Beszédfejlődés 0-3 év között

Pilis egy 11 ezres város Pest megyében, semmit nem tudtam róla, mígnem egy volt évfolyamtársam és jelenlegi bloggertársam, Gönczi Rita (Dyscalculiaport) meg nem hívott az általa vezetett Baba-mama klubba, hogy beszéljek a csecsemő-kisgyermekkori beszédfejlődésről. Örömmel tettem eleget a kérésének, és nem bántam meg, mert nagyon jól éreztem magam.

A mondókás foglalkozás, amit Rita tartott, nagyon jól sikerült. Mind a babák, mind a mamák motiváltak voltak. A babákon látszott, hogy nem először csinálnak ilyesmit, és nemcsak a mama miatt vannak jelen a foglalkozáson, hanem alanyi jogon érdeklődnek. A legnépszerűbb segédeszköznek a tálca és a kanál bizonyult, ezzel dobolták a ritmust a kisdedek bizonyos mondóka során (amit nem jegyeztem meg, hogy mi volt). Mikor előkerültek a kanalak, az maga felért egy emlékezetvizsgálattal – azok a gyerekek, akiknek jó az emlékezete, az elsők voltak a sorban. Hát ebben a környezetben mondtam el a mondandómat. A meglepő az volt, hogy a zavaró körülmények ellenére az üzenetet el tudtam mondani, átment a közönségnek, és egy jó kis szülő-szakember interaktív eszmecsere alakult ki a végére. A babák hozzáállása példaértékű volt, mindezt ők tették lehetővé számunkra. Köszi a meghívást!

A csoportnak elmondtam azt, hogy hogyan zajlik a kisded beszédének kialakulása és fejlődése a születésétől kezdve. Talán másnak is hasznos lehet ezt tudni, így az alábbiakban összefoglalom az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.

A beszéd elsajátításának megvannak a biológiai, genetikai feltételei, de szükség van egy szociális, kulturális környezetre is. A beszédelsajátítás során a gyermekek egy hangözönből kivonják a szavakat, felismerik a nyelvtani szabályokat, amelyek megszabják a szavak szerveződését. Továbbá ismerniük kell az anyanyelv finomságait, és ezeket alkalmazniuk kell a megfelelő helyzetben. De a gyermekeknek kedvüknek is kell lennie kommunikálni a környezetükkel.

Születés után a gyermek sírással kezd el kommunikálni, így adja a környezete tudomására, hogy az éhség csökkentésére vagy bármi más szükségletének kielégítésére szüksége van a környezete jelenlétére (leginkább az anyáéra). Az anya adekvát gesztusokkal, gondoskodással fog válaszolni ezekre a felhívásokra, ezzel jön létre egy „érzelmi együttműködés”, ami megalapozza a nyelvelsajátítást.

A beszédelsajátítással párhuzamosan megtanulja a gyermek a környezetével való kommunikáció alapjait, hogy hogyan kell kérni, megnevezni, befolyásolni, meggyőzni.

A beszédpercepció: Egy francia kutatócsoport néhány napos babákat vizsgált, cumit adtak nekik, amihez mérőeszközt kapcsoltak. Különböző hangokat adtak ki, miközben megmérték a hangokra adott válaszreakciót. Kiderült, hogy ezeknek a babáknak nagyon finom a hangpercepciójuk, például meg tudják különböztetni a zöngés hangokat zöngétlen párjuktól (p-b, t-d, k-g).

Prozódia (hangsúly, hanglejtés, dallam): A csecsemő nagyon korán megtanulja az anyja hangját megkülönböztetni minden más női hangtól, és az anyanyelv is különválik a többi nyelvtől. 10-12 hónapos korukig a gyermekek képesek az összes hang észlelésére, de ebben a korban megtörténik a képességek újraszerveződése, és csak az anyanyelv hangjai maradnak meg a készletben.

Beszédhangok

0-6 hónap:

  • sírás, kiáltás, magánhangzók differenciálódnak a kezdeti szakaszban,
  • összekapcsolódnak a magánhangzók a mássalhangzókkal, amiket a kisdedek elkezdenek ciklizálni: bababababababab, mamamamamam

Ez a jelenség univerzális, minden nyelven ugyanígy történik.

7 hónap: a gagyogás elkezd mindjobban az anyanyelvre hasonlítani.

8-10 hónap során a fül megszűri az információt, csak az anyanyelvre jellemző hangokat engedi át. A hangpercepció lecsökkenése jellemző ebben a periódusban (az anyanyelv-elsajátítást favorizálja), de szerencsére ez a folyamat nem irreverzibilis.

Szókincs

Az értés mindig megelőzi a produkciót. Az első jelek a beszédértésre 8-10 hónapos korban jelentkeznek, kb. 4-5 hónappal megelőzve az első szavak mondását. Az eltérés a produkció és a percepció között hosszú ideig fennmarad.

11-13 hónap az első szavak megjelenésének az ideje, de ekkor még folytatódik a gagyogás.

16 hónapos korban a gyermekek legalább 3-szor több szót értenek, mint amennyit mondanak. Ez az agyi funkcióknak, az érésnek is köszönhető. Amíg beszédprodukcióban csak az egyik félteke vesz részt (a bal agyfélteke), addig a megértés mindkét agyfélteke kiterjedtebb területeivel történik.

A szókincs elsajátítása kezdetben (18 hónapig) lassú, nagyjából 2 szó/hét. 18-24 hónap között 6-7 szó/hét, kétéves korra a gyerekek elérik az 50 szavas első szókincset. Nagyon fontos ennek az első szókincsnek a megléte a meghatározott időtartamra, a hiánya komoly tanulási nehézséget vetíthet elő. Az első 50 szavas szókincshez tartoznak a konzekvensen használt, de csak a szülők által értelmezett saját szavak is.

2 év: Szókincsrobbanás, az első két szó asszociációjából az első kezdetleges mondatok, melyek még nélkülözik a nyelvtani szabályt. Ebben az életkorban nagy egyéni különbségek vannak, van olyan gyerek, akinek a szókincse 100 szó, másnak lehet akár 500 szó is. Az egyéni különbségekre az a magyarázat, hogy agyi érés következménye az artikulációs bázis, de a percepciós bázis fejlődése is. Továbbá nagyok az egyéni különbségek a gyermeki kíváncsiság tekintetében is, ami arra irányul, hogy elinduljanak felfedezni a környezetüket.

A szókincs-elsajátításhoz az szükségeltetik, hogy a gyermek megértse, hogy minden tárgynak (és nem csak a tárgyaknak) neve van, felismeri a kapcsolatot a tárgyak és hangsorok között, megérti, hogy a nyelv arra szolgál, hogy megnevezzük a körülöttünk lévő tárgyakat. Ezáltal a tárgyak mentális reprezentációja elraktározódik az agyban.

Érdekesség: Az amerikai gyermekek első szavai (a mama és a papa után) tárgyak nevei lesznek (autó, palack, csizma), a francia gyermekek igéket fognak mondani (add, fogd, nézd!).

Nyelvtan

2 éves kor körül jelennek meg az első kétszavas mondatok, a gyermekek ezáltal belépnek a szintaktikai fázisba. Itt tanulják meg annak szabályát, hogy hogyan kombinálják a szavakat a mondatokban.

Ezen a szinten a fejlődés nagyon gyors. A gyermekek a telegrafikus szakasztól (az egyszavas mondatoktól) nagyon gyorsan eljutnak a komplex mondatalkotáshoz. Korábban az volt a koncepció, hogy a gyermek utánzás során sajátítja el a nyelvet. Ez nem valószínű, mert a gyermekek kevés jól formált mondatot hallanak, a beszélt nyelv tele van ismétléssel, hiányos mondatokkal stb., ennek ellenére a gyermekek megtanulnak helyesen beszélni.

Az is igaz, hogy a felnőttek sokkal helyesebben beszélnek, ha egy gyermekhez intézik szavaikat. A gyerekek képesek azokból a mondatokból, amiket hallanak, kiválasztani a szabályos struktúrákat, új mondatokat alkotni, és megértenek olyan mondatokat, amiket nem értettek meg korábban.

Ebben a fázisban a hibáik a nyelvi kreativitás eredményei, túlregularizálnak (túlszabályoznak). A gyermekek megalkotják a saját nyelvtanukat, amit azután hozzáigazítanak a felnőttekéhez.

A beszédelsajátításban legfontosabb szerepe az anyának van, fontos a tekintet, a szemkontaktus, az érintés. A gyermek a repetitív érzelmekkel, eseményekkel megfűszerezett rítusokon (fürdés, evés, altatás) keresztül tanulja meg a beszédet azokban a pillanatokban, amikor az anya előre kiszámítható, hasonló, könnyen beazonosítható módon kommunikál a környezetével.

Hogyan segítsük a gyermekeket az anyanyelv-elsajátításban?

A 0-3 év közötti időszaknak kiemelkedő jelentősége van.

  • Folyamatosan beszélni kell a gyerekekkel,
  • direkt módon (face to face),
  • variálni kell az eszközöket és a helyszínt (nemcsak gyerekszobában, játékházakban, életkori eszközökkel, hanem például a konyhában is, edényekkel játszhatunk),
  • mikor beszélgetünk a gyerekkel, érdemesebb az üzenetét dekódolni, mintsem kijavítani a mondandóját,
  • betűk, számok, szavak felismertetése indirekt módon (pl. mesélés közben bemutatni a betűket, prezentálni a számokat, a számjegyeket)
  • könyvek olvasása (olyan szókincset tartalmaznak, amit sosem hallunk az élő beszéd során, megértés, érzelmek megbeszélése)
  • az agyonstimulálás ugyanolyan ártalmas, mint a stimuláció hiánya (a gyerekeknek is szükségük van nyugodt pillanatokra). Nem jó, ha az anya túl sokat csinál (a gyerek belefullad a szóözönbe).

Szakirodalom, forrás: Barbara Abdelilah-Bauer: Le défi des enfants bilingues (2006)

Tetszik? Jelöld be, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Autizmus és beszédfejlesztés

Egy aggódó anyuka keresett meg nemrég levélben. Röviden összefoglalva azt, amit írt: kisfia jelenleg 5 éves, 2 és fél éves korában diagnosztizálták – atípusos autizmussal, egyéb pervazív fejlődési zavarral küzdőnek nyilvánították. A kisfiú azóta folyamatos fejlesztésben részesül, de a mama aggódik:

„Úgy érezzük, telik ez a korai, fogékony kis korszaka, és nagyon szeretnénk segíteni neki. El sem tudjuk képzelni, hogy kezdhetne majd «beszélgetés» nélkül, kérdések feltevése vagy annak igénye nélkül akármilyen iskolát. Hagyományos logopédiai problémái nincsenek, sőt, hosszú szövegeket, verseket hűen visszaad, nem pösze, nem selypít, az r betűt kicsit túlpörgeti, de ennyi. Szavakat ügyesen tanul, saját magától már lassan második éve megtanult olvasni, most már írott betűket is simán összeolvas… …Még mindig küzd a szavak mondattá való összerakásával, a kérdések feltevésével. A nyelvi struktúrák idegenek neki. Hagyományos értelemben nem tudunk vele beszélgetni, a kérdésekre nehezen vagy nem válaszol, és ahogy érzem, főleg a figyelemzavar miatt, valóban értési problémái is vannak.”

Mivel a hozzám intézett kérdés feltehetően sok autizmus spektrumzavarral küzdő gyermeket nevelő családot érint, azt gondoltam, nyilvánosan, a blogom hasábjain fogok válaszolni rá.

Soha nem érdemes valamiért aggódni, hanem meg kell próbálni megtanítani rá a gyermeket, lépésről lépésre. Még ha látszólag reménytelen, akkor is. A legtöbb dolgot meg is lehet, ez csak idő, jól megválasztott feladatok és fáradságot nem kímélő gyakorlás kérdése.

Autizmus patológia esetében a kognitív, pragmatika és szociális képességeket párhuzamosan célszerű fejleszteni.

A beszédfejlődés az autizmus spektrumzavarban elég speciális, és egyénenként nagyon variábilis. Egy biztos, amennyiben a gyermek elkezdett beszélni, nagy valószínűséggel képes az anyanyelvét kommunikációra alkalmas szinten elsajátítani. A beszéd fejlettségi szintjét sok minden határozhatja meg. A teljesség igénye nélkül sorolok fel egy pár dolgot:

  • Szerintem a legmeghatározóbb a család, amely a gyermeket körülveszi, és egyben rájuk is hárul a legtöbb fejlesztési feladat.
  • A gyermek intelligenciájának mértéke,
  • az autizmus súlyossági foka,
  • az adott pszichés státus,
  • a szociabilitás mértéke,
  • a gyermek tanulási képességrendszere, ezen belül a figyelmi képességek.

A beszélő autista gyermekek fejlesztését mindig komplex fejlesztésbe kell ágyazni. Fejleszteni kell a kognitív képességeket és a beszédkészséget is. Mikor a gyermek nem tud beszélgetni, akkor meg kell tanítani rá. De számítani kell arra, hogy ha ezen a szinten elkezdünk dolgozni, akkor számos probléma fog a felszínre bukkanni, amelyekkel mind foglalkozni kell. A beszédfejlesztés általában úgy történik, hogy logopédiai (objektív) tesztek segítségével megvizsgáljuk a gyermeket, amennyiben meg lehet. Ha nem, akkor szubjektív szintfelmérést végzünk. A legfontosabb kiindulási pont az anamnézis, különösen nagyon fiatal gyermekek esetében. A szülőnél tájékozódunk arról is, hogy miket tud a gyermek mondani, csinálni, milyen játékokat szeret játszani… stb. Esetleg megfigyeljük mi magunk is különböző helyzetekben (játék, feladat, napi rutinok). Mindezekről szerkesztünk egy írásbeli véleményt, melynek alapján születik egy fejlesztési terv. A fejlesztési tervben célszerű felsorolni mindazokat a területek, amelyek fejlesztésre szorulnak, és az eszközöket, amelyeket használni szándékozunk a fejlesztés során. Amennyiben a szülők részt kívánnak, részt tudnak venni a fejlesztésben, beosztjuk magunk között a munkát. Ha a gyermek párhuzamosan több terápiában részesül, érdemes a terapeutáknak bizonyos időszakokban összeülni, a véleményüket megosztani mind az elvégzett munkáról, mind a jövőbeli feladatokról, de legalább telefonon tartani kell a munkakapcsolatot.

A konkrét esetben az fogalmazódott meg, hogy a gyermek nem tud beszélgetni, kérdéseket feltenni. Mi a teendő?

Kognitív szinten a képzeletfejlesztést érdemes megcélozni.
Eszköze: Szekvenciális képek.
Feladata: Történet képeinek sorrendbe rakása, történet elmeséltetése képek segítségével.

Itt olvasható több is erről: logopedia.reblog.hu/scenario, letölthető képregények is vannak hozzá.

Eseményképpel is bevezethetjük a fejlesztést. Egy lehetőleg nagy és színes eseményképet helyezünk a gyermek elé, és megkérjük, hogy képzelje el, hogy szerinte mi történik a képen.

Gyakran, a terápia kezdetén, a gyermekek csak elmesélni tudják, hogy mit látnak a képen, azt is segítséggel, mert nem képesek például szándéktulajdonításra. Ha az expresszív beszéd fejlettségi szintje a történetmeséléshez nem megfelelő, akkor ezen a szinten kell maradni (szókincsfejlesztés, mondatalkotás), amíg gördülékenyen nem megy a képről való mesélés.

A legváltozatosabb hiányosságok mutatkozhatnak, de az biztos, hogy az érzelmeket kifejező szókészletet biztosan kell majd gyakoroltatni (képekkel asszociálva). És azt is hosszasan kell majd tanítani, hogy a gyermek az érzéseit szóban, érthető, adekvát módon fejezze ki. A helyes mondatalkotás szintén legyen része a terápiának.

Az autista gyermekek gyakran nem tudnak nevet adni a szereplőknek. Nem hogy nem tudnak, hanem meg vannak győződve arról, hogy a felnőtt ismeri a szereplőket, és azért tudja a nevüket. Ezért érdemes több nevet is javasolni, és segítséget nyújtani a névválasztáshoz, mindaddig, amíg szükséges.

Egy történet kifejtéséhez segítségként kérdéseket is alkalmazhatunk. Össze kell írni egy sor olyan kérdést, melynek válaszai segítik a történetmesélést, és ezeket szisztematikusan kell alkalmazni, amíg a történetmesélés rutinja ki nem alakul és automatikussá nem válik.

Például: Hol játszódik a cselekmény? Kik a szereplők? Mibe vannak öltözve? Mikor?… stb.

Ezen a szinten is újabb problémák merülhetnek fel, amikor is könnyen kiderülhet, hogy a gyermek nem ismeri a kérdő névmásokat. (Az autizmus kórképben a személyes névmások elsajátítása szinte mindig fejlesztést igényel. Egyes gyermekek nehezen értik meg a névmások rugalmas alkalmazását. Én én vagyok, de neked te.) Tehát ezeket is meg kell tanítani. Amíg a történetmeséléshez érkezünk, ki kell állnunk a hétpróbát, meg kell küzdenünk a hétfejű sárkánnyal, és annyi mindent kell megtanítanunk a gyereknek, hogy észre sem vesszük, és már mesél, beszélget. Körülbelül ilyen keszekuszán fog zajlani a fejlesztés, nem kell megijedni. De ami fontos, hogy szem előtt kell tartani, hogy aktuálisan éppen mit tanítunk, és hogy az egészbe ez hogyan illeszkedik, azaz miért tanítjuk. Lépegessünk kezdetben inkább visszafelé, mint előre, de az egész nem egy botladozás, hanem tánc, még ha nem is érezzük folyamatosan a ritmusát. Ezek az előzetes ismeretek nélkülözhetetlenek a történetmeséléshez, tehát addig nem kell történetet meséltetni, amíg nem pótoljuk a hiányosságokat.

Az autista gyermekeknek nélkülözhetetlen a logopédiai terápia. A logopédus nemcsak hangképzéssel foglalkozik, hanem a teljes nyelvvel: fonetika (hangtan), fonológia (a beszédhangoknak a nyelvi rendszerben való helye és szerepe), lexikai szint (szókincs), szintaxis (mondattan), pragmatika. Az expresszív és a szenzitív beszéd fejlesztése egyaránt az ő feladata. Minden gyermeket komplexen, azon a szinten kell megsegíteni, ahol hiányosságai vannak. Természetesen figyelembe véve a gyermek kórképét (ami jelen esetben atípusos autizmus), ami a terápia menetét meghatározza (meg is változtathatja), és a feladatok prezentálására is nagy befolyása van.

Autizmus specifikus például a pragmatikai hiányosság, de ez nem jelenti azt, hogy az autista gyermeknek csak a pragmatikai képességét kellene fejleszteni, a legvalószínűbb az, hogy minden nyelvi szinten segítséget igényel, különböző életszakaszaiban.

Hogyan is tanítsunk meg egyszerű kérdéseket (ki, mi, hol, mikor, milyen, miért és hogyan)? Az első szakaszban a gyermekre vonatkozó (önéletrajzi) kérdéseket teszünk fel, amelyekre a választ jól ismeri: Hány éves vagy? Hol laksz? Van-e testvéred? Ki a barátod? Azután állatokról vagy olyan témakörből kérdezünk, amelyet a gyermek jól ismer. Képeket is használhatunk hozzá. Később csinálhatunk egy játékot, az óra mintájára, csak a számok helyett a kérdő névmásokat írjuk fel. A kartonból kivágott mutatót miltonkapoccsal illesztjük az óralaphoz (itt tölthető le egy minta).

A mutatót tetszőleges sorrendben forgatjuk, és a kérdőszóval mi teszünk fel kérdéseket a történettel kapcsolatban. A felnőtt által megadott témakörben (amit a gyermek jól ismer) változatosan gyakorolunk. A válaszokat lejegyezzük, és ezek egy komplett történetet fognak alkotni, amit összefoglalásként felolvasunk a gyermeknek.

Később a gyermek érdeklődését figyelembe véve beszélgetős játékot is készíthetünk. A kérdéseket felírjuk egy kártyára, és felváltva húzunk és válaszolunk rá. A gyermek érdeklődési körének a figyelembe vétele segíti a kooperációt és a közös figyelem felkeltését és fenntartását. Mindenképpen ajánlatos egy olyan logopédust keresni, aki járatos az ASD-s gyermekek fejlesztésében és nyitott a szülővel való szoros együttműködésre, mert a gyermek hatékony fejlesztése érdekében nagyon sok további gyakorlásra van szükség.

A legtöbbet az autizmusról az autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekeket nevelő, őket otthon tanító és blogoló szülőktől tanultam. Sok szempontból hasznos a szülők között a rendszeres kapcsolattartás.

Végezetül az ajánlott szakirodalom és néhány szöveggyűjtemény, amelyeket nyelvfejlesztésre a szülők is használhatnak (autista gyermekek esetében gyakran változtatásokkal):

Bittera Tiborné- dr.Juhász Ágnes: Én is tudok beszélni 1. (a beszéd és nyelvi funkciók terén elmaradást mutató gyermekeknek)

Eva Maria Engl – Dr. Anneliese Kotten – Ingeborg Ohlendorf – Elfi Poser: Gyakorlatok az afázia terápiájához (sajnos ez a kiadvány képeket nem tartalmaz, a verbális anyaga viszont annyira szisztematikusan kidolgozott, hogy akár a képeket önállóan megrajzolva is lehet használni.)

Csabay Katalin: Lexi; Lexi iskolás lesz

Á. Bíró Éva, Csahóczi Erzsébet, Halmos Mária, Koltai Éva: Észcsiszoló kicsiknek – Négy testvér

Ezeken felül a Krasznár könyvesboltokban körülnézve biztosan remek újabb kiadványokat is találhatnak.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

A logopédus könyvespolcára kéredzkedő könyvek

Lassan itt a várva várt vakáció, amit nemcsak a gyermekek, de mi, tanárok is epekedve várunk. Csak persze nekünk, legtöbbünknek a nyár nem fog munka nélkül telni. Nekem például nyáron van időm egy kicsit bogarászni a verses- és mondókás könyvekben, felújítani a repertoáromat vagy éppenséggel leporolni a rég elfeledetteket. Azokhoz a könyvekhez, amiket most bemutatni szándékozok, talán pályafutásom során a legkönnyebben jutottam hozzá. Hirtelen ötlettől vezérelve megkérdeztem Juditot, aki iskolánk magyartanára, hogy nem tudna-e ajánlani valami jópofa új verseskönyvet. Dehogynem – mondta azonnal Judit, és egy kupac könyvet nyomott a karjaimba. Egy valóságos kincsesbányát fedeztem fel bennük. Persze, így, az iskolai év vége felé, nem volt időm, csak belekukkantani, de teszek róla, hogy a nyár folyamán feldolgozásra kerüljön az anyag. A könyvek általában új kiadásúak, a legtöbbjük újdonságokat, új verseket tartalmaz, de van közöttük bőven régi klasszikus is. Arra gondoltam, ha már a szerencse ily módon a nyomomba szegődött, megosztom az olvasóimmal is a könyvlistát, mely nemcsak a logopédus szakembereknek lehet segítségére, hanem a szülőknek is, ha értékes és hasznos olvasmányt keres gyermekeinek, vagy ha csak egy jó kis ajándékot a soron következő születésnapi zsúrra.

Ne felejtsük el: a felsorolt könyvek a nyelvi szintek mindegyikét fejlesztik: fonetikai, fonológiai, lexikai, szintaktikai, pragmatikai szintekre vannak jótékony hatással. Valamint az expresszív beszéden túlmenően a perceptív beszédet is fejlesztik.

Tóth Krisztina: Állatságok

Állatos versikékkel nem nagyon lehet melléfogni, hiszen az állatok mindig lekötik a gyermekek figyelmét. Számomra egyebek mellett azért is érdekes, mert a fantázianevű állatokról szóló versikék mókás körülmények között remek alkalmat teremtenek az álszóismétlésre, ami ugye fejleszti a beszédészlelést is – többek között. Ki is fogom gyűjtögetni a kötetből az érdekes szavakat.

Bartos Erika: Zsákbamacska

Csupa olyasmi van benne, ami az ovisokat nagyon érdekli.

Péter Erika: Verselhetek

Remek versikéket tartalmaz az idői tájékozódás fejlesztésére.

Csiri biri torna-tár 2. - Takács Mari illusztrációival

A nagy- és finommozgások szórakoztató fejlesztéséhez tartalmaz mondókákat, ezáltal komplexé téve a fejlesztést.

Kóc, kóc

Halhatatlan klasszikusok gyermekversei minden alkalomra.

Egy zsák mák, Mondókáskönyv Rippl Renáta rajzaival

Nyulász Péter: Zsubatta, Mondókáskönyv

Donászy Magda: Állatos ABC

Állatok vezetik végig a gyerekeket az ábécén. A kiváló versikék a gyakorolt beszédhangok automatizálására, a spontán beszédbe való transzferálására is alkalmasak.

Jakabosné Kovács Judit – Kállai Nagy Krisztina: Kerekítő 1, Ölbeli játékok, mondókák

Ez egy olyan kis könyvecske, ami használat közben mutatja meg az igazi értékét. Bár kevés kedvemre való mondókát tartalmaz, az a hároméves, kinek beszédindításra használtam, nagyra értékelte. És ez a lényeg! A kisméretű, szép színesen illusztrált könyvecske mondókáit kifejezetten kérik, könnyen megjegyzik a gyermekek, szívesen lapozgatják és idézik fel a benne foglaltakat. Volt értelme, hogy a Forrai könyvből új köntösbe bújtak a mondókák.

Friss tinta! Mai gyermekversek kortárs költők tollaiból

Személyes kedvencem, nem is írok többet róla, mert csak elfogultan nyilatkoznék.

Nyulász Péter: Miazmég? Kitalálós versikék

Az én óvodás koromban a „Sző, fon, nem takács, Mi az?” könyvben található találós kérdések módija járta. A mai gyermekek túl nehéznek találják azokat a találós kérdéseket. Ezért is örültem meg Nyulász Péter könyvének, mert az ő kitalálós versikéit nagyon megszerették a nagycsoportos tanítványaim. Mivel nem okozott számukra nagy kihívást, szívesen törték rajta a fejüket, és könnyen sikerélményhez jutottak. Igazi találós kérdések előkészítéseként vált be nálam. Utána már nem utasították el a gyermekek a nehezebb találós kérdéseket sem, bátran néztek szembe a kihívással.

És hogy kiknél használtam? Általában a beszédértés- vagy az asszociációs nehézséggel küzdő gyermekeknél csaptam fel a könyvet.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

A munkamemória fejlesztése 2 – állatokkal

Előző bejegyzésem a munkamemória fejlesztéséről szólt, számok segítségével. A „hiányzó szám” feladatot végeztettem el egy kisgyerekkel. Múlt pénteken derült ki, hogy a fejben számokkal való műveletvégzés majdhogynem megoldhatatlan feladat számára. Az volt az ötletem, hogy ha vizualizáljuk a feladatot, azzal rátanítjuk, segíteni fogja az igazi feladat végeztetését. Úgy is lett! Azóta egy hét telt el. Háromszor láttam a gyermeket, otthon viszont mindennap gyakoroltak, és már megy a feladat, fejben is természetesen. Nagyon fontos információkhoz jutottam azáltal, hogy számokat és dominó-, dobókocka képeket is mutattam a kisgyereknek. Nem csak a számok megjegyzését segítettem elő, a mentális számegyenest szilárdítgatva, hanem megbizonyosodtam arról, hogy az említett számkörökben rendelkezik a mennyiségfogalmakkal is, és ezt is gyakorolta a feladat során. Tehát a héten mindenki jól dolgozott, ideje viszont előre tekinteni, és új kihívásokat keresni. A vizualizált feladatokról azt a tapasztalatot szereztem, hogy egyrészt konkréttá és megoldhatóvá tették a feladatot a fiú számára, másrészt egyáltalán nem volt könnyebben elvégezhető számára a vizuális támpont által. Majdnem ugyanolyan hosszú volt a feladat megoldási ideje, mintha fejben végezte volna, csak magabiztosabb volt a feladatvégzés során. Viszont, ha végigmentünk a számos és mennyiséges feladatkártyákon, utána fejben már nagyon könnyen megoldhatóvá vált számára. A gyakorlást ebben a stádiumban még nem érdemes beszüntetni, a további cél a feladatmegoldás idejének a lerövidítése, a gyorsaság fokozása.

Mikor a munkamemóriánkat trenírozzuk, akkor azt nem csak az emlékezetünkért teszünk, hanem a tanulásunkért is. Nagyon fontosak ezek a fejben végzendő feladatok ma, mikor az életünket elárasztják a vizuális ingerek. A mentális reprezentációk képzésének gyakoroltatása, az ezekkel való műveletvégzés fejlesztésének fontossága felbecsülhetetlen az élet minden területén, de mi most a tanulásra fókuszálunk.

Egy kis kitérő: Az állatok nagyon hasznos alanyai a fejlesztésnek. Egyszer, Benji nevű tanítványomra gondolva, végigfotóztam a barcelonai állatkertet, a parkban található kőmamuttal együtt. A mamut volt Benjike akkori kedvence, ez inspirálta tettemet. Mikor a fotókat csináltam, akkor még nem tudtam, hogy milyen valutaértékűvé válik a sorozat, és hogy megszereztem a nyugalmamat Benji összes további órájára. Az állatos képek első pillanattól fogva Benji fő motivációs eszközévé váltak. Mikor a foglalkozásokra jött, rögtön be kellett kapcsolni a gépet, és ő fennhangon sorolta a képeket: mamut, gorilla, Zsuzsi, krokodil... Csak azt nehezményezte, hogy nem ültem fel a mamut ormányára fotózkodni, az ott trónoló két darab hároméves helyére. Ezután már bármilyen feladatot elvégzett panaszkodás nélkül, az órára a jó hangulat megalapozódott.

A következő munkamemória-fejlesztő feladatsor most tehát az állatokkal való manipulációra épül.

