Figyelem, jobban akarok figyelni!

Az információk tárolásának első lépcsője a figyelem. A praxisomban egyre több figyelemzavaros gyermek bukkan fel. Szándékosan írom, használom a figyelemzavar fogalmat, és nem például a figyelemhiányt. A tanítványaim közül sokan részben nem tudnak figyelni, de a figyelmi kapacitásuk nem átfogóan korlátozott. Van, amire nem elég a figyelmük, és van, amire túlzottan is képesek fókuszálni. Ha egy gyermek egész nap tud intenzíven számítógépes játékot játszani, de a tanórán képtelen figyelni, akkor a jelenséget nem hívnám figyelemhiánynak, de mindenképpen figyelemzavarnak tekintem. Szóval, szó sincs arról, hogy a gyermekek általában ne lennének képesek figyelni, csak figyelmi kapacitásuk túlzottan függ a célingertől, az egyéni vágyaktól. Ezért meg kell tanítani ezeket a gyermekeket figyelmi kapacitásuknak általános kiterjesztésére, hogy képesek legyenek egy átlagosan harmonikus figyelmi teljesítményre a mindennapi életük során. Képesek legyenek figyelni a környezetükre és saját magukra, valamint az információk befogadására, feldolgozására. Vagyis nem csak azokra, amik kifejezetten érdeklik. De nem leszek szigorú, azokra a célingerekre, amik kifejezetten érdeklik, figyelhetnek kicsit jobban. Viszont a kiegyensúlyozott teljesítményt az éri el, aki képes a figyelmének szándékos irányítására.

A fejlesztés során nem elég nekem motiváltnak lennem, a hatékonyság érdekében akkor teszek jót, ha a gyermeket is motiválttá teszem a fejlődésre. A gyermek motiválása a fejlesztés része, nem várhatjuk el automatikusan. Ilyen motiváló tényező például a játékosság, a színes és változatos szemléltető eszközök, a jó személyes kapcsolat. No meg az adott gyermek érdeklődési köre. Annak megismerése, figyelembe vétele és a személyes motiváció felhasználása a terápia során, maga az adu ász. Tehát a fejlesztés sikerességéhez nincs szükségünk a bölcsek kövére, annál inkább a gyermek behatóbb ismeretére.

Könnyű dolog jól figyelni? Egyáltalán nem! Mert a figyelem gyakran elkalandozik, minden pillanatban rengeteg új gondolat áraszthat el minket. Fárasztó dolog figyelmesnek lenni, és nem a mi hibánk, ha elkalandozik a figyelmünk, de tanulnunk kell hatékony trükköket (nekünk kell tanítani a gyermekeknek) a figyelmi intenzitás ingadozásának kezelésére.

Tanulás során nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, miért is kell figyelnünk. Hogy megjegyezzük az órai anyagot, mert dolgozatot írunk belőle... stb. Amikor például a szomszédja beszélgetni kezd, akkor automatikusan figyelemmegosztásra kényszerül a tanuló, és nagyon nehéz a figyelmet megosztani több hasonló inger között. Ezért fontos, hogy amilyen gyorsan csak lehet, válaszoljon a szomszédjának, majd forduljon teljes figyelmével a tanóra felé, tudatva, hogy figyelni szeretne. Ezek szerint egy tanár esetleg nem tud elég körültekintő lenni akkor, amikor váltogatás nélkül, rászólással szankcionál minden megszólalót – lehet, hogy egy tanuló csak az őt érő, őt zavaró figyelmi ingert akarja kiküszöbölni egy gyors válasszal. Itt persze nem könnyű disztingválni, és ez a téma egy külön cikket is megérne.

Sokféle figyelem van: éberség, szelektív figyelem, megosztott figyelem, koncentráció. A figyelemfáradás kezeléséhez ismernünk kell a figyelmi típusokat, és gyakorlottakká kell váljunk a megfelelő figyelem alkalmazásában. Például mikor a tanár az elmondottakhoz kapcsol néhány konkrét példát, akkor a koncentrációról a szelektív figyelemre válthatunk (megpihenünk), és fordítva, teljes üzemmódba kapcsolunk ismét, ha új információk osztályozásába fog.

