adtam át. Így alakultak ki tudtukon kívül a referenciagyerekek, akiknek ittam minden szavukat. De természetesen érdemes a percepciónkat folyamatosan megőrizni, mert bármilyen gyerek bármikor elejthet egy kincset érő szót vagy félmondatot.

A kiadó további promóciós anyagai: www.orthomotus.com - Fiches GRATUITES

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

0 Tovább

Boér Zsuzsa, logopédus-gyógypedagógus blogja



LIKE-olj, hogy értesülj!

Címkefelhő

afázia (1),Alzheimer-kór (1),arcvakság (2),Asperger-szindróma (1),autizmus (10),beszédfejlődés (8),beszédindítás (13),beszédtechnika (1),beszédértés (10),betűtévesztés (2),dadogás (2),differenciáldiagnózis (1),diszgráfia (1),diszlexia (3),diszpraxia (3),Down-szindróma (1),echolália (1),emlékezet (7),emlékezet-fejlesztés (5),fejlesztés (4),fejlődési verbális diszpraxia (1),figyelem (4),figyelemfejlesztés (4),figyelemmegosztás (1),figyelemzavar (5),finommotorika (2),fixációszélesség (1),fonológiai tudatosság (4),formafelismerés (2),Gerstmann szindróma (1),grafomotoros fejlesztés (14),hanganalízis (1),hiperaktivitás (3),idői tájékozódás (3),integráció (2),interdentális szigmatizmus (1),iskola-előkészítés (5),játék (41),kognitív-fejlesztés (1),kommunikáció (2),kreativitás (2),kártya (3),kétnyelvűség (3),Lottójáték (3),légzéstechnika (1),MamaPapaTaxi (12),mentális forgatás (1),mentális lexikon (1),mondatértés (1),mondóka (1),munkamemória (16),neuropszichológia (2),nevelés (1),nyelvfejlődési zavar (1),nyelvi kreativitás (3),nyelvlökéses nyelés (2),nyelvtanulás (2),olvasás (14),olvasásfejlesztés (7),olvasástechnika (4),parafunkció (1),perifériás látás (1),pragmatika (1),pöszeség (2),r hang (1),szemantikai háló (3),szemmozgás (1),szerialitás (1),szintaktikai tudatosság (1),szociális képességek (2),szoftver (2),szókincs-aktivizálás (9),szókincsfejlesztés (11),szótagolás (3),szövegértés (2),taktilis érzékelés (2),tanulás (3),testséma (1),téri tájékozódás (6),ujjgyakorlatok (2),ujjszopás (1),utasításértés (5),verbális emlékezet (4),verbális fluencia (1),vizuomotoros képességek (2),vizuális figyelem (6),vizuális észlelés (4),zene (2),írás (4)

Utolsó kommentek

Elérhetőség: boerzsuzsi / at / gmail.com