Rendezd méret szerint csökkenő sorrendbe az állatokat!

maci, méhecske, kakas
kecske, béka, hód
farkas, egér, pók
kígyó, medve, róka
tehén, panda, bálna
cápa, delfin, polip
kenguru, szöcske, nyúl
sas, ló, farkas
szúnyog, denevér, zsiráf, zebra
szitakötő, elefánt, papagáj, krokodil
tigris, cica, skorpió, víziló
csirke, malac, kecske, bivaly
mókus, csiga, hangya, keselyű
kobra, giliszta, kaméleon, aligátor
kacsa, kolibri, veréb, galamb, tukán
róka, farkas, medve, sün, mókus
teknős, gepárd, gazella, gorilla, gerle
fóka, jegesmedve, rénszarvas, pingvin, róka
strucc, pillangó, gyík, százlábú, szamár
boci, gida, csikó, csibe, csacsi
orrszarvú, gazella, gőte, bohóchal, birka

Az állatok képeiből gyűjteményt készítettem saját használatra, ezeket kártyákra vágva használom, segítem a ráhangolódást.

Képek letöltése

Az iskolás gyermekek második osztálytól ugyanezeket az állatokat ábécé sorrendben is visszaadhatják.

Így lesz például a panda, koala grizzlyből grizzly, koala, panda.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Szóvarázsló

Egyre több fórumon kerül terítékre az iskolaérettség kérdése. Nem véletlenül. Nagyon időszerű, hogy szülők és szakemberek összedugják a fejüket, és közös nevezőre jussanak a nagycsoportos óvodásokat illetően. Mikor menjenek iskolába? Meddig maradjanak az óvodában?

Az iskolaérettség elég komplex (testi-lelki-nevelési) fogalom, de az biztos, hogy az egyik legfontosabb nyelvi kritériuma a jó szókincs. Nagyon fontos, hogy egy kisgyermek jó szókinccsel vágjon neki az iskolának, mert ez az oktatás minden területén jókora előnyt jelent számára. Ezért szükséges, hogy még az iskolába lépés előtt segítsük a gyermeket a gazdag szókincs megszerzéséhez.

A kérdés mindig az, hogy hogyan tegyük ezt hatékonyan. Mert tudjuk, hogy aki tehetséges, az észrevétlenül megszerzi magának a szavakat. Maguk a szülők csodálkoznak a legjobban, hogy honnan szedi a gyermek a választékos megjegyzéseit. Akinek meg nehézségei vannak, azt a gyermeket nagyon nehezen lehet hozzásegíteni egy-egy új szó birtoklásához.

Mikor idegen nyelvet tanultam, az volt a koncepció, hogy egy-egy szó tartós bevéséséhez az szükséges, hogy 7 különböző helyzetben találkozzunk vele. Most egy olyan kipróbált szótanulási stratégiát mutatok, amivel garantáltan elsajátítják a gyermekek a tanult szavakat. Ez nem más, mint a Szóvarázsló metodikája. Már a neve is olyan szuggesztív… Bátran ajánlható logopédiai terápiás foglalkozásokra, de az anyanyelvi vagy idegen nyelvi órákon is biztosan megállja a helyét. Külön előnye, hogy csoportos foglalkozás során talán még izgalmasabb a hangulata, mint kétszemélyes helyzetben.

A Szóvarázsló játékban az új szavakat nem csak meg kell neveztetni, hanem különböző manipulációknak vetjük alá őket. Észrevétlenül teszünk a gyermekek fejébe egy szóanalizáló szempontrendszert. A manipulációk mindenkori célja a szó- és fogalmi kapcsolatok létrehozása. Minél több tartós kapcsolata van egy szónak a mentális lexikonban, annál inkább lesz elérhető, felidézhető és rugalmasan használható. Mint általában minden általam prezentált játék, ez is többfunkciós, a szókincsfejlesztésen túl a fonológiai tudatosságot is trenírozza, jótékony hatása van az olvasásra és a helyesírásra is.

Konkrétan mi is a teendő?

Adott egy új szó, a legtöbb esetben ajánlott hozzá képek, szimbólumok társítása. Nekünk, logopédusoknak a vizuális szemléltetés kötelező. Bemutatjuk a szót: mondjuk és mutatjuk is a képét. Az egyszerűség kedvéért az első szó legyen a kagyló.

  • Megkérdezzük a gyermekektől, hogy milyen hanggal kezdődik az adott szó (k).
  • Hány szótagból áll a szó (2). Ha a gyermekek picik, akkor tapsoltassuk le.
  • Mondatunk egy vele rímelő szót: hintaló. Ha nem tud előhívni a gyermek egyet a mentális lexikonjából, akkor alkothat álszót is (maló), lényeg az, hogy a rím stimmeljen.
  • Továbbá megkérjük a gyereket, hogy mondja ki a szót a padszomszédjának vagy tanulótársának.
  • Legvégül megkérjük, hogy alkosson egy mondatot az adott szóval. „Nyáron, a tengerparti nyaralás során, sok szép kagylót gyűjtöttünk.”


Szóvarázsló szókártya angol logopédusoktól

A tanult szavakat gyűjthetjük szódobozokban, ami jól demonstrálja a gyermek szókincsének számszerű növekedését, vagy felragaszthatjuk a falra, hogy a gyermekek szeme előtt legyen. A tanult szavakat elmímelhetjük, elénekelhetjük, elreppelhetjük.

Ugyanezt a metodikát alkalmazom a pöszeterápia során, amikor bizonyos hang begyakorlásához a feladatlap több ismeretlen szót tartalmaz. Itt a gyermek nem tud a helyes artikulációs mozgásokra fókuszálni, ha minden energiáját a szófelidézésre fordítja. Ekkor besegítek, 2-3 szón is végigfuttatva a protokollt.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



1 Tovább

MamaPapaTaxi 1. – beszédfejlesztés a legjátékosabb formában

A nyári tücsök életvitelem a mai nappal zárul, holnaptól hangyaszorgalommal kell belevágnom a következő tanév előkészületeibe. A blogomon is készülök egy iskolaváró sorozattal, amelynek te is részese lehetsz.

Hosszasan gondolkodtam azon, hogy mi is lehet az a képesség, amelynek fejlesztésével a szülő is elboldogul a leghétköznapibb helyzetekben, nem kell rá külön előkészülni, nem eszközigényes, viszont azonnali eredményt ad, és az óvodai-iskolai pályafutás egészére pozitív hatása van. Végül arra a következtetésre jutottam, hogy a gazdag szókincs, a jó kifejezőkészség, a nyelvi precizitás és kreativitás egy igazi áldás a gyermeknek. Nincs olyan tanóra vagy foglalkozás, ahol ne lenne előnyben egy verbálisan jól megnyilvánuló gyermek.

A tanítványaim nagy része az iskolába, az edzésre... stb. legalább napi 30 percet vagy annál is többet utazik különböző közlekedési eszközökön – legtöbbet valamelyik szülejével és testvérével. Ezt az utazást lehetne feldobni egy kis közös családi játékkal, ami pozitívvá teszi a napkezdést, mind pszichésen, mind kognitívan ráhangol az óvoda-, iskolakezdésre. Meglátod, néhány hét múlva elfelejt a gyermeked az okostelefonodért esdekelni.

Nagyon hasznosak lehetnek az ilyen játékok a kétnyelvű gyermekek számára – különösen azon a nyelven kell velük sokat játszani, amelyik nem a beiskolázás nyelve.

Játékok

1. Az indításhoz egy olyan játékot választottam, ami a történetmesélés képességét fejleszti. Valamelyik játékos kigondol egy témát, és mond róla egy mondatot: „Volt egyszer, hol nem volt egy kisfiú és egy kiskutya...” A soron következő játékosnak újabb mondattal kell kiegészítenie, továbbvinnie a történetet, de ezeknek a további mondatoknak mind a „Szerencséjére / szerencsére / szerencséjükre” vagy a „Szerencsétlenségére...” szavakkal kell kezdődniük, felváltva.

2. Főfogalomhoz kapcsolódó játék. Szógyűjtés adott fogalmi kategórián belül, a gyermekek életkorához igazodva. Felváltva kell pl. gyümölcsneveket sorolniuk a játékosoknak. Ha valaki olyan szót mond, ami korábban már elhangzott, vagy ha 10 mp-nél hosszabb ideig hezitál, kiesik a játékból. A játék nehezített változata, amikor a szavaknak ábécérendben kell követniük egymást, illetve a szólánc változat, amikor a következő szónak az előzőleg elhangzott szó utolsó hangjával kell kezdődnie.

3. Gyorsbarkochba verseny (2 személynek): A játék gyorsításához érdemes előre meghatározni azt a viszonylag szűk fogalomkört, ahová a kitalálandó szavak tartoznak: pl. konyhai eszközök. Mindkét játékos gondol egy tárgyra, és kérdezi is egyben a másikat. Az igen/nem válasza után teszi fel rögtön a saját kérdését. Az a játékos nyer, aki hamarabb kitalálja a társa feladványát. Aki kipróbálja a játékot, észreveheti, hogy a társa feltett kérdéseiből is sok segítséget kap ahhoz, hogy kitalálja, ő mire is gondolhatott.

4. Másszínjáték: Egy tárgy nevét mondja az egyik játékos, a másiknak rá kell vágnia egy színt, ami biztosan nem jellemzi a tárgyat. Pl. eper – kék. A játék nehezítésére egyre gyorsabban kell mondani a szavakat és rávágni a válaszokat, és a válasz nem lehet két alkalommal ugyanaz a szín. A tárgyakat felváltva is lehet mondani, vagy lehet mindig ugyanaz a kérdező. Ez a játék a mentális lexikonba való gyors tájékozódáson, pontos szóelőhíváson kívül például a gátló funkciókat is fejleszti. Hasznos gyakorlójáték lehet figyelemzavaros gyerekeknek.

Az én vállalásom az lenne, hogy legalább iskolakezdésig, de amíg az ötleteim tartanak, posztolok egy-egy ilyen játékot. A kérésem az olvasóim felé az lenne, hogy ők is járuljanak hozzá egy klassz játékgyűjtemény létrehozásához, azáltal, hogy elküldik a saját személyes kedvenc családi játékukat. Nem egzotikus játékokban, mesékben, dalokban, versekben kell gondolkodni, általában a legegyszerűbbek a legjobbak. Különösen értékesek azok a játékok, amiket a gyermekek találnak ki a saját maguk vagy a környezetük szórakoztatására. A játékot személyes üzenetben kérem küldeni (Facebookon lehet ide kattintva is), megjelölve azt, hogy szülőtől vagy pedagógustól érkezik, valamint a gyermek életkorát.

Játssz velem te is, a pöttyös fel van dobva, remélem, hogy lesz, aki elkapja!

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Tami szókígyója - Beszédovi 2.

Letölthető táblás játék a bejegyzés végén

Mai posztomban is egy magyar- és idegen nyelveken egyaránt hasznos, szókincsfejlesztésre alkalmas játékot osztok meg az olvasóimmal.

Ezt a játékot Milánnak (magyar-francia kétnyelvű nagycsoportos óvodás) találtam ki egy évvel ezelőtt. Logopédiai terápiájának egyik tengelyén, az említett tanévben, szókincsfejlesztés zajlott. Év végéig tíz főfogalmat gyakorolgattunk (és akkori reményeim szerint tanultunk meg). Év vége előtt nem sokkal a bevésett információk tartósságának, a mentális lexikonjában való tájékozódásának, a szókincs-aktivizáció gyorsaságának és pontosságának ellenőrzésére gondoltam azt  ki, hogy egy „libajáték” éppen megfelel. Kifénymásoltam a gyakorlott főfogalmak képeit. Az absztrakciós szint növelése és a generalizáció ellenőrzése érdekében gondom volt rá, hogy a „vizsgajáték” Milán számára ismeretlen grafikájú képeket tartalmazzon.

Innen már Tami vette át az irányítást. Tami AKG-s, 12. osztályos tanuló, iskolájának „Árnyék témahete” keretében dolgozott velem – ezen a pályaorientációs témahéten a tanulók 1 héten keresztül jártak az általuk választott szakma képviselőjének árnyékában. Tami a logopédia szakmára nagy rátermettséget mutatott.

A francia nyelven való oktatás nem okozott számára problémát, hamar alkalmazkodott. Egyszerre volt nagyon kreatív és alkalmazkodó, egyszóval nagyon üdítő jelenség volt. A hét végére már úgy tűnt, nélkülözhetetlenné vált. A gyerekek sokáig emlegették, és az óvó néni is nagyon meg volt vele elégedve. A 18 éves lány naponta 10-12 órákat dolgozott velem, előfordult, hogy étlen-szomjan, ráérzésre lett patrónusa egy figyelemzavaros/autisztikus gyerkőcnek. Megnyernie magának egy pillanat műve volt. Tami egy szerda délután nagy kedvet érzett ahhoz, hogy helyettem megcsinálja a libajátékot. Megkapta a képeket, és saját koncepciója alapján látott neki a teendőknek. Az esztétikus kivitelezés aztán jól meg is hosszabbította a készítési időt, este 9-kor még nem volt kész (a munkaidőnk aznap reggel 7-kor kezdődött). Kifejezett kérésemre sem állt szándékában a játékgyártást abbahagyni. De milyen jól tette! Ha akkor félbemarad, még az is lehet, hogy ma is abban az állapotában leledzne. Tinédzser lelke viccesre vette a figurát, és beleapplikálta a ruhadarabok közé a combfixet és a melltartót, ami, lássuk be, nem tartozik egy 6-7 éves fiú alapszókincsébe.

Mikor kipróbálás közben Milán az említett mezőkhöz közelített, kuncogva vártuk, mi sül ki belőle. Milán egyáltalán nem jött zavarba a kihívástól, a melltartóra azonnal bevallotta, hogy fogalma sincs, mi az, a combfixre meg rávágta, hogy zokni. Mi meg biztosítottuk, hogy nem baj, ha nem tudja, de azért megneveztük korrekten a tárgyakat. Egy-egy főfogalmat meghatározott szín keretez, ezzel is utalva az összetartozásukra. Ha Buday tanár úr annak idején nekem is libajátékot csinált volna anatómiából, biztosan jobban brillíroztam volna.

Milán tökéletesen abszolválta a szórakoztató vizsgáját, jól és gyorsan megnevezve a képeket és a kategóriákat egyaránt.

Technikai információk a szókígyóról:

A feldolgozott főfogalmak: ruhák, írószerek, a tisztálkodás eszközei, a ház részei, zöldségek, közlekedési eszközök, evőeszköz, rovarok, szerszámok.

A libajáték további kellékei: bábuk és dobókocka.

Ha valaki nem ismerné, a libajáték szabálya: 2 vagy több játékos játszhatja. Az egyik játékos dob, majd ugyanannyit lép a tábláján a kígyó farkától indulva. Változó, hogy a játékossal az összes érintett képet neveztetem-e meg, vagy csak azt, amire érkezik a dobókockán lévő pöttyök száma szerint. Az a biztosabb, ha mindegyiket megnevezi, csak ha a mennyiségfogalommal nincs jóban a gyermek, akkor nem tudja megosztani a figyelmét a számolás és megnevezés között.

Az a játékos nyer, aki elsőnek érkezik a kígyó fejét jelképező virágos mezőbe.

Ha Tami nézőpontja is érdekel az említett közös munkánkról, olvassátok el blogbejegyzéseit:

"Neked mindig ilyen rekedt a hangod vagy csak meg vagy fázva?" avagy első napom az iskolában

"Zsuzsa szereti Kentont és Kenton ezért boldog" - avagy miért is jó logopédusnak lenni :)

A táblajáték letöltése

A játék letöltése A4-es méterben

A játék letöltése A2-es méretben (4 db. A4-es lapon)

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu

0 Tovább

A Pictionary játék megoldásai

Kedves olvasóim, akik részt vettetek a Pictionary játékban!

Először is köszönöm, hogy beküldtétek a megfejtést, bizonyítván, hogy olyan játékos kedvűek vagytok, mint jómagam. Másodszor, köszönöm a türelmeteket, amit tanúsítottatok az eredményhirdetésre várva. Azok, akik játszottak, mind fantasztikus nyelvi kreativitású emberek. A megfejtések között legfeljebb egy-két pont különbség volt.

Pontoztam azokat a megfejtéseket, amik egyeztek az általam kitalált képrejtvénnyel és megoldásával. Továbbá pontoztam azokat a kreatív megoldásokat is, amik ugyan eszembe nem jutottak volna, de megállták a helyüket helyes megfejtésként.

Az öt ceruzafogót nyerte: Simon Anita! A nyertesnek gratulálok!

A megfejtések:

  1. rakéta
  2. szülinapi torta
  3. repülőút
  4. lépcsőház
  5. cipőkanál
  6. fürdőkád
  7. vitorlás hajó
  8. nyalóka
  9. fényképezőgép
  10. királyi pár
  11. könnycsepp
  12. hullócsillag
  13. felhőkarcoló
  14. szemüveg
  15. autómentő
  16. Bermuda háromszög
  17. varázspálca
  18. tengeralattjáró
  19. kórház
  20. állatkórház
  21. rendőrautó
  22. vízilabda
  23. kézilabda
  24. éjjeli bagoly
  25. tűzoltó
  26. éjszaka
  27. tanuló vezető
  28. varázsló
  29. szerelmi háromszög
  30. kosárlabda
  31. grillparti
  32. napszemüveg
  33. birkapásztor
  34. naplemente
  35. strandlabda

A megfejtendő képek:


1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35


LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu

0 Tovább

Pictionary

Ha valaki nem lenne állandó olvasóm, és ad hoc olvassa el ezt a cikkemet, ne gondolja azt, hogy írásom szerkezete a véletlen műve. Spontán módon bár, de egy láthatatlan, előre jól megírt forgatókönyv szerint jelennek meg a sorok egymás után a képernyőn. Általában minden írásom egy önvallomással kezdődik, melyet a szerkesztőm úgy cenzúrázna ki a csudába, hogy csak, na. Keményen megküzdök érte, hogy maradhasson. Ma, amikor átfuttatja tekintetét a soraimon, csak egy halvány mosoly, egy, a tehetetlenségét kifejező kézmozdulat, alig kivehető homlokráncban megnyilvánuló leheletnyi gondterheltség utal rá, hogy bár meggyőződése ellen cselekszik, de nincs más választása, maradjon a sztori is…

Tehát az aktuális sztori:

Kubából hazafele tartva az a „szerencsétlenség” ért bennünket, hogy lekéstük a párizsi csatlakozást, és 24 órára Párizsban ragadtunk. Persze, számomra ez egy csepp problémát sem jelentett. Ki nem szeretne az Air France számláján egy napot tölteni Párizsban? Nem hinnétek el, az útitársaim egyáltalán nem szerettek volna, sőt. Így esett, hogy a reptéren kóricálva az újságosnál belebotlottam… mi másba, mint egy fejlesztőjátékba.

Már a doboza is gyanúsan jól festett, nem is lehetett elmenni mellette. Olcsó, kis helyen elfér, de rengeteget tud, kell-e ennél több egy társasjáték esetében?

A Pictionary konkrétan egy kártyajáték, melyet 8 évnél idősebb gyermekek és felnőttek számára ajánlanak, 4-8 fő számára. Az UNO megálmodói jegyzik ezt a játékot is. Mondanom sem kell, hogy nem is próbáltam egyelőre a játékszabály szerint játszani, hanem kétszemélyes fejlesztési helyzetre adaptáltam a játékot. Tudatosságról nem igen beszélhetek, leginkább spontán adaptációról van szó. Tapasztalataim szerint a 10-11 évesek, 4-5 o. gyermekek (egyaránt lányok és fiúk) kedvenc játéka lett. Fiatalabbakkal nem próbálkoztam, leginkább a játék absztrakt volta miatt, az idősebb tanítványaimnak nem volt annyi sikerélményük, hogy kedvükre legyen.

A játék 2 sorozat (kék és piros) piktogramból áll. Az adaptált változat szerint ezekből a piktogramokból kell szavakat, mondatokat, szólásokat, fogalmakat… stb. kitenni.


Példa: háztűznéző

Tehát a játék során, a piktogramokat figyelgetve, végig kreatívkodva kell kitalálni könnyen, ötletesen a meglévő készletből ábrázolható szavakat. Az ellenfélnek aztán szintén folyamatosan kreatívkodva, a vizuális és verbális csatornákat folyamatosan váltakoztatva / vagy párhuzamosan stimulálva kell a feladványokat megfejtenie. Senkinek nem könnyű feladat! Összhangot, egymásra való folyamatos ráhangolódást, játékosságot, humorérzéket és nyelvi kreativitást igényel a játék egész idő alatt, szóval jól megdolgoztat.


Példa: csúszda

Aktivizálja a szókincset és gyakoroltatja a mentális lexikonban, lexikális ismereteinkben való tájékozódást. Lecsupaszít és felöltöztet szavakat. Addig szoktuk játszani, amíg valaki öt szót kitalál, nagyon könnyű szavak esetében 10 szóig is elmehetünk. Mondanom sem kell, hogy mint oly sokszor az életben, a gyermekek bizonyulnak szigorúbbaknak a játék során, és ők találják ki a legbonyolultabb feladványokat. A fejlesztő meg csak kínlódik, és igyekszik lépést tartani… de néha azért mellé áll a szerencse. Szeretném hangsúlyozni, hogy a szerencsejátékokhoz az égvilágon semmi köze nincs.


Példa: napernyő

Ideális lehet a nyelvi játékokat szerető nagycsaládok számára, de frontális osztálymunka során is használható, és természetesen anyanyelvi, idegennyelvi fejlesztés esetében is.

Az általam vásárolt játék francia nyelvű. Tartalmaz szólistát a felnőttek, és külön a gyermekek számára is. Tehát, ha a játékszabály szerint játszunk, a szótalálásra nem kell különösebb energiát fordítani (de mennyivel kreatívabb és hasznosabb, ha mégis!).

A felnőttek számára négy kategóriából lehet válogatni: filmek, tévé, zene, egyéb kategóriák. A gyermekek számára nagy átfogó témák vannak, mint pl. Halloween, zöldség-gyümölcs, szünet… stb. Mindkét csapat egy-egy játékosa ugyanazt a szót próbálja meg kirakni piktogramok segítségével. A gyermekeknek hangosan meg kell mondaniuk a témakör nevét, a felnőttek esetében a kategória ikonjára kell rábökni. Ezek tájékozódási támpontként szolgálnak a mentális lexikonban. Amelyik csapat először találja ki az adott szót, az nyer 1 pontot. Ha egyik sem találja ki, új játék kezdődik. A piktogramok jelentését mímeléssel is lehet segíteni.

Végezetül következzen játékosabb kedvű olvasóimnak néhány, tanítványaim által kitalált feladvány a legeredetibbek közül. Szerzők: Andi, Boti, Samu, mind nagymesterei ennek a játéknak.

A legtöbb jó megfejtést beküldők között 5 ceruzafogót sorsolok ki!
A megfejtéseket a Facebook oldalamnak írt személyes üzenetben lehet beküldeni, itt:
https://www.facebook.com/messages/logopedus

(A nyereményjáték lezárult, a megfejtéseket itt lehet elérni: http://logopedia.postr.hu/pictionary-megoldas)


1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35


LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu

0 Tovább

Egy bomba játék – Anglia és Franciaország legnépszerűbb szójátéka gyermekeknek

Tick... Tack... Bumm! Junior – Nyelvi kreativitás, gyorsaság és szókincsfejlesztés

A szókincsfejlesztés a logopédiai munka alapja. Szinte nincs olyan terápia, amelyik során ne végeznénk egy kis szógyakorlást. Ismereteim szerint 7-9 alkalommal kell egy új szót prezentálni a gyermeknek ahhoz, hogy az biztonsággal beépülhessen a szemantikai hálóba. Ennyi prezentációhoz változatos gyakorlás szükséges. Napjainkban a szókincsgyengeség egyre általánosabbá kezd válni. Fejlesztése sokkal kevésbé evidenciális számomra, mint a pályám kezdetén. A pöszeterápia során gyakran találkozom azzal a jelenséggel, hogy a gyermekek nem sajátítják el egy adott periódus alatt a hanggyakorláshoz szükséges szókészletet, és nem tudnak az adott hang megformálására koncentrálni, mert a szófelidézés felemészti az összes energiájukat – így a terápia nagyjából csak az utánmondásra épülhet. A szókincsfejlesztés a legfiatalabb életkortól nagyon fontos, és minél játékosabb formában történik, annál inkább reménykedhetünk, hogy a pozitív érzelmek megszilárdítják a bevésést.

A Tick... Tack... Bumm! is egy olyan játék, amit egy páciensem hozott a terápiára. Junior változata 5-12 éves gyermekek számára ajánlott, multifunkcionálisan használható fel. Remek játék otthoni családi szórakozásra, születésnapi zsúrokra. De felhasználható fejlesztő foglalkozás során is, és nem utolsósorban tanórákon. Mind a magyar-, mind az idegennyelv-tanulás során alkalmazható (frontális osztálymunka során is) ugyanaz a kártyacsomag. A tiktakoló bomba gyors továbbpasszolása biztosan aktivizálja és fenntartja mindegyik gyermek figyelmét a tanóra során. Játékossága növelheti a tanóra hatékonyságát, javíthatja a hangulatot, építi a közösséget.

De ne szaladjunk ennyire előre. A játék 55 kártyából és 1 darab elemmel működő időmérő szerkezetből (bomba) áll, amiről senki sem tudja, hogy mennyi ideig fog ketyegni – 5, 10, 20, 30 másodpercig vagy 2 percig is. A kártyákra 3 nyelven (magyar, angol, német) van felírva a témakör (főfogalom), és ez le is van rajzolva. Bizonyos kártyákon tárgyak vagy élőlények egy csoportja látható (hangszerek, szerszámosdobozban, tengerben...), más kártyákon helyek (uszodában, orvosnál, hegyen...), események (karácsony, születésnap...) vagy tevékenységek (horgászás, főzés...).

Előkészítésként megbeszélhetjük, felidézhetjük a gyermekekkel az egyes képhez tartozó szavakat. A gyermekek fejlettségi szintjétől függően verbalizáltathatjuk a lerajzoltakat, vagy további odaillő szavakat kereshetünk a mentális lexikonunkból.

A játékhoz a kártyákat hátlapjukkal lefele letesszük egy asztalra. Elindítjuk a bombát az alján található piros gombbal, és felcsapunk egy kártyát a pakli tetejéről. Akinek a kezében van a bomba, annak kell mondania 1 tetszőleges szót a kártyán lévő képről. Ezután tovább kell adni a bombát a soron következő játékosnak. Addig jár így körbe-körbe, amíg a ketyegés (egy figyelmeztető csörgés után) le nem áll. Ez a játékos veszítette el a kört, s ő veszi magához az adott kártyát, amiről a szavakat mondták. Ha valaki olyan szót mond, ami nem kapcsolódik a témához, vagy amilyet már mondott valaki, akkor új szót kell találnia. Erre addig van lehetősége, amíg az időzítő ketyeg. Ha leáll, akkor övé a kártya és új kör kezdődik. A bomba alkalmazása a játék során ösztönzi a gyors előhívást és szókimondást.

A játék vége a 13. kör után van. Az a játékos nyer, aki a legkevesebb kártyát gyűjtötte be.

Természetesen ez az alapjáték, de számos játékvariáció alkalmazható a helyi igények (gyermekszám, gyakorolnivaló) figyelembevételével.

Kétszemélyes helyzetben én például minden bombaátadás alkalmával új lapot csapok fel, és arról kell 3-3 szót mondani. Akinél leáll a ketyegés, az viszi az összes felcsapott lapot. De lehet a mondatalkotást is gyakoroltatni a játékkal. Ilyenkor szavak helyett egy mondatot kell a gyermeknek alkotnia az aktuális képről. Még nem olvasó gyermekekkel a kategóriákat (pl. szerszámok, hangszerek, állatok) is meg lehet neveztetni.

A kártyacsomag és az időmérő szerkezet kis méretű, utazó tanárok is magukkal vihetik, mert könnyű és kis helyen elfér.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

0 Tovább

Boér Zsuzsa, logopédus-gyógypedagógus blogja



LIKE-olj, hogy értesülj!

Címkefelhő

afázia (1),Alzheimer-kór (1),arcvakság (2),Asperger-szindróma (1),autizmus (10),beszédfejlődés (8),beszédindítás (13),beszédtechnika (1),beszédértés (10),betűtévesztés (2),dadogás (2),differenciáldiagnózis (1),diszgráfia (1),diszlexia (3),diszpraxia (3),Down-szindróma (1),echolália (1),emlékezet (7),emlékezet-fejlesztés (5),fejlesztés (4),fejlődési verbális diszpraxia (1),figyelem (4),figyelemfejlesztés (4),figyelemmegosztás (1),figyelemzavar (5),finommotorika (2),fixációszélesség (1),fonológiai tudatosság (4),formafelismerés (2),Gerstmann szindróma (1),grafomotoros fejlesztés (14),hanganalízis (1),hiperaktivitás (3),idői tájékozódás (3),integráció (2),interdentális szigmatizmus (1),iskola-előkészítés (5),játék (40),kognitív-fejlesztés (1),kommunikáció (2),kreativitás (2),kártya (3),kétnyelvűség (3),Lottójáték (3),légzéstechnika (1),MamaPapaTaxi (12),mentális forgatás (1),mentális lexikon (1),mondatértés (1),mondóka (1),munkamemória (15),neuropszichológia (2),nevelés (1),nyelvfejlődési zavar (1),nyelvi kreativitás (2),nyelvlökéses nyelés (2),nyelvtanulás (2),olvasás (14),olvasásfejlesztés (6),olvasástechnika (4),parafunkció (1),perifériás látás (1),pragmatika (1),pöszeség (2),r hang (1),szemantikai háló (3),szemmozgás (1),szerialitás (1),szintaktikai tudatosság (1),szociális képességek (2),szoftver (2),szókincs-aktivizálás (8),szókincsfejlesztés (10),szótagolás (3),szövegértés (2),taktilis érzékelés (2),tanulás (3),testséma (1),téri tájékozódás (6),ujjgyakorlatok (2),ujjszopás (1),utasításértés (5),verbális emlékezet (4),verbális fluencia (1),vizuomotoros képességek (2),vizuális figyelem (6),vizuális észlelés (4),zene (2),írás (4)

Utolsó kommentek

Elérhetőség: boerzsuzsi / at / gmail.com