Színből, számból szó

Örvendezzünk együtt, hogy már 1500-an látogatjátok a blogom FB oldalát! Ezt egy munkamemória feladatsor közzétételével kívánom megünnepelni. A „Színes szavak” nevű feladat francia változata Peggy Gatignol: Mémoire de travail, Ortho Édition szöveggyűjteményéből származik.


A letölthető, magyarba ültetett feladatlapjaim a cikk végén találhatóak.

A Színes szavak (neuropszichológiai szemléletű) feladatai az információk vizuális, téri és fizikai kezelését teszik egyszerre lehetővé. A feladatok egyaránt elvégeztethetőek szóban és írásban is, így gyakoroltatva nem szokványos módon a munkamemória mellett az olvasást vagy az írást is.

A színes buborékokat tartalmazó lapot a gyermekek elé tesszük, majd 3-8 betűs szavakat olvastatunk velük a következőek szerint: vagy a színeket mondjuk (pl. zöld-fekete-barna), és a gyermeknek kell a megfelelő (ez esetben a „MAR”) szót kiolvasnia a színek neveinek megjegyzésével, vagy a számokat mondjuk (pl. 9-1-7), és ezek megjegyzése után kell kiolvasnia a számokhoz tartozó („MAR”) szót. Végül pedig fordított sorrendben mondjuk a számokat (7-1-9), és a számok sorrendjét megfordítva kell a megfelelő („MAR”) szót megtalálniuk. Ezeket a feladatokat én három foglalkozás során veszem elő. Tapasztalataim szerint a beszédrendellenességgel küzdő gyermekeknek a színekkel nehezebb a szavakat azonosítaniuk, diszes problémákkal vagy matematikai nehézséggel küzdőknek pedig a számokkal nehezebb. A legnehezebb az a feladat, amikor a számok sorrendjét meg kell fordítaniuk, és úgy kell az adott szavakat kiolvasni. Ez nagyon megterheli az emlékezetet, és a feladat szokatlanságát bizonyos gyermekek nehezebben tolerálják. Nem véletlenül marad ez a feladat a harmadik foglalkozásra. Az előző két feladat során valamennyire már adaptálódnak a gyermekek.

A feladattábla

Feladatok színekkel

Feladatok számokkal

A francia munkalapok szerzőjéről néhány szó: Mikor Peggyt megismertem, egy ifjú titán volt a párizsi Pitié-Salpetrière Kórház logopédiai centrumában, részben a kórház neurológiai-idegsebészeti osztályán dolgozott. A bemutatott fejlesztőeszközt is az utóbbi helyszínen kísérletezte ki és állította össze. Alapvetően felnőtt agysérült, operált daganatos betegeknek, a demenciák különböző fajtájával küzdő betegek számára állította össze, az orvosilag bizonyítottan elvesztett (rész)funkcióik kompenzálására. De már a szerző és munkatársai is használták gyermekek és fiatalok fejlesztésére. Én alapvetően tinédzserekkel használom, de a Színes szavak feladatokat már az olvasástanulás 3., 4. évétől kezdve is alkalmazom. A feladatok általában nehezek a gyermekek számára, körültekintéssel használandóak. Természetesen használható neurológiai betegségben szenvedőknek kiegészítő terápiaként, a rehabilitáció során.

Peggy jelenleg egy párizsi egyetem továbbképzőközpontjának a vezetője.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

2 Tovább

Írás-előkészítés

Korábbi cikkemben (Grafomotoros fejlesztés ) Jeanne tanítványom terápiájának előkészítő-bemelegítő gyakorlatait mutattam be. Ezeknek a gyakorlatoknak a célja a helyes eszköztartáshoz szükséges ujjmozgások differenciálása, ügyesítése valamint a könyök és csuklómozgás lazítása volt, a görcsösség kiküszöbölése érdekében. Most következik a foglalkozás második részének leírása, a grafikus kivitelezés gyakoroltatása, az írásmozgás előkészítése.

A bemutatott feladatok célja a stabil kéz- és laza eszköztartás kialakítása és begyakoroltatása. A cikk végén szerepelnek a letölthető, A/4-es lapra nyomtatható minták – a kinagyítás miatt nem nyomdai minőségben, de az átrajzolási feladatokhoz megfelelőek.

A nagy, csúsztatott vonalvezetés gyakorlása – a mozgás közbeni testpozíciók puhítására, hajlékonyabbá tétele érdekében

Használt eszközök:
Papír – kezdetben A/3-as, majd A/4-es lap
Vastag (kb. 1cm átmérőjű) grafitceruza, hasonló vastagságú színes ceruzák (ezeket a Frostig-terápia nyomán szeretem alkalmazni a szivárványrajzolás nevű átírásokhoz). Így ugyanaz a feladatlap több alkalommal is elővehető, minden nap más színt használva.

Ezek a feladatok korrigálják a testtartást, az írásnyomatékot, a mozgás ritmusát, egyenletességét, minimális (játékos) energiabefektetéssel gyors sikerhez juttatják a gyermeket.

Az ábrákat folyamatos vonalvezetéssel, többször kell átíratni, anélkül, hogy a ceruza hegyét felemelnénk a papírról. Az átírandó ábrák nem túl bonyolultak, nem vonják el a gyermek figyelmét a kivitelezés minőségéről.

Az ábrán lévő x megjelölésnél kezdődik el és fejeződik be az átírás, a nyíl iránya a vonalvezetés irányát jelöli. A 9-14. ábrák esetében az átírás megkezdődhet a bal oldalon, lent is. Ezekben az esetekben az ábra alsó része kerül először átírásra.

A terápia kezdetén célszerű a ruha ujját feltűrni, hogy a gyermek közvetlenül érzékelje a kontaktust a papírral és az asztallappal. Mikor a gyermek elhelyezkedik az asztalnál, érintésre megneveztetjük a különböző testrészeit, hogy megbizonyosodjunk azoknak ismeretéről: tarkó, felsőtest, vállak, alkar, könyök, csukló, kéz, ujjak. Majd bemutatjuk és megértetjük az íráshoz szükséges helyes testtartást: laza vállak, könyök az asztalon, a kéz helyes tartását. A reedukáció során, mikor a gyermek már elsajátította az előbbi elnevezéseket és megérti az utasításokat, fokozatosan vezetjük be az ujjak pozíciójának meghatározását.

1. A kar ellazítása – higgadtan, hajlékonyan kivitelezett nagy, széles vonalakkal

Az 1-2 ábra kiviteleztetését megelőzően a terapeuta bemutatja a gyermeknek a feladatot, többször, folyamatosan átírva nagyjából ugyanazon a vonalon az ábrát, anélkül, hogy az indulási pontnál megállna.

Majd a gyermek kezét óvatosan megfogva, megismétli az előbbieket, először ceruza nélkül (az ujjakkal átírva az ábrát), majd ceruzával. (Mikor a gyermek keze nagyon görcsös, gyakran a saját kezemet fogatom meg a gyermekkel átírás közben, annak érzékeltetésére, hogy a laza tartás során sem esik ki a ceruza a kezemből, és nyomot is hagy a papíron.)

Végül megkérjük a gyermeket, hogy egyedül folytassa.

A nehézségek már az első vonalvezetés során jelentkeznek: motoros gyengeség, a téri szerveződés és orientáció zavara, magatartási problémák stb. Tünetei: horpadt vonalak, kilengések, kézremegés; hirtelen, kontroll nélküli impulzív mozdulatok stb.

Az ábrák torzítása annál látványosabb, minél hangsúlyosabb a motoros nehézség.

Pl. a 7-8. ábrák esetében az irányváltás során az alkar hajlítását az alkar nyújtása követi. Ezeknek a mozgássoroknak a kivitelezési nehézsége nagymértékben torzíthatja az ábrát, extrém esetben lehetetlenné válik a keresztezés kivitelezése. Gyakran tapasztalt kompenzációs megoldás a 7-es ábra esetében, hogy a gyermek fentről indulva, a keresztezéshez érkezvén megtorpan, majd jobbra-fel folytatja az ábrázolást, megrajzolván először a felső részt, majd utána az alsót (hóemberszerűen).

Azok a gyermekek, akiknél a téri szerveződés problémás, a komplexebb ábrákat deformálják. Pl. felső íveket alsó ívként ábrázolnak. Vagy kompenzálva, jelentősen lelassítják a vonalvezetést, és görcsösen araszolgatnak az előírt mintán.

Az érzelmi élet zavarát mutathatja a túl precíz és aprólékos kivitelezés, az átírt körök számolgatása és egyéb túlzások megjelenése, mint pl.: kaotikus, rendezetlen vonalak, amik betörnek az ábrák belsejébe, vagy elárasztják az egész papírt – intenzív maszatolás, liliputi vonalak stb. Gyakran sajnos a motoros, orientációs és érzelmi tünetek együttesen jelentkeznek, jelentős vonalvezetési és ezáltal ábratorzulásokat okozva.

A gyermeknek azt mondjuk, addig nem hagyhatja abba az átírásos vonalvezetést, amíg 3-4 ujjnyi vastag nem lesz az ábra. Egyes formák átírási ideje megközelítőleg 45 mp. – kerülendő a monotónia, vagy hogy egyes gyermekek beleragadjanak az általuk preferált rutinba.

A kivitelezés gyorsasága az adott gyermek szükségleteihez alkalmazkodjon. Fokozatosan kell felgyorsítani a lassú tempójú és aprólékos gyermekeket. Lassítani kell azoknak a gyermekeknek a tempóját, akiknek kezdetben a nyugodt munka lehetetlennek tűnik.

A testtartásra vonatkozó utasítások: A gyermekeknek meg kell magyarázni, hogy minél jobban mozog a felsőtest, annál inkább eredményez ingadozó vonalvezetést. A csúsztatott vonalvezetés egyébként maga után vonja a test balról-jobbra, elölről-hátra tartó kilengését, az átrajzolandó forma irányát követően. Ezt tudatosítjuk a gyermekben, és a felsőtest stabil helyzetének elérésére egy laza nyomást gyakorolunk a vállakra, lehetőleg akkor, amikor a legnagyobb a kilengés mértéke.

2. Mozgás közbeni ellazulás elérése

A vállak és az alkar ellazítása: Az alkar könnyed és rendszeres csúsztatása a papíron a vonalvezetés során lazító hatással bír, szabályozza a nyomatékot. A nyomatékkülönbség érzékeltetésére megkérjük a gyermeket, hogy húzzon egyenletesen könnyed, halvány vonalakat, majd erős és sötét vonalakat. A vizuális kontroll is segítheti szabályozni a ceruzanyomatékot. A megfelelő felsőtest-pozíció hatással van a nyomatékra is, hiszen a túlzott előredőlés vonalvezetés közben fokozza a nyomatékot.

A csukló, a kéz és az ujjak: Megmutatjuk a gyermeknek a helyes ceruzatartást, kéz- és ujjtartást. Az ujjtartásra vonatkozóan én azt szoktam mondani, hogy hüvelyk- és mutatóujj közé csippentem a ceruzát, középső ujjal alulról támasztom. Az eszközt nem csak helyesen kell megfogni, hanem törekedni kell a helyes tartás stabilitásának megőrzésére, ami szintén nélkülözhetetlen feltétele az egyenletes vonalvezetésnek.

Ebben a fázisban az igyekezetnek és a figyelemnek a kézre való irányulása miatt regresszió tapasztalható a korábban már elsajátított helyes testtartásban: pl. a vonalvezetés során elemelkedhet a könyök a papírról.

Lassan tanulja meg a gyermek a kettős utasítás értelmében a stabil és laza kéztartás kivitelezését és fenntartását.

A hajlítás-nyújtás (tudatos váltakozó csuklómozgás, zsonglőrködés) begyakoroltatására alkalmas a 9. ábra: (a) a kéz lazán hajlik; (b) majd progresszíven kinyúlik; (c) ismét meghajlik, majd a továbbiakban az ábra befejezéséig nyújt.

Ez a feladat (illetve a 9-14. feladatok) rendkívül nehezek a diszpraxiás gyermekeknek, mert egyrészt már a mozgássorok kivitelezése is nehézséget okoz, másrészt az irányváltások a vonalvezetés során megoldhatatlan akadályokat jelentenek számukra.

Az ujjak pozíciója: A helyes ujjtartás gyakorlásakor ismét regresszió léphet fel: a könyök elemelkedhet az asztaltól, a kézfej befele fordulhat stb. Apránként azonban a gyermekek meg fogják tanulni koordinálni a különböző testrészek helyes pozícióit.

Együttmozgások: Bizonyos gyermekek esetében a csúsztatott vonalvezetés folyamán az ellenoldali kézen vagy egyéb testrészeken (fejen, ajkakon, nyelven stb.) együttmozgások jelentkezhetnek. Az ellenoldali kézen jelen lévő együttmozgások akadályozzák a két kéz jó minőségű koordinációját, ezért ezek leépítésére kell törekednünk. Az ügyetlen vagy lateralizációs problémákkal küzdő gyermekeknél gyakran megfigyelhető ez a jelenség. Ebben az esetben megkérjük a gyermeket annak a testrésznek az ellazítására, ahol az együttmozgások jelentkeznek. Több egymás utáni terápiás foglalkozáson tesszük mindezt. A csúsztatott feladatoknak az egyszerűsége néhány foglalkozás után már lehetővé teszi, hogy a gyermek megossza a figyelmét a grafomotoros kivitelezés és a parazita mozgás felett gyakorolt kontroll között. Kérhetjük a gyermeket, hogy az ellenoldali kezével, melyen együttmozgást tapasztaltunk, fixálja a feladatlapot, hogy ne csússzon el az asztalon.

A feladatok gyakoroltatásának határa: A feladatokat addig végeztetjük, amíg a gyermek képes az átírásokat megfelelő testtartással, laza vonalvezetéssel, biztos, helyes gesztusokkal, megfelelő ritmusban, fékezések és együttmozgások nélkül kivitelezni.

Felhasznált irodalom:
J. de Ajuriaguerra – M. Auzias – A. Denner:
L’écriture de l’enfant, 2 – La rééducation de l’écriture (p. 66-89)

Az ábrák letölthetőek nagy méretben a mintaképre kattintva:

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

0 Tovább

Grafomotoros fejlesztés

Tündéri tanítványomnak, Jeanne-nak (nagycsoportos óvodás) írtam össze néhány jól ismert feladatot a grafomotoros fejlesztéshez, bemelegítés gyanánt. Gondoltam, megosztom ezeket a fejlesztéssel foglalkozó olvasóimmal is, hátha hasznosnak találják.

A kar és a kéz gyakorlatai, eszközök nélkül:

1. Felemelt kézzel mozgatjuk az ujjainkat (marionettbáb), közben ellenőrizzük az ellenoldali kar esetleges kilengéseit. Majd következik ugyanez a gyakorlat a másik kézzel.

2. Kezek és alkar az asztalon merőlegesen. Széttárjuk (napocska) és összezárjuk (holdacska) az ujjakat. Majd bedugjuk tenyér alá egyszerre az ujjakat, és egyszerre megmutatjuk. Később egyenként bújnak elő az ujjacskák: először a hüvelykujj, majd a mutatóujj… stb.

3. Kezek tenyérrel az asztalon, az ujjak összezárva (holdacska): széttáratni a 2. és 3. ujjat, majd a 3.-at és 4.-et.

4. Kezek tenyérrel lefelé az asztalon: az ujjak egyenkénti felemelése, a csukló és a többi ujj eközben az asztalon marad. Végeztethető szimultán mindkét kézzel, vagy egy-egy kézzel – ilyenkor a másik kézzel segíthetjük a kivitelezést. Az együttmozgások megfigyelése a mozgatott kézen és az ellenoldali kézen is.

5. Kezek és alkar az asztalon, majd egymást követően dobolunk az asztalon az ujjbegyekkel. Először lassabban, később egyre gyorsabban.

6. Egymást követően kell összeérinteni az ujjbegyeket, a hüvelykujjat a mutatóujjal, középső ujjal, gyűrűsujjal és kisujjal, majd visszafele is.

7. Kezek és alkar az asztalon. Gyorsan ki- és befele forgatjuk az alkart, a könyök végig az asztalon marad, nem emelkedik el. Majd a forgatást kiegészítjük azzal, hogy hol a kézfejjel, hol a tenyérrel rácsapunk az asztalra.

A hibákat megfigyeljük és feljegyezzük. Ezek jelentkezhetnek a kivitelezés pontatlanságában, az együttmozgások jelenlétében a dolgoztatott oldalon vagy ellenoldalon, az előírt vagy spontán mozgásritmusban, a kivitelezés tempójában valamint a kezdeményezőkészség szintjén is.

Végül következzen egy-két jópofa, gyurmával végzett gyakorlat:

Eszköz: natúr színű gyurma

1. feladat: A gyermek először gömbölyít magának egy nagyobb golyót (nagyjából 2 cm átmérőjűt). A könyök az asztalon, az alkar majdnem vertikális, a golyó a hüvelyk- és mutatóujj közé lazán csippentve. A mutatóujjat hajlítva görgetjük a golyót a hüvelykujjon a csukló felé, majd a mutatóujjat kinyújtva görgetjük vissza az ujjbegyek felé. Többször megismételtetjük a gyakorlatot. Majd a többi ujjal is végigcsináltatjuk: hüvelykujj-középső ujj, hüvelykujj-gyűrűsujj, hüvelykujj-kisujj. Közben figyelmeztetjük a gyermeket, hogy ne lapítsa szét a golyót. A feladat korrekt végrehajtása során a golyó semmilyen deformitást nem szenved, a könyök és alkar pozíciója sem változhat meg.

2. feladat: Körbe kell forgatni a golyót a hüvelykujj és mutatóujj között, egyik és másik irányban. Kerülni kell a mutatóujj túlzott hajlítását, inkább egy laza nyújtóztatásra kell törekedni. Fix pont körüli körkörös mozgás kivitelezése.

A gyermeknek az mondjuk: „Csinálj egy kört a hüvelykujjadra a golyóval!”

Ez azoknak a gyermekeknek ajánlott elsősorban, akiknek nehézségeik vannak az ívek, görbe vonalak kivitelezésében. Szöges vonalvezetésük során csak a hajlítás-nyújtás mozgásokat használják. Továbbá görbe vonalakat tartalmazó ábrákat kell rajzoltatni velük a terápia során.

Ezek a gyurmagolyós feladatok kezdetben 2-3 percig tartsanak, majd később maximum 5-10 percig, mert jelentős kontrollt igényel a gyermek részéről, ami görcsösséghez vezethet.

A görcsösség kiküszöböléséhez időről-időre ellazíttatjuk az ujjakat, a kezet és a kart, lelógatva a karokat a test mentén.

Az említett feladatok nagyrészben J. de Ajuriaguerra – M. Auzias – A. Denner: L’écriture de l’enfant 2. La rééducation de l’écriture könyvében találhatóak leírva.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu

0 Tovább

A közlekedési dugó játék – Rush Hour

Ez a nagyon bosszantó nagyvárosi élethelyzet egy nagyon is szórakoztató stratégiai játék neve, amit – más játékokhoz hasonlóan – szintén egy szülő által ismertem meg. Kissé tamáskodva fogadtam a szülő lelkesedését a játék elmesélése során, mert közismert averzióim vannak az autóvezetéssel kapcsolatosan. Így hát csakis a saját korlátaimnak köszönhetően sokkal később került a játék a birtokomba, mint lehetett volna.

Rush Hour

Egy egyszemélyes játékról van szó, ami áll: egy kártyacsomóból, egy táblából és különböző formájú és színű közlekedési eszközökből. A kártyacsomó 40 lapot tartalmaz, nehézségi fokozatok szerint 10 kezdő szintű, 10 középszintű, 10 haladó és 10 szakértő szintű feladvány.

Kártyahúzás után a feladatkártya alapján kell az autópályát megépíteni. Függőleges síkban látható mintából kell a térbe áttenni az autókat. A játék célja: ki kell vezetni a fagyiskocsit a dugóból. A fagyiskocsi, mint központi szereplő, telitalálat, említése máris mosolyt csal a gyermekek arcára, és a legjobb hangulatban gondolkodnak, cselekednek. A fagyiskocsi kivezetéséhez az autókat a meglévő helyzetükben lehet előre-hátra tologatni, helyükről elmozdítani nem lehet. A fagyiskocsi kivezetése komoly logikai feladat, tervezést-szervezést igényel. Az autóknak a pályán való elhelyezése fejleszti a téri tájékozódást, a téri viszonyítás képességét. Az adott feladat komplexitása sokféle képesség mozgósítására alkalmas, az említett téri tájékozódás mellett fejleszti a figyelmet, a logikai gondolkodást, a szerialitást, a mentális flexibilitást, a tanulást, alkalmas a frusztrációtolerancia növelésére.

A kudarcot nehezen viselő gyermekek, akik az első nehézség alkalmával feladják, és lesöprik az összes autót a tábláról, ők is rá tudják venni magukat az újrakezdésre, folytatásra a játék motiváló ereje által. Természetesen a felnőtt/terapeuta igyekszik növelni a gyermek önbizalmát, oldani a feszültségét. Lehet történetet mesélni a gyerekeknek a nagyon is ismerős közlekedési dugókról, beszélgetni velük, hogy miért fontos reggel nyolc körül az iskolabusz útjából elhárítani az akadályokat, vagy hogy miért kell bármikor elsőbbséget adni a rendőrautónak. További segítség lehet az utcák közös megszámlálása, az autók korrekt behelyeztetése. A koordinálatlan kezecskék akaratukon kívül gyakran kimozdítják az autókat a helyükről (örökre dugóban várakozásra kárhoztatva az autó sofőrjét), így a terapeuta felhívja a figyelmet ezekre, és javasolja, hogy újból hasonlítsák össze a feladatkártyával a pályát. Az adott célig lépésről lépésre kell megvalósítani a felállított stratégiát. Ha az nem vezet eredményre, vagy valahol a folyamat véglegesen elakad, akkor menet közben lehet, sőt kell is korrigálni, adaptálódni az új helyzethez, stratégiát váltani.

Annak ellenére, hogy a játék főszereplői az autók, a kislányok is nagyon kedvelik. Ennek a fantasztikus, méltán népszerű játéknak a kitalálója Nob Yoshigahara (1936-2004) puzzle guru volt.

(Rush Hour Traffic Jam Puzzle Jr. 6-8 éves korig, Thinkfun)

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

0 Tovább

Párok a házban - a Matching House játék

Matching HouseGondolom, senki számára nem lesz újdonság, ha azt mondom, hogy az a játék, amit a 2013-as év első játékaként bemutatok, a tanítványaim zömének a kedvenc játéka, és a játékaim nagy részéhez hasonlóan multifunkcionális felhasználású. Funkcióját tekintve a formafelismerés és a taktilis érzékelés fejlesztésére alkalmas, ezáltal a grafomotoros fejlesztés kezdeti szakaszának nélkülözhetetlen tartozéka. Az információfelvétel, a tanulás szolgálatába egy új csatornát állít, segíti a mentális reprezentáció létrejöttét. Az alapjáték egy gyönyörűen megmunkált nagyobb méretű faházikóból és geometriai formákból áll, ezek párokban találhatóak. A játék elemei természetes anyagból, festett fából készültek. Esztétikus megjelenése és mérete nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek első látásra vonzónak találják, így szívesen emelik le a játékpolcról. A játék lényege, hogy a geometriai formákat betesszük a házikóba egy perselynyílásra emlékeztető résen, majd a háztető két oldalán található lyukba bedugjuk egyszerre a két kezünket, és így próbálunk meg formapárokat találni (formaérzékelés). A ház belsejében való kotorászás teljesen kizárja a vizuális csatornával való kompenzálás lehetőségét, és ezáltal lényegesen hatékonyabbá válik a fejlesztés egy hagyományos tapintós dominójátéknál (aminél viszont könnyen tudnak lesni a gyerekek). Az első hallásra banális feladat egyáltalán nem egyszerű, és gyakran a játékszabály változtatást is igényel (rátanítást), hogy ne haljon el a gyerekek részéről a kezdeti lelkesedés.

Nem egyszerű a párok megtalálása, mert például csillagból van háromféle is. Ezeket elég nehezen lehet külön-külön egy-egy kézzel azonosítani. Én például csalással szoktam, számolgatom a csillagok ágait. Ez ugye egy kompenzációs stratégia, a gyenge taktilis érzékelésemet kompenzálom ekkor matematikai tudásom segítségével. A hatszög és az ötszög, illetve a kör és az ovális is könnyen összetéveszthetőek tapintás útján. Ilyen szabálymódosítás lehet például a ráhangolódás folyamatában, ha a gyermek kihúz a házból egy alakzatot, és utána keresi meg a párját a két keze segítségével. Így már sokkal könnyebb számolgatni is. Ha megvan a pár, akkor a ház tetejére illeszthető antennákra kell felfűzni ezeket, és jöhet a következő játékos. Természetesen a módosítás célja a játékhoz való jobb alkalmazkodást segíti elő, és nem helyettesíti az eredeti felhasználást.

Még egy nagyon extrém játékvariáns lehet a játék beszédfejlesztésre való alkalmazása, az alapformák, színek megismertetésére és neveinek begyakorlására. A beszédindítás folyamatában is gyakran használom a házikót és a formákat is, hiszen a házikóba imádnak a gyerekek bepakolni, majd keresgélni. A formákat csak úgy kiszórom véletlenszerűen az asztalra, és párkeresésre ösztönzöm a még nagyon fiatal és akár nem beszélő gyerekeket (a vizuális és taktilis csatorna együttes ingerlése). De az alakzatok egyszerű párosítása a memóriakártyák játszásának előkészítése is lehet, és ezáltal az emlékezetfejlesztésben lesz fontos szerepe.

Amikor a játékot beszereztem, akkor nagyon előrelátó voltam, és rögtön megvettem a játékhoz illeszthető két kiegészítő dobozt is (Accessories for Matching House). Az egyik különböző textúrájú, dominószerű formákat tartalmaz (Texture), a másik pedig fanégyzeteket, amikbe 1-től 10 darab kitapintható fagolyó van applikálva (Dot-Number). Ezek az alapjátékhoz képest jóval nehezebb fokozatot jelentenek. A különböző anyagok ujjbeggyel való érzékelése a finomabb taktilis érzékelést provokálják, a másik doboz a mennyiségek taktilis felfogását (és itt természetesen nem a golyócskák leszámolására gondolok, hanem a globális mennyiségfelfogásra, az ujjak, tenyerek segítségével). És akkor ez a taktilis érzékenyítés már bele is folyik a matematika előkészítésébe és fejlesztésébe.

Nem véletlenül kerül egy lapra a cikk során már másodszor a taktilis stimulálás és a matematika. A Gerstmann szindróma négy tünetet foglal magába: diszkalkulia, ujjagnózia (ujjak észlelési képességének a zavara), téri tájékozódás zavara és diszgráfia. Többek között Gerstmann szindrómás tanítványomnál is alkalmaztam ezt a játékot, mert mind a diszkalkuliájára, mind az ujjagnóziájára, mind a diszgráfiájára egyszerre lehetett hatni vele, kínált fejlődési lehetőséget. A játék széles spektrumon fejti ki jótékony hatását. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy a játék a Gerstmann szindróma gyógyíre.

Egy lyoni konferencián tudtam meg egy belga kollégától, hogy a két kéz együttes használata nagyon fontos szerepet tölt be a domináns kéz kialakulásában és fejlődésében, valamint, hogy az ezen az elven működő terápiának emblematikus képviselője egy magyar hölgy. Sajnos én erről többet nem tudok, úgyhogy, ha valakinek esetleg erről több információja van, megköszönném, ha megosztaná velem.

Matching House (Geo-shapes) / Spielhaus mit formen / Maison a jouer avec formes / Casa da gioco con formine
Santa’s Toys (Santa Factory Co., Ltd., Thailand) www.santafty.com

Egy megtalálási hely: http://blagnac.sezhame.decalog.net/files_omega/00_rubriques/06_nouveautes/ludo_Juillet_2010.pdf

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

0 Tovább

Boér Zsuzsa, logopédus-gyógypedagógus blogja



LIKE-olj, hogy értesülj!

Címkefelhő

afázia (1),Alzheimer-kór (1),arcvakság (2),Asperger-szindróma (1),autizmus (10),beszédfejlődés (8),beszédindítás (13),beszédtechnika (1),beszédértés (10),betűtévesztés (2),dadogás (2),differenciáldiagnózis (1),diszgráfia (1),diszlexia (3),diszpraxia (3),Down-szindróma (1),echolália (1),emlékezet (7),emlékezet-fejlesztés (5),fejlesztés (4),fejlődési verbális diszpraxia (1),figyelem (4),figyelemfejlesztés (4),figyelemmegosztás (1),figyelemzavar (5),finommotorika (2),fixációszélesség (1),fonológiai tudatosság (4),formafelismerés (2),Gerstmann szindróma (1),grafomotoros fejlesztés (14),hanganalízis (1),hiperaktivitás (3),idői tájékozódás (3),integráció (2),interdentális szigmatizmus (1),iskola-előkészítés (5),játék (40),kognitív-fejlesztés (1),kommunikáció (2),kreativitás (2),kártya (3),kétnyelvűség (3),Lottójáték (3),légzéstechnika (1),MamaPapaTaxi (12),mentális forgatás (1),mentális lexikon (1),mondatértés (1),mondóka (1),munkamemória (15),neuropszichológia (2),nevelés (1),nyelvfejlődési zavar (1),nyelvi kreativitás (2),nyelvlökéses nyelés (2),nyelvtanulás (2),olvasás (14),olvasásfejlesztés (6),olvasástechnika (4),parafunkció (1),perifériás látás (1),pragmatika (1),pöszeség (2),r hang (1),szemantikai háló (3),szemmozgás (1),szerialitás (1),szintaktikai tudatosság (1),szociális képességek (2),szoftver (2),szókincs-aktivizálás (8),szókincsfejlesztés (10),szótagolás (3),szövegértés (2),taktilis érzékelés (2),tanulás (3),testséma (1),téri tájékozódás (6),ujjgyakorlatok (2),ujjszopás (1),utasításértés (5),verbális emlékezet (4),verbális fluencia (1),vizuomotoros képességek (2),vizuális figyelem (6),vizuális észlelés (4),zene (2),írás (4)

Utolsó kommentek

Elérhetőség: boerzsuzsi / at / gmail.com