Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A szótaggyűjtő album

Ennek a (cikk végén letölthető) feladatlapnak az alapötlete Dominique Penloup francia logopédustól származik, ő osztotta meg ezt az Orthomalin (logopédiai szolgáltatás) oldalán. Bárcsak én találtam volna ki! Egy olyan egyszerű feladatról beszélünk, amelynek nagyszerűségére használat közben jöttem rá. A gyermekek imádják!

Az ötlet mentén az idei tanévkezdésre összedobtam 11 feladatlapot, melyek látszólagos célja az olvasásfejlesztés, a betűdifferenciálás. A differenciálandó betűket a francia iskolában tanuló kétnyelvű tanítványaim leggyakoribb tévesztései alapján választottam ki. A feladatgyűjteménnyel az a célom, hogy a tavaly reedukált gyermekekkel villámismétlést végezzek a tanév elején.

A feladat lényege:

Minden feladatlapon körülbelül 20 szó (többnyire 2-3 szótagosak) találhatóak. A szavakat a gyermek nem látja, azokat levágom a lap aljáról. Majd egyenként mondom ezeket a gyermeknek, aki ezután fennhangon szótagolja a szavakat, és közben az alkotó szótagokat a megfelelő sorrendben bekarikázza (a négyzetrácson). A feladatok időtartama egyenként kb. 15 perc.

Önálló munka során a gyermek szeme előtt marad a szólista is, onnan fogja egyesével kiválasztani és bekarikázni a szótagokat. Ilyenkor azt kérem a gyermektől, hogy szavanként különböző színű ceruzát használjon.

A fejlesztés során célzott képességek:

Betűfelismerés, olvasási készség, szótagolás, téri tájékozódás, de a feladatlap igénybe veszi a figyelmi és munkamemória képességeket (azaz a központi végrehajtót, a fonológiai hurkot és a téri-vizuális vázlattömböt) is.

Az olvasási deficit hátterében általában a fonológiai tudatosság vagy az emlékezet működésének zavara áll. A bemutatott feladatok elvégzése során a hallott szavak szótagolása a fonológiai tudatosságot (a vele született részét) gyakoroltatja, az olvasási stratégiák közül a szintézist.

A feladatok globálisan a munkamemóriát úgy fejlesztik, hogy a gyermeknek átmenetileg meg kell jegyeznie addig egy szót, amíg a szót alkotó szótagokat megtalálja és bekarikázza (emlékezés + párhuzamos műveletvégzés).

A munkamemória alrendszerei:

  • a központi végrehajtó tulajdonképpen egy 3 szintű figyelmi kontroll (rutinok végrehajtása, válogatás a különböző stratégiák között, szupervízió)
  • a fonológiai hurok, ami passzívan tárolja az információt és aktívan szubvokálisan ismétel
  • a téri-vizuális vázlattömb a téri-vizuális információkat kezeli és előhívja a mentális képeket.

Tehát mi is történik a feladatvégzés során?

A gyermek akusztikus információként kapja a szavakat, ezt átmenetileg megjegyzi, és ekkor aktivizálódik a központi végrehajtó, ami a feladatvégzés alatt végig aktív marad. Közben a felfogott szót szótagolja (fonológiai tudatosság), és egészlegesen meg részenként is tárolja, a jobb tárolás érdekében mondogatja (fonológiai hurok aktiválása).  A fonológiai hurok aktivitása csak addig tart, amíg a keresett szótag előkerült.

Ezzel párhuzamosan a gyermek egy letapogató szemmozgással keresni kezdi a kérdéses szótagokat, azaz a téri-vizuális vázlattömb is aktivizálódik, ami felelős a vizuális és téri ingerek kezeléséért. A vizuális része a betűfelismerés, ezen a szinten a diszlexiás betűtípus segít be (mert olyan változtatások vannak a betűkön, amik segítenek a betűk karakteres jegyeinek a gyors felismerésében). A téri ingerek kezelése a feladat során a térben való adekvát, hatékony mozgástervezés, azaz a kérdéses szótagok gyors megtalálása.

És hogy kiknek ajánlom a feladatot? Természetesen mindenkinek!

A feladatlap letöltése (PDF)

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Szótagcsata – autóskártya módjára

A hasznosságra és a nagy érdeklődésre való tekintettel újabb fonológiai tudatosságra hasznos játékot fogok most ismertetni. A játék szellemiségében illeszkedik a Mamapapataxi sorozathoz, csak ehhez javallott egy pakli képgyűjtemény/kártya is, ami, lássuk be, nem mindig áll rendelkezésünkre (pl. iskolába menet, az autóban).

Én például a Djeco Blablabla (www.okosjatek.hu) játékkal játszom, mert ennek képanyaga változatos, és így kiválóan megfelel a célnak. De bármilyen katalógusból, szórólapból használhatunk képeket, a költségkímélés és környezetvédelem okán.

A játék neve: Szótagcsata
Résztvevők száma: 2-3 gyermek

A játék célja: Két szó összehasonlítása, annak megállapítása, hogy melyik tartalmaz több szótagot.

A fejlesztet képességek: szókincs, akusztikus tagolás, fonológiai tudatosság, olvasás

A játék menete

A játékot pont ugyanúgy kell játszani, mint gyermekkorunk egyik kedvencét, az autóskártyát, amiben a Lola-T (kimondhatatlan) sebessége mindent vitt.

A kártyákat egyenlő mennyiségben osztjuk ki a játékban részt vevő gyermekek között. Mindegyik játékos egyszerre fordít fel egy-egy kártyát, és a felfordított kártyákat az a játékos viszi el, akinek több szótagot tartalmaz a képének a neve. Egyenlő szótagszám esetén addig fordítanak fel a játékosok további kártyákat, amíg újabb szótagegyenlőtlenség nem keletkezik, és valaki viszi az összes kártyát. A játék addig folytatódik, amíg az egyik játékos elnyeri az összes kártyát.

A játék leírt szavakkal is játszható, használható az olvasás gyakorlásához, az analízis fejlesztéséhez. Ebben az esetben egy csomag szókártyát kell használni.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Nyelvi képességfejlesztés Logico Primo és Logico Piccolo feladatkártyákkal – a fonológiai tudatosság

A címbeli játékokra a Müllerben bukkantam rá, amikor nem fejlesztőjátékokért, hanem függönyfehérítőért ugrottunk be a nővéremmel. Pár perc után azonban megakadt a szemem a feladatcsomagokon, így aztán a vásárlás végéig már csak ez kötötte le a figyelmemet. Az, hogy került mosószer is a kosaramba, már nem az én személyes érdemem volt, hanem a nővérem gondoskodásának volt köszönhető.

A fonológiai tudatosság több okból kifolyólag is az érdeklődésem középpontjában áll. Az MA képzésem nagy részét a fonológiai tudatosság kutatásának szenteltem, ez volt ugyanis a záró dolgozatom témája. A dolgozatról dióhéjban: egy francia fonológiai tudatosság tesztet fordítottam le magyarra és adaptáltam magyar nyelvi körülmények közé, másrészt összehasonlítottam magyar nyelvű vizsgálati eljárásokkal, de ezek eredményei már nem kerültek be a dolgozatomba. A kutatómunka során 15 fős illesztett mintán vizsgálódtam. Speciális iskolarendszerben 1. osztályos (diszfáziás, diszlexia-veszélyeztetett) gyermekek képességeit hasonlítottam össze a normál iskolarendszerbe járókéval.

Mi is tulajdonképpen a fonológiai tudatosság?

Egy olyan nyelvi képesség, mely lehetővé teszi, hogy a szavakat hangokra, szótagokra bontsuk, és ezekkel az egységekkel különböző műveleteket végezzünk.

Miért is fontos a fonológiai tudatosság?

Mert az olvasástanuláshoz nélkülözhetetlen alapképesség. Minél jobb az iskolába lépő gyermek fonológiai tudatossága, annál sikeresebben tanul meg olvasni. Viszont az olvasástanulás folyamata tovább fejleszti a fonológiai tudatosság képességét is. Tehát a fonológiai tudatosság és az olvasás folyamata egy ördögi kört alkotnak, egymással kölcsönösen függő viszonyban vannak.

Miközben a fonológiai tudatosságról egyre többet tudunk, azért még vannak megválaszolatlan kérdések is:

„A számos kutatás ellenére a fontos kérdésekben máig nem születtek egyértelmű válaszok. Alapvető kérdések tisztázatlanok máig is, mint pl.: A metanyelvi képességek fejődése párhuzamos-e a beszédelsajátítással, vagy csak az expresszív beszéd és a megértés bizonyos fejlettségi fokán jelennek meg?

Szintén megválaszolatlan kérdések vannak a metanyelvi képességek és a kognitív képességek egymáshoz való viszonyában, az ez irányban végzett kutatások egyértelmű pozitív korrelációt mutatnak, csak nem világos, hogy ebben a kapcsolatban mi az ok és mi a következmény. Egyes vélemények szerint a metanyelvi képességek az értelmi szint megnyilvánulásai a nyelvi feladatok megoldásában.

Az sincs pontosan tisztázva, hogy a metanyelvi tudatosság az írás-olvasás elsajátításának mennyiben feltétele és mennyiben következménye.” (részlet a Nyelvi rendszerek fejlődési zavarai c. tárgy vizsgadolgozatomból, 2005-2006-os tanév)

De az elméleti síkról evezzünk vissza a gyakorlatira, ami a logopédiai gyakorlatunkban sokkal hasznosabb.

„A szótagtudat 4-5 éves korban spontán jelentkezik, és nincs kapcsolatban az olvasás elsajátításával. A fonématagolási képességnek fontos szerepe van az olvasás elsajátításában.

A fonématudat vizsgálatának következtetései:

1. Az óvodáskorú gyermekek számára nehezebb a szavak hangokra való szegmentálása, mint a szótagolás.

2. A szavak hangokra való tagolása az életkorral emelkedik, ugrásszerű a fejődés 6-7 év között.

3. A fonématagolási képesség gyakorlással fejleszthető. (Göncz Lajos, 2003)”

A fonológiai tudatosság fejlesztése

A jó hír az, hogy a fonológiai tudatosság jól fejleszthető! A kérdés az volt hosszú évekig, hogy mivel?

Természetesen valótlanságot állítanék, hogyha azt mondanám, hogy nem voltak a logopédiai gyakorlatban olyan feladatok, szöveggyűjtemények, amik a fonológiai tudatosság fejlesztésére kínáltak feladatokat. Jómagam is sokat találtam a különböző gyermekújságokban (pl. Tapsi, Kisfüles), valamint gyártottam is a logopédiai táska utódjának a „Képes beszédlottó” tartalmának felhasználásával. De a Lexi és Difer programcsomagok is tartalmaztak szöveggyűjteményt az említett képesség fejlesztésére.

Ennek ellenére a most talált feladatkártyák hiánypótlóvá váltak számomra. A polcokról négy feladatcsomagot kaptam le gondolkodás nélkül:

1. Hangoló-hangolló (szerzők: Gáll Edina, Timkó Bíbor)

2. Képek, hangok, szavak (szerzők: Doris Fischer, Julia Ginsbach, Pacher Nóra)

3. Szótagoló-szótagolló (szerzők: Gáll Edina, Timkó Bíbor)

4. Rímelő (szerzők: Gáll Edina, Timkó Bíbor)

  

A hetet már a kipróbálásuknak szenteltem, és mondhatom, hogy a legvadabb reményeimet is felülmúlták. A bármilyen patológia okán hozzám járó gyermekek annyira megörültek a játékos gyakorlás lehetőségnek, hogy az szavakkal nagyon nehezen kifejezhető. Annyit mégis megemlítenék, hogy a szavakkal való manipuláció során a szavak, szótagok, hangok kóstolgatása közben gyakran hangos, gyöngyöző nevetésbe törtek ki, és végig mosolyogtak.

Bár a téma egyik kutatójának (Lőrik József) véleménye szerint ezeket a feladatokat teljesen verbális úton kellene végezni, különben más területeket fejlesztenek, azt látom, hogy a jól kigondolt illusztrációk segítenek a feladat absztrakt mivoltát megszelídíteni, és a legfiatalabbaknak (4-5 éveseknek) is eredményes feladatvégzést biztosítani. Amikor már gyakorlottak a vizuális megsegítésű feladatokban, bátran át lehet térni a csupán verbális csatornával működő feladatokra, pl. a szóláncokra.

Végül néhány szóban arról, hogy milyen típusú feladatokra számíthatunk

  • Szótaganalízis, szótagolás, szótagszámlálás;
  • azonos szótagok megtalálása, leválasztása, azonosítása;
  • különbségkeresés;
  • sorrendiség felállítása;
  • szótagolás, szóalkotás;
  • összetett szavak felismerése, bontása;
  • játék a hasonló hangzású szavakkal;
  • kezdőhang megtalálása;
  • játék a rímekkel;
  • hangazonosítás szavak elején, közepén, végén stb.

Az önmagukban is jó játékos feladatokat a Primo és Pikkolo táblák tökéletesítik. A tábla segítségével történő gyakorlás növeli a feladat komplexitási fokát, hiszen a nyelvi egységekkel való manipuláció során észrevétlenül fejleszti a szem-kéz koordinációt, a figyelmet, a síkban való tájékozódást, az önellenőrzés képességeit.

A feladatkártyák ára elfogadható, a táblák ára viszont kicsit borsos, de páros feladatmegoldás során is kiválóan működnek, így feleannyi táblával is megoldható.

A feladatok természetesen remekül használhatóak az anyanyelvfejlesztés során, átlagos fejlődésű gyermekek esetében is.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu 

 

0 Tovább

Boér Zsuzsa, logopédus-gyógypedagógus blogja



LIKE-olj, hogy értesülj!

Címkefelhő

afázia (1),Alzheimer-kór (1),arcvakság (2),Asperger-szindróma (1),autizmus (10),beszédfejlődés (8),beszédindítás (13),beszédtechnika (1),beszédértés (10),betűtévesztés (2),dadogás (2),differenciáldiagnózis (1),diszgráfia (1),diszlexia (3),diszpraxia (3),Down-szindróma (1),echolália (1),emlékezet (7),emlékezet-fejlesztés (5),fejlesztés (4),fejlődési verbális diszpraxia (1),figyelem (4),figyelemfejlesztés (4),figyelemmegosztás (1),figyelemzavar (5),finommotorika (2),fixációszélesség (1),fonológiai tudatosság (4),formafelismerés (2),Gerstmann szindróma (1),grafomotoros fejlesztés (14),hanganalízis (1),hiperaktivitás (3),idői tájékozódás (3),integráció (2),interdentális szigmatizmus (1),iskola-előkészítés (5),játék (41),kognitív-fejlesztés (1),kommunikáció (2),kreativitás (2),kártya (3),kétnyelvűség (3),Lottójáték (3),légzéstechnika (1),MamaPapaTaxi (12),mentális forgatás (1),mentális lexikon (1),mondatértés (1),mondóka (1),munkamemória (16),neuropszichológia (2),nevelés (1),nyelvfejlődési zavar (1),nyelvi kreativitás (3),nyelvlökéses nyelés (2),nyelvtanulás (2),olvasás (14),olvasásfejlesztés (7),olvasástechnika (4),parafunkció (1),perifériás látás (1),pragmatika (1),pöszeség (2),r hang (1),szemantikai háló (3),szemmozgás (1),szerialitás (1),szintaktikai tudatosság (1),szociális képességek (2),szoftver (2),szókincs-aktivizálás (9),szókincsfejlesztés (11),szótagolás (3),szövegértés (2),taktilis érzékelés (2),tanulás (3),testséma (1),téri tájékozódás (6),ujjgyakorlatok (2),ujjszopás (1),utasításértés (5),verbális emlékezet (4),verbális fluencia (1),vizuomotoros képességek (2),vizuális figyelem (6),vizuális észlelés (4),zene (2),írás (4)

Utolsó kommentek

Elérhetőség: boerzsuzsi / at / gmail.com