Ahhoz, hogy megjegyezzünk valamit, először figyelmet kell rá fordítani. Ha az információ újszerű, meglepő, akkor semmi teendő nincs vele, az agy nagyon gyorsan feldolgozza a váratlan, meghökkentő információt.

Néha magunknak kell eldöntenünk, hogy mire mennyi figyelmet fordítunk, hogy biztosak legyünk abban, hogy az információ feldolgozódott. Ez annál könnyebben működik, minél motiváltabbak vagyunk a feladatmegoldásra, és ismerjük előre az utasítást, hogy mire is kell figyelmet fordítanunk.

A következőkben bemutatott feladatok során minden feladatra figyelmet kell fordítanod!

A megfigyelőkészség vizsgálata és fejlesztése

A következő feladatok mindegyike tesztelésre és terápiára is alkalmas. Az utasítás az, hogy 30 másodpercig jó alaposan meg kell figyelni egy képet, majd a kép letakarása után válaszolni kell a kérdésekre. A válaszok kiértékelése meg fogja mutatni, mi az, amit jól figyeltél meg, és melyek azok az információk, amelyek nem dolgozódtak fel.

Irányítja a megfigyelést, ha a kérdéseket a képnézegetés előtt és után is megkapja a gyermek. Ha egyébként nehéznek bizonyul a feladat, így lehet könnyíteni rajta és több sikerélményt biztosítani.

A feladatok a figyelemfejlesztés mellett fejlesztik a beszédkészséget: a szókincset, a mondatalkotást, a történetmesélést.

(Az itt felhasznált képek, meseillusztrációk a Pinterestről és egyéb publikus forrásokból vannak felhasználva, forrásmegjelöléssel. Az elkészített, letölthető feladatlapok minták, amikhez hasonlót bárki gyorsan tud maga is készíteni.)

Letölthető (PDF) feladatlapok

Tetszik? Jelöld be, hogy értesülj az újabb cikkekről:

A helytelen ceruzafogás nem esztétikai kérdés: www.ceruzafogo.hu



0 Tovább

Kipróbálni és megszeretni: a megunhatatlan Quoridor

Fantasztikus játék, az én személyes, mindenkori kedvencem. Azért is nem írtam róla eddig, mert nem akartam elpazarolni, méltóan akartam szólni róla. Most, hogy ennyi ideje nem írtam már, ideje valami igazán érdekessel előrukkolni.

Szép játék, tömörfa a táblája, fából vannak a kiegészítők is, a bábuk és a kerítések. Van belőle asztali és úti változat is. Az asztali változat méltó dísze lehet a legigényesebb nappalinak is. Nekem azonban az úti változat van meg, mert hát különböző helyszíneken látom el a feladataimat, és a célnak ez a változat nagyon is megfelel.

A játékot 2-4 játékos játszhatja, egy parti időtartama 5-10 perc – így tehát minden adottsága megvan ahhoz, hogy ideális fejlesztőjáték legyen. Nem túl hosszú, lehet ketten is játszani, de kiscsoportban is használható. Az egyetlen probléma, hogy egy parti sosem elég, de ez nem is baj, hogy kinek nem baj, az a végére, remélem, kiderül.

A játék kezdetén minden játékos kap egy bábut és 10 kerítést. A játékosok elhelyezik a bábut a saját térfelük rajtvonalára, és kezdődhet a menet.  Az nyer, aki a leghamarabb érkezik meg az ellenfele rajtvonalára. A játék során a játékosok vagy lépnek vagy feltesznek egy kerítést a játéktáblára.

A barikádépítés célja a saját útvonalunk megépítése vagy az ellenség akadályoztatása. De érdemes csínján bánni a kerítésekkel, mert hamar elfogynak. Tilos azonban az utat teljesen lezárni az ellenfél előtt.

