Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Beszédfejlődés 0-3 év között

Pilis egy 11 ezres város Pest megyében, semmit nem tudtam róla, mígnem egy volt évfolyamtársam és jelenlegi bloggertársam, Gönczi Rita (Dyscalculiaport) meg nem hívott az általa vezetett Baba-mama klubba, hogy beszéljek a csecsemő-kisgyermekkori beszédfejlődésről. Örömmel tettem eleget a kérésének, és nem bántam meg, mert nagyon jól éreztem magam.

A mondókás foglalkozás, amit Rita tartott, nagyon jól sikerült. Mind a babák, mind a mamák motiváltak voltak. A babákon látszott, hogy nem először csinálnak ilyesmit, és nemcsak a mama miatt vannak jelen a foglalkozáson, hanem alanyi jogon érdeklődnek. A legnépszerűbb segédeszköznek a tálca és a kanál bizonyult, ezzel dobolták a ritmust a kisdedek bizonyos mondóka során (amit nem jegyeztem meg, hogy mi volt). Mikor előkerültek a kanalak, az maga felért egy emlékezetvizsgálattal – azok a gyerekek, akiknek jó az emlékezete, az elsők voltak a sorban. Hát ebben a környezetben mondtam el a mondandómat. A meglepő az volt, hogy a zavaró körülmények ellenére az üzenetet el tudtam mondani, átment a közönségnek, és egy jó kis szülő-szakember interaktív eszmecsere alakult ki a végére. A babák hozzáállása példaértékű volt, mindezt ők tették lehetővé számunkra. Köszi a meghívást!

A csoportnak elmondtam azt, hogy hogyan zajlik a kisded beszédének kialakulása és fejlődése a születésétől kezdve. Talán másnak is hasznos lehet ezt tudni, így az alábbiakban összefoglalom az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.

A beszéd elsajátításának megvannak a biológiai, genetikai feltételei, de szükség van egy szociális, kulturális környezetre is. A beszédelsajátítás során a gyermekek egy hangözönből kivonják a szavakat, felismerik a nyelvtani szabályokat, amelyek megszabják a szavak szerveződését. Továbbá ismerniük kell az anyanyelv finomságait, és ezeket alkalmazniuk kell a megfelelő helyzetben. De a gyermekeknek kedvüknek is kell lennie kommunikálni a környezetükkel.

Születés után a gyermek sírással kezd el kommunikálni, így adja a környezete tudomására, hogy az éhség csökkentésére vagy bármi más szükségletének kielégítésére szüksége van a környezete jelenlétére (leginkább az anyáéra). Az anya adekvát gesztusokkal, gondoskodással fog válaszolni ezekre a felhívásokra, ezzel jön létre egy „érzelmi együttműködés”, ami megalapozza a nyelvelsajátítást.

A beszédelsajátítással párhuzamosan megtanulja a gyermek a környezetével való kommunikáció alapjait, hogy hogyan kell kérni, megnevezni, befolyásolni, meggyőzni.

A beszédpercepció: Egy francia kutatócsoport néhány napos babákat vizsgált, cumit adtak nekik, amihez mérőeszközt kapcsoltak. Különböző hangokat adtak ki, miközben megmérték a hangokra adott válaszreakciót. Kiderült, hogy ezeknek a babáknak nagyon finom a hangpercepciójuk, például meg tudják különböztetni a zöngés hangokat zöngétlen párjuktól (p-b, t-d, k-g).

Prozódia (hangsúly, hanglejtés, dallam): A csecsemő nagyon korán megtanulja az anyja hangját megkülönböztetni minden más női hangtól, és az anyanyelv is különválik a többi nyelvtől. 10-12 hónapos korukig a gyermekek képesek az összes hang észlelésére, de ebben a korban megtörténik a képességek újraszerveződése, és csak az anyanyelv hangjai maradnak meg a készletben.

Beszédhangok

0-6 hónap:

  • sírás, kiáltás, magánhangzók differenciálódnak a kezdeti szakaszban,
  • összekapcsolódnak a magánhangzók a mássalhangzókkal, amiket a kisdedek elkezdenek ciklizálni: bababababababab, mamamamamam

Ez a jelenség univerzális, minden nyelven ugyanígy történik.

7 hónap: a gagyogás elkezd mindjobban az anyanyelvre hasonlítani.

8-10 hónap során a fül megszűri az információt, csak az anyanyelvre jellemző hangokat engedi át. A hangpercepció lecsökkenése jellemző ebben a periódusban (az anyanyelv-elsajátítást favorizálja), de szerencsére ez a folyamat nem irreverzibilis.

Szókincs

Az értés mindig megelőzi a produkciót. Az első jelek a beszédértésre 8-10 hónapos korban jelentkeznek, kb. 4-5 hónappal megelőzve az első szavak mondását. Az eltérés a produkció és a percepció között hosszú ideig fennmarad.

11-13 hónap az első szavak megjelenésének az ideje, de ekkor még folytatódik a gagyogás.

16 hónapos korban a gyermekek legalább 3-szor több szót értenek, mint amennyit mondanak. Ez az agyi funkcióknak, az érésnek is köszönhető. Amíg beszédprodukcióban csak az egyik félteke vesz részt (a bal agyfélteke), addig a megértés mindkét agyfélteke kiterjedtebb területeivel történik.

A szókincs elsajátítása kezdetben (18 hónapig) lassú, nagyjából 2 szó/hét. 18-24 hónap között 6-7 szó/hét, kétéves korra a gyerekek elérik az 50 szavas első szókincset. Nagyon fontos ennek az első szókincsnek a megléte a meghatározott időtartamra, a hiánya komoly tanulási nehézséget vetíthet elő. Az első 50 szavas szókincshez tartoznak a konzekvensen használt, de csak a szülők által értelmezett saját szavak is.

2 év: Szókincsrobbanás, az első két szó asszociációjából az első kezdetleges mondatok, melyek még nélkülözik a nyelvtani szabályt. Ebben az életkorban nagy egyéni különbségek vannak, van olyan gyerek, akinek a szókincse 100 szó, másnak lehet akár 500 szó is. Az egyéni különbségekre az a magyarázat, hogy agyi érés következménye az artikulációs bázis, de a percepciós bázis fejlődése is. Továbbá nagyok az egyéni különbségek a gyermeki kíváncsiság tekintetében is, ami arra irányul, hogy elinduljanak felfedezni a környezetüket.

A szókincs-elsajátításhoz az szükségeltetik, hogy a gyermek megértse, hogy minden tárgynak (és nem csak a tárgyaknak) neve van, felismeri a kapcsolatot a tárgyak és hangsorok között, megérti, hogy a nyelv arra szolgál, hogy megnevezzük a körülöttünk lévő tárgyakat. Ezáltal a tárgyak mentális reprezentációja elraktározódik az agyban.

Érdekesség: Az amerikai gyermekek első szavai (a mama és a papa után) tárgyak nevei lesznek (autó, palack, csizma), a francia gyermekek igéket fognak mondani (add, fogd, nézd!).

Nyelvtan

2 éves kor körül jelennek meg az első kétszavas mondatok, a gyermekek ezáltal belépnek a szintaktikai fázisba. Itt tanulják meg annak szabályát, hogy hogyan kombinálják a szavakat a mondatokban.

Ezen a szinten a fejlődés nagyon gyors. A gyermekek a telegrafikus szakasztól (az egyszavas mondatoktól) nagyon gyorsan eljutnak a komplex mondatalkotáshoz. Korábban az volt a koncepció, hogy a gyermek utánzás során sajátítja el a nyelvet. Ez nem valószínű, mert a gyermekek kevés jól formált mondatot hallanak, a beszélt nyelv tele van ismétléssel, hiányos mondatokkal stb., ennek ellenére a gyermekek megtanulnak helyesen beszélni.

Az is igaz, hogy a felnőttek sokkal helyesebben beszélnek, ha egy gyermekhez intézik szavaikat. A gyerekek képesek azokból a mondatokból, amiket hallanak, kiválasztani a szabályos struktúrákat, új mondatokat alkotni, és megértenek olyan mondatokat, amiket nem értettek meg korábban.

Ebben a fázisban a hibáik a nyelvi kreativitás eredményei, túlregularizálnak (túlszabályoznak). A gyermekek megalkotják a saját nyelvtanukat, amit azután hozzáigazítanak a felnőttekéhez.

A beszédelsajátításban legfontosabb szerepe az anyának van, fontos a tekintet, a szemkontaktus, az érintés. A gyermek a repetitív érzelmekkel, eseményekkel megfűszerezett rítusokon (fürdés, evés, altatás) keresztül tanulja meg a beszédet azokban a pillanatokban, amikor az anya előre kiszámítható, hasonló, könnyen beazonosítható módon kommunikál a környezetével.

Hogyan segítsük a gyermekeket az anyanyelv-elsajátításban?

A 0-3 év közötti időszaknak kiemelkedő jelentősége van.

  • Folyamatosan beszélni kell a gyerekekkel,
  • direkt módon (face to face),
  • variálni kell az eszközöket és a helyszínt (nemcsak gyerekszobában, játékházakban, életkori eszközökkel, hanem például a konyhában is, edényekkel játszhatunk),
  • mikor beszélgetünk a gyerekkel, érdemesebb az üzenetét dekódolni, mintsem kijavítani a mondandóját,
  • betűk, számok, szavak felismertetése indirekt módon (pl. mesélés közben bemutatni a betűket, prezentálni a számokat, a számjegyeket)
  • könyvek olvasása (olyan szókincset tartalmaznak, amit sosem hallunk az élő beszéd során, megértés, érzelmek megbeszélése)
  • az agyonstimulálás ugyanolyan ártalmas, mint a stimuláció hiánya (a gyerekeknek is szükségük van nyugodt pillanatokra). Nem jó, ha az anya túl sokat csinál (a gyerek belefullad a szóözönbe).

Szakirodalom, forrás: Barbara Abdelilah-Bauer: Le défi des enfants bilingues (2006)

Tetszik? Jelöld be, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Autizmus és beszédfejlesztés

Egy aggódó anyuka keresett meg nemrég levélben. Röviden összefoglalva azt, amit írt: kisfia jelenleg 5 éves, 2 és fél éves korában diagnosztizálták – atípusos autizmussal, egyéb pervazív fejlődési zavarral küzdőnek nyilvánították. A kisfiú azóta folyamatos fejlesztésben részesül, de a mama aggódik:

„Úgy érezzük, telik ez a korai, fogékony kis korszaka, és nagyon szeretnénk segíteni neki. El sem tudjuk képzelni, hogy kezdhetne majd «beszélgetés» nélkül, kérdések feltevése vagy annak igénye nélkül akármilyen iskolát. Hagyományos logopédiai problémái nincsenek, sőt, hosszú szövegeket, verseket hűen visszaad, nem pösze, nem selypít, az r betűt kicsit túlpörgeti, de ennyi. Szavakat ügyesen tanul, saját magától már lassan második éve megtanult olvasni, most már írott betűket is simán összeolvas… …Még mindig küzd a szavak mondattá való összerakásával, a kérdések feltevésével. A nyelvi struktúrák idegenek neki. Hagyományos értelemben nem tudunk vele beszélgetni, a kérdésekre nehezen vagy nem válaszol, és ahogy érzem, főleg a figyelemzavar miatt, valóban értési problémái is vannak.”

Mivel a hozzám intézett kérdés feltehetően sok autizmus spektrumzavarral küzdő gyermeket nevelő családot érint, azt gondoltam, nyilvánosan, a blogom hasábjain fogok válaszolni rá.

Soha nem érdemes valamiért aggódni, hanem meg kell próbálni megtanítani rá a gyermeket, lépésről lépésre. Még ha látszólag reménytelen, akkor is. A legtöbb dolgot meg is lehet, ez csak idő, jól megválasztott feladatok és fáradságot nem kímélő gyakorlás kérdése.

Autizmus patológia esetében a kognitív, pragmatika és szociális képességeket párhuzamosan célszerű fejleszteni.

A beszédfejlődés az autizmus spektrumzavarban elég speciális, és egyénenként nagyon variábilis. Egy biztos, amennyiben a gyermek elkezdett beszélni, nagy valószínűséggel képes az anyanyelvét kommunikációra alkalmas szinten elsajátítani. A beszéd fejlettségi szintjét sok minden határozhatja meg. A teljesség igénye nélkül sorolok fel egy pár dolgot:

  • Szerintem a legmeghatározóbb a család, amely a gyermeket körülveszi, és egyben rájuk is hárul a legtöbb fejlesztési feladat.
  • A gyermek intelligenciájának mértéke,
  • az autizmus súlyossági foka,
  • az adott pszichés státus,
  • a szociabilitás mértéke,
  • a gyermek tanulási képességrendszere, ezen belül a figyelmi képességek.

A beszélő autista gyermekek fejlesztését mindig komplex fejlesztésbe kell ágyazni. Fejleszteni kell a kognitív képességeket és a beszédkészséget is. Mikor a gyermek nem tud beszélgetni, akkor meg kell tanítani rá. De számítani kell arra, hogy ha ezen a szinten elkezdünk dolgozni, akkor számos probléma fog a felszínre bukkanni, amelyekkel mind foglalkozni kell. A beszédfejlesztés általában úgy történik, hogy logopédiai (objektív) tesztek segítségével megvizsgáljuk a gyermeket, amennyiben meg lehet. Ha nem, akkor szubjektív szintfelmérést végzünk. A legfontosabb kiindulási pont az anamnézis, különösen nagyon fiatal gyermekek esetében. A szülőnél tájékozódunk arról is, hogy miket tud a gyermek mondani, csinálni, milyen játékokat szeret játszani… stb. Esetleg megfigyeljük mi magunk is különböző helyzetekben (játék, feladat, napi rutinok). Mindezekről szerkesztünk egy írásbeli véleményt, melynek alapján születik egy fejlesztési terv. A fejlesztési tervben célszerű felsorolni mindazokat a területek, amelyek fejlesztésre szorulnak, és az eszközöket, amelyeket használni szándékozunk a fejlesztés során. Amennyiben a szülők részt kívánnak, részt tudnak venni a fejlesztésben, beosztjuk magunk között a munkát. Ha a gyermek párhuzamosan több terápiában részesül, érdemes a terapeutáknak bizonyos időszakokban összeülni, a véleményüket megosztani mind az elvégzett munkáról, mind a jövőbeli feladatokról, de legalább telefonon tartani kell a munkakapcsolatot.

A konkrét esetben az fogalmazódott meg, hogy a gyermek nem tud beszélgetni, kérdéseket feltenni. Mi a teendő?

Kognitív szinten a képzeletfejlesztést érdemes megcélozni.
Eszköze: Szekvenciális képek.
Feladata: Történet képeinek sorrendbe rakása, történet elmeséltetése képek segítségével.

Itt olvasható több is erről: logopedia.reblog.hu/scenario, letölthető képregények is vannak hozzá.

Eseményképpel is bevezethetjük a fejlesztést. Egy lehetőleg nagy és színes eseményképet helyezünk a gyermek elé, és megkérjük, hogy képzelje el, hogy szerinte mi történik a képen.

Gyakran, a terápia kezdetén, a gyermekek csak elmesélni tudják, hogy mit látnak a képen, azt is segítséggel, mert nem képesek például szándéktulajdonításra. Ha az expresszív beszéd fejlettségi szintje a történetmeséléshez nem megfelelő, akkor ezen a szinten kell maradni (szókincsfejlesztés, mondatalkotás), amíg gördülékenyen nem megy a képről való mesélés.

A legváltozatosabb hiányosságok mutatkozhatnak, de az biztos, hogy az érzelmeket kifejező szókészletet biztosan kell majd gyakoroltatni (képekkel asszociálva). És azt is hosszasan kell majd tanítani, hogy a gyermek az érzéseit szóban, érthető, adekvát módon fejezze ki. A helyes mondatalkotás szintén legyen része a terápiának.

Az autista gyermekek gyakran nem tudnak nevet adni a szereplőknek. Nem hogy nem tudnak, hanem meg vannak győződve arról, hogy a felnőtt ismeri a szereplőket, és azért tudja a nevüket. Ezért érdemes több nevet is javasolni, és segítséget nyújtani a névválasztáshoz, mindaddig, amíg szükséges.

Egy történet kifejtéséhez segítségként kérdéseket is alkalmazhatunk. Össze kell írni egy sor olyan kérdést, melynek válaszai segítik a történetmesélést, és ezeket szisztematikusan kell alkalmazni, amíg a történetmesélés rutinja ki nem alakul és automatikussá nem válik.

Például: Hol játszódik a cselekmény? Kik a szereplők? Mibe vannak öltözve? Mikor?… stb.

Ezen a szinten is újabb problémák merülhetnek fel, amikor is könnyen kiderülhet, hogy a gyermek nem ismeri a kérdő névmásokat. (Az autizmus kórképben a személyes névmások elsajátítása szinte mindig fejlesztést igényel. Egyes gyermekek nehezen értik meg a névmások rugalmas alkalmazását. Én én vagyok, de neked te.) Tehát ezeket is meg kell tanítani. Amíg a történetmeséléshez érkezünk, ki kell állnunk a hétpróbát, meg kell küzdenünk a hétfejű sárkánnyal, és annyi mindent kell megtanítanunk a gyereknek, hogy észre sem vesszük, és már mesél, beszélget. Körülbelül ilyen keszekuszán fog zajlani a fejlesztés, nem kell megijedni. De ami fontos, hogy szem előtt kell tartani, hogy aktuálisan éppen mit tanítunk, és hogy az egészbe ez hogyan illeszkedik, azaz miért tanítjuk. Lépegessünk kezdetben inkább visszafelé, mint előre, de az egész nem egy botladozás, hanem tánc, még ha nem is érezzük folyamatosan a ritmusát. Ezek az előzetes ismeretek nélkülözhetetlenek a történetmeséléshez, tehát addig nem kell történetet meséltetni, amíg nem pótoljuk a hiányosságokat.

Az autista gyermekeknek nélkülözhetetlen a logopédiai terápia. A logopédus nemcsak hangképzéssel foglalkozik, hanem a teljes nyelvvel: fonetika (hangtan), fonológia (a beszédhangoknak a nyelvi rendszerben való helye és szerepe), lexikai szint (szókincs), szintaxis (mondattan), pragmatika. Az expresszív és a szenzitív beszéd fejlesztése egyaránt az ő feladata. Minden gyermeket komplexen, azon a szinten kell megsegíteni, ahol hiányosságai vannak. Természetesen figyelembe véve a gyermek kórképét (ami jelen esetben atípusos autizmus), ami a terápia menetét meghatározza (meg is változtathatja), és a feladatok prezentálására is nagy befolyása van.

Autizmus specifikus például a pragmatikai hiányosság, de ez nem jelenti azt, hogy az autista gyermeknek csak a pragmatikai képességét kellene fejleszteni, a legvalószínűbb az, hogy minden nyelvi szinten segítséget igényel, különböző életszakaszaiban.

Hogyan is tanítsunk meg egyszerű kérdéseket (ki, mi, hol, mikor, milyen, miért és hogyan)? Az első szakaszban a gyermekre vonatkozó (önéletrajzi) kérdéseket teszünk fel, amelyekre a választ jól ismeri: Hány éves vagy? Hol laksz? Van-e testvéred? Ki a barátod? Azután állatokról vagy olyan témakörből kérdezünk, amelyet a gyermek jól ismer. Képeket is használhatunk hozzá. Később csinálhatunk egy játékot, az óra mintájára, csak a számok helyett a kérdő névmásokat írjuk fel. A kartonból kivágott mutatót miltonkapoccsal illesztjük az óralaphoz (itt tölthető le egy minta).

A mutatót tetszőleges sorrendben forgatjuk, és a kérdőszóval mi teszünk fel kérdéseket a történettel kapcsolatban. A felnőtt által megadott témakörben (amit a gyermek jól ismer) változatosan gyakorolunk. A válaszokat lejegyezzük, és ezek egy komplett történetet fognak alkotni, amit összefoglalásként felolvasunk a gyermeknek.

Később a gyermek érdeklődését figyelembe véve beszélgetős játékot is készíthetünk. A kérdéseket felírjuk egy kártyára, és felváltva húzunk és válaszolunk rá. A gyermek érdeklődési körének a figyelembe vétele segíti a kooperációt és a közös figyelem felkeltését és fenntartását. Mindenképpen ajánlatos egy olyan logopédust keresni, aki járatos az ASD-s gyermekek fejlesztésében és nyitott a szülővel való szoros együttműködésre, mert a gyermek hatékony fejlesztése érdekében nagyon sok további gyakorlásra van szükség.

A legtöbbet az autizmusról az autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekeket nevelő, őket otthon tanító és blogoló szülőktől tanultam. Sok szempontból hasznos a szülők között a rendszeres kapcsolattartás.

Végezetül az ajánlott szakirodalom és néhány szöveggyűjtemény, amelyeket nyelvfejlesztésre a szülők is használhatnak (autista gyermekek esetében gyakran változtatásokkal):

Bittera Tiborné- dr.Juhász Ágnes: Én is tudok beszélni 1. (a beszéd és nyelvi funkciók terén elmaradást mutató gyermekeknek)

Eva Maria Engl – Dr. Anneliese Kotten – Ingeborg Ohlendorf – Elfi Poser: Gyakorlatok az afázia terápiájához (sajnos ez a kiadvány képeket nem tartalmaz, a verbális anyaga viszont annyira szisztematikusan kidolgozott, hogy akár a képeket önállóan megrajzolva is lehet használni.)

Csabay Katalin: Lexi; Lexi iskolás lesz

Á. Bíró Éva, Csahóczi Erzsébet, Halmos Mária, Koltai Éva: Észcsiszoló kicsiknek – Négy testvér

Ezeken felül a Krasznár könyvesboltokban körülnézve biztosan remek újabb kiadványokat is találhatnak.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

MamaPapaTaxi 6. – beszédfejlesztés a legjátékosabb formában

Játék a rímekkel

Három szót megjegyeztetünk a gyermekkel, majd utána szavakat mondunk, és a gyermeknek ki kell választania, melyik előzőleg megadott szóra rímel.  Figyelem, a feladat igénybe veszi a munkamemóriát!

Logopédiai fejlesztés során, a játék bevezetésére, vagy ha a gyermeknek túl absztrakt a feladat, akkor kiteszünk az asztalra három plüssállatot: pl. egy rókát, egy macit és egy halat

Majd mondunk egy szót: boci.

Így fog folytatódni a feladat: Rámutatunk a rókára, és megkérdezzük: A boci és a róka egyformán végződik? Nem! Rámutatunk a macira: A boci és a maci? Igen!

Mondunk egy következő szót: béka.
És minden kezdődik elölről.



A tanítványaim nagy része az iskolába, az edzésre... stb. legalább napi 30 percet vagy annál is többet utazik különböző közlekedési eszközökön – legtöbbet valamelyik szülejével és testvérével. Ezt az utazást lehetne feldobni egy kis közös családi játékkal, ami pozitívvá teszi a napkezdést, mind pszichésen, mind kognitívan ráhangol az óvoda-, iskolakezdésre.

Az én vállalásom az lenne, hogy legalább iskolakezdésig, de amíg az ötleteim tartanak, posztolok egy-egy ilyen játékot. A kérésem az olvasóim felé az lenne, hogy ők is járuljanak hozzá egy klassz játékgyűjtemény létrehozásához, azáltal, hogy elküldik a saját személyes kedvenc családi játékukat. Nem egzotikus játékokban, mesékben, dalokban, versekben kell gondolkodni, általában a legegyszerűbbek a legjobbak. Különösen értékesek azok a játékok, amiket a gyermekek találnak ki a saját maguk vagy a környezetük szórakoztatására. A játékot személyes üzenetben kérem küldeni (Facebookon lehet, ide kattintva is), megjelölve azt, hogy szülőtől vagy pedagógustól érkezik, valamint a gyermek életkorát.

Játssz velem te is, a pöttyös fel van dobva, remélem, hogy lesz, aki elkapja!

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

MamaPapaTaxi 5. – beszédfejlesztés a legjátékosabb formában

Szócsere játék

Utasítás: "Olyan mondatokat mondok, amiben két szó helyet cserélt. Ismételd meg helyesen a mondatot!"

  • A levél kivitte a postást.
  • Piroska és nagymama megette a farkast.
  • A sütiben megsül a sütő.
  • A gyógyszer bevette a gyereket.
  • A hajam levágta a fodrászt.
  • A szarvasban láttam az erdőt.
  • A labdának dobtam a barátomat.



A tanítványaim nagy része az iskolába, az edzésre... stb. legalább napi 30 percet vagy annál is többet utazik különböző közlekedési eszközökön – legtöbbet valamelyik szülejével és testvérével. Ezt az utazást lehetne feldobni egy kis közös családi játékkal, ami pozitívvá teszi a napkezdést, mind pszichésen, mind kognitívan ráhangol az óvoda-, iskolakezdésre.

Az én vállalásom az lenne, hogy legalább iskolakezdésig, de amíg az ötleteim tartanak, posztolok egy-egy ilyen játékot. A kérésem az olvasóim felé az lenne, hogy ők is járuljanak hozzá egy klassz játékgyűjtemény létrehozásához, azáltal, hogy elküldik a saját személyes kedvenc családi játékukat. Nem egzotikus játékokban, mesékben, dalokban, versekben kell gondolkodni, általában a legegyszerűbbek a legjobbak. Különösen értékesek azok a játékok, amiket a gyermekek találnak ki a saját maguk vagy a környezetük szórakoztatására. A játékot személyes üzenetben kérem küldeni (Facebookon lehet, ide kattintva is), megjelölve azt, hogy szülőtől vagy pedagógustól érkezik, valamint a gyermek életkorát.

Játssz velem te is, a pöttyös fel van dobva, remélem, hogy lesz, aki elkapja!

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

MamaPapaTaxi 3. – beszédfejlesztés a legjátékosabb formában

6. játék

„Becsomagolom a hátizsákom” játék

Becsomagolom a hátizsákom, és teszek bele fogkefét. A következő játékos már fogkefét és egy hálózsákot pakol be. A harmadik játékos fogkefét, hálózsákot és egy cipőkanalat… és így tovább, amíg felidézhető hosszúságú a szólánc.

Több játékos játszhatja ezt a játékot, akik felváltva, egyenként ismétlik meg az addig bepakolt holmit, hozzátéve a magukét. Aki először elvéti a szóláncot helytelen sorrend vagy kihagyott szó (szavak) miatt, az kiesik a játékból. Minél lehetetlenebb dolgokat pakolunk be a hátizsákba, a gyermekek annál viccesebbnek találják, és annál jobban megjegyzik őket. Jó feladat a verbális emlékezet fejlesztésére, a szociális kapcsolatok erősítésére, a szerepcserére és a célirányos odafigyelésre. A játék jól variálható, például: „Elmentem a boltba, és vettem egy tejfölt...” vagy „Elmentem a játszótérre, és lecsúsztam a csúszdán”... stb.


A tanítványaim nagy része az iskolába, az edzésre... stb. legalább napi 30 percet vagy annál is többet utazik különböző közlekedési eszközökön – legtöbbet valamelyik szülejével és testvérével. Ezt az utazást lehetne feldobni egy kis közös családi játékkal, ami pozitívvá teszi a napkezdést, mind pszichésen, mind kognitívan ráhangol az óvoda-, iskolakezdésre.

Az én vállalásom az lenne, hogy legalább iskolakezdésig, de amíg az ötleteim tartanak, posztolok egy-egy ilyen játékot. A kérésem az olvasóim felé az lenne, hogy ők is járuljanak hozzá egy klassz játékgyűjtemény létrehozásához, azáltal, hogy elküldik a saját személyes kedvenc családi játékukat. Nem egzotikus játékokban, mesékben, dalokban, versekben kell gondolkodni, általában a legegyszerűbbek a legjobbak. Különösen értékesek azok a játékok, amiket a gyermekek találnak ki a saját maguk vagy a környezetük szórakoztatására. A játékot személyes üzenetben kérem küldeni (Facebookon lehet ide kattintva is), megjelölve azt, hogy szülőtől vagy pedagógustól érkezik, valamint a gyermek életkorát.

Játssz velem te is, a pöttyös fel van dobva, remélem, hogy lesz, aki elkapja!

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

MamaPapaTaxi 2. – beszédfejlesztés a legjátékosabb formában

Ha ezzel a játékkal indítjuk a napot, akkor a beszédkészségünkön kívül a munkamemóriánkat is trenírozzuk, ami – mint tudjuk – a tanulás motorja.

5. játék

Mindig három különböző szót mondunk (a szavak számát tetszőlegesen növelhetjük 6-ig), és ezeket kell egy kis csavarral megismételtetni a gyermekekkel. Méret szerint kell a legnagyobbtól a legkisebbig sorba állítva visszamondatni. Vagy a legkisebbtől a legnagyobbig.

  • zsiráf, cica, kenguru
  • kutya, medve, farkas,
  • tücsök, katica, szúnyog
  • ház, templom, vár
  • autó, villamos, roller
  • focilabda, pingponglabda, üveggolyó
  • okostelefon, számítógép, tablet
  • kiskanál, evőkanál, merőkanál
  • ibolya, kardvirág, pitypang
  • kenyérpirító, tűzhely, mikrohullámú sütő

Az előző játékok


A tanítványaim nagy része az iskolába, az edzésre... stb. legalább napi 30 percet vagy annál is többet utazik különböző közlekedési eszközökön – legtöbbet valamelyik szülejével és testvérével. Ezt az utazást lehetne feldobni egy kis közös családi játékkal, ami pozitívvá teszi a napkezdést, mind pszichésen, mind kognitívan ráhangol az óvoda-, iskolakezdésre.

Az én vállalásom az lenne, hogy legalább iskolakezdésig, de amíg az ötleteim tartanak, posztolok egy-egy ilyen játékot. A kérésem az olvasóim felé az lenne, hogy ők is járuljanak hozzá egy klassz játékgyűjtemény létrehozásához, azáltal, hogy elküldik a saját személyes kedvenc családi játékukat. Nem egzotikus játékokban, mesékben, dalokban, versekben kell gondolkodni, általában a legegyszerűbbek a legjobbak. Különösen értékesek azok a játékok, amiket a gyermekek találnak ki a saját maguk vagy a környezetük szórakoztatására. A játékot személyes üzenetben kérem küldeni (Facebookon lehet ide kattintva is ), megjelölve azt, hogy szülőtől vagy pedagógustól érkezik, valamint a gyermek életkorát.

Játssz velem te is, a pöttyös fel van dobva, remélem, hogy lesz, aki elkapja!

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

MamaPapaTaxi 1. – beszédfejlesztés a legjátékosabb formában

A nyári tücsök életvitelem a mai nappal zárul, holnaptól hangyaszorgalommal kell belevágnom a következő tanév előkészületeibe. A blogomon is készülök egy iskolaváró sorozattal, amelynek te is részese lehetsz.

Hosszasan gondolkodtam azon, hogy mi is lehet az a képesség, amelynek fejlesztésével a szülő is elboldogul a leghétköznapibb helyzetekben, nem kell rá külön előkészülni, nem eszközigényes, viszont azonnali eredményt ad, és az óvodai-iskolai pályafutás egészére pozitív hatása van. Végül arra a következtetésre jutottam, hogy a gazdag szókincs, a jó kifejezőkészség, a nyelvi precizitás és kreativitás egy igazi áldás a gyermeknek. Nincs olyan tanóra vagy foglalkozás, ahol ne lenne előnyben egy verbálisan jól megnyilvánuló gyermek.

A tanítványaim nagy része az iskolába, az edzésre... stb. legalább napi 30 percet vagy annál is többet utazik különböző közlekedési eszközökön – legtöbbet valamelyik szülejével és testvérével. Ezt az utazást lehetne feldobni egy kis közös családi játékkal, ami pozitívvá teszi a napkezdést, mind pszichésen, mind kognitívan ráhangol az óvoda-, iskolakezdésre. Meglátod, néhány hét múlva elfelejt a gyermeked az okostelefonodért esdekelni.

Nagyon hasznosak lehetnek az ilyen játékok a kétnyelvű gyermekek számára – különösen azon a nyelven kell velük sokat játszani, amelyik nem a beiskolázás nyelve.

Játékok

1. Az indításhoz egy olyan játékot választottam, ami a történetmesélés képességét fejleszti. Valamelyik játékos kigondol egy témát, és mond róla egy mondatot: „Volt egyszer, hol nem volt egy kisfiú és egy kiskutya...” A soron következő játékosnak újabb mondattal kell kiegészítenie, továbbvinnie a történetet, de ezeknek a további mondatoknak mind a „Szerencséjére / szerencsére / szerencséjükre” vagy a „Szerencsétlenségére...” szavakkal kell kezdődniük, felváltva.

2. Főfogalomhoz kapcsolódó játék. Szógyűjtés adott fogalmi kategórián belül, a gyermekek életkorához igazodva. Felváltva kell pl. gyümölcsneveket sorolniuk a játékosoknak. Ha valaki olyan szót mond, ami korábban már elhangzott, vagy ha 10 mp-nél hosszabb ideig hezitál, kiesik a játékból. A játék nehezített változata, amikor a szavaknak ábécérendben kell követniük egymást, illetve a szólánc változat, amikor a következő szónak az előzőleg elhangzott szó utolsó hangjával kell kezdődnie.

3. Gyorsbarkochba verseny (2 személynek): A játék gyorsításához érdemes előre meghatározni azt a viszonylag szűk fogalomkört, ahová a kitalálandó szavak tartoznak: pl. konyhai eszközök. Mindkét játékos gondol egy tárgyra, és kérdezi is egyben a másikat. Az igen/nem válasza után teszi fel rögtön a saját kérdését. Az a játékos nyer, aki hamarabb kitalálja a társa feladványát. Aki kipróbálja a játékot, észreveheti, hogy a társa feltett kérdéseiből is sok segítséget kap ahhoz, hogy kitalálja, ő mire is gondolhatott.

4. Másszínjáték: Egy tárgy nevét mondja az egyik játékos, a másiknak rá kell vágnia egy színt, ami biztosan nem jellemzi a tárgyat. Pl. eper – kék. A játék nehezítésére egyre gyorsabban kell mondani a szavakat és rávágni a válaszokat, és a válasz nem lehet két alkalommal ugyanaz a szín. A tárgyakat felváltva is lehet mondani, vagy lehet mindig ugyanaz a kérdező. Ez a játék a mentális lexikonba való gyors tájékozódáson, pontos szóelőhíváson kívül például a gátló funkciókat is fejleszti. Hasznos gyakorlójáték lehet figyelemzavaros gyerekeknek.

Az én vállalásom az lenne, hogy legalább iskolakezdésig, de amíg az ötleteim tartanak, posztolok egy-egy ilyen játékot. A kérésem az olvasóim felé az lenne, hogy ők is járuljanak hozzá egy klassz játékgyűjtemény létrehozásához, azáltal, hogy elküldik a saját személyes kedvenc családi játékukat. Nem egzotikus játékokban, mesékben, dalokban, versekben kell gondolkodni, általában a legegyszerűbbek a legjobbak. Különösen értékesek azok a játékok, amiket a gyermekek találnak ki a saját maguk vagy a környezetük szórakoztatására. A játékot személyes üzenetben kérem küldeni (Facebookon lehet ide kattintva is), megjelölve azt, hogy szülőtől vagy pedagógustól érkezik, valamint a gyermek életkorát.

Játssz velem te is, a pöttyös fel van dobva, remélem, hogy lesz, aki elkapja!

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

A kétnyelvű gyermekek kihívásai

A többnyelvűség kezelése a francia/magyar logopédiai gyakorlatban (pptx) 

A 2014. március 6-i előadásom (Logopédia Európai Napja, Budavári Nevelési Tanácsadó) diáit ajánlom mindenkinek, aki ma Magyarországon a kétnyelvű oktatásban érintett - különös tekintettel a magyarországi kisebbségek oktatására.

De hasznos lehet a környező országokban élő szórványmagyarok oktatásában is.

LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

0 Tovább

Boér Zsuzsa, logopédus-gyógypedagógus blogja



LIKE-olj, hogy értesülj!

Címkefelhő

afázia (1),Alzheimer-kór (1),arcvakság (2),Asperger-szindróma (1),autizmus (10),beszédfejlődés (8),beszédindítás (13),beszédtechnika (1),beszédértés (10),betűtévesztés (2),dadogás (2),differenciáldiagnózis (1),diszgráfia (1),diszlexia (3),diszpraxia (3),Down-szindróma (1),echolália (1),emlékezet (7),emlékezet-fejlesztés (5),fejlesztés (4),fejlődési verbális diszpraxia (1),figyelem (4),figyelemfejlesztés (4),figyelemmegosztás (1),figyelemzavar (5),finommotorika (2),fixációszélesség (1),fonológiai tudatosság (4),formafelismerés (2),Gerstmann szindróma (1),grafomotoros fejlesztés (14),hanganalízis (1),hiperaktivitás (3),idői tájékozódás (3),integráció (2),interdentális szigmatizmus (1),iskola-előkészítés (5),játék (41),kognitív-fejlesztés (1),kommunikáció (2),kreativitás (2),kártya (3),kétnyelvűség (3),Lottójáték (3),légzéstechnika (1),MamaPapaTaxi (12),mentális forgatás (1),mentális lexikon (1),mondatértés (1),mondóka (1),munkamemória (16),neuropszichológia (2),nevelés (1),nyelvfejlődési zavar (1),nyelvi kreativitás (3),nyelvlökéses nyelés (2),nyelvtanulás (2),olvasás (14),olvasásfejlesztés (7),olvasástechnika (4),parafunkció (1),perifériás látás (1),pragmatika (1),pöszeség (2),r hang (1),szemantikai háló (3),szemmozgás (1),szerialitás (1),szintaktikai tudatosság (1),szociális képességek (2),szoftver (2),szókincs-aktivizálás (9),szókincsfejlesztés (11),szótagolás (3),szövegértés (2),taktilis érzékelés (2),tanulás (3),testséma (1),téri tájékozódás (6),ujjgyakorlatok (2),ujjszopás (1),utasításértés (5),verbális emlékezet (4),verbális fluencia (1),vizuomotoros képességek (2),vizuális figyelem (6),vizuális észlelés (4),zene (2),írás (4)

Utolsó kommentek

Elérhetőség: boerzsuzsi / at / gmail.com