A játék a fejlesztendő gyermeket nagy dilemma elé állítja: pikk-pakk nyerjen vagy szép labirintust építsen. Az ezen való morfondírozgatás végigkíséri a partit. Kevesen tudnak ellenállni az építkezés varázsának…

Kinek ajánlom elsősorban? Figyelemzavaros gyermekeknek mindenképpen. Gyors a menete, érdekes, nem játszik a gyermekek amúgy is illékony türelmével.

A labirintusépítés stimulálja a frontális lebenyt, a síkban való tájékozódást is gyakoroltatja,  hatással van a frusztrációtoleranciára – általában növeli a szintjét. Nem mondom, hogy nem esik meg az, hogy egy-egy gyerek, úgy ahogy van, lesöpri a táblát bábustól, kerítésestől. És azt sem ígérhetem meg, hogy a szülő nem fogja faképnél hagyni a gyermekét, mikor szembesül vele, hogy sosem fogja legyőzni csemetéjét. Megtörtént eset. Nekik javaslom több parti gyors egymás utáni lejátszását, előbb-utóbb csak elfárad az a gyerek.

Tehát figyelemzavarban szinte minden érintett területet fejleszt: tervezést-szervezést, intenzív koncentrációt, figyelemmegosztást, téri tájékozódást, gátlást, alkalmazkodást a folyamatosan változó helyzetekhez, a pillanatnyi helyzethez igazodva újabb és újabb feladat-megoldási stratégiák kiötlését és kivitelezését. Fejleszti továbbá a logikai készséget, és jó hatással van az együttműködésre is. Sosem felejtem el az egyik autista tanítványom első találkozását a Quoridorral. Amint lehetett, egy áthághatatlan falat épített kettőnk közé. Nem volt kicsi a szimbólumértéke. A játék szintjén leképeződött a specifikus autista tünet, a gyermek problémája. A Quoridor játék használata a terápia során fel is oldotta ezt a problémát, fokozatosan leomlott a Fal.

Ne tévesszen meg senkit az új változat dobozán található (8+)-os felirat, már az 5-6 éveseknek is a kedvenc játékuk.

Annyira szeretem.


LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

0 Tovább

Elfelejtett szavak

Facebook oldalamon szavazógép segítségével vártam javaslatokat, milyen témában folytassam a fejlesztőjátékok / -feladatok bemutatását.

A szavazás első három helyezettje ez lett: figyelem, szövegértés, munkamemória ­– gondolom nem véletlenül, nagyon szoros kapcsolat van közöttük. Talán logikusabb lett volna ez a sorrend: figyelem, munkamemória és szövegértés, de én tiszteletben tartom a szavazás végeredményét, és ebben a sorrendben fogom posztolni írásaimat, egymástól csak látszólag függetlenül.

figyelemfigyelemfigyelemfigyelemfigyelemfigyelemfigyelemfigyelemfigyelemfigyelem

Elfelejtett szavak

(A feladat Corrine Boutard és Magalie Bouchet: Attention & Mémoire, Ortho Édition, 2007 szöveggyűjteményből származik)

Szükséges eszközök: feladatlap és zsetonok

 
Kattints a nagyobb méretű képhez

A és B variáció:

Utasítás: Balról-jobbra és föntről lefele (vagyis az olvasás irányába) haladva el fogom mondani a képek neveit, amik ide vannak rajzolva. A cicától indulok és a villánál fejezem be. A felsorolás közben tegyél egy-egy zsetont minden olyan képre, aminek a nevét elfelejtem mondani (A) vagy számold, hány szót (képet) felejtetek ki (B).

cica, fenyő, mókus, ágy, repülő, nyakkendő, fúró, öntözőkanna, szőlő, fűrész, bicikli, traktor, répa, gomba, kés, tolltartó, szék, labda, talicska, kígyó, teknősbéka, csavarhúzó, cumisüveg, ing, ananász, szőnyeg, ruha, villa (7 kihagyott szó)

Általában 5-7 szót érdemes kihagyni.

A variáció: Együtthaladás és figyelem. Ez egy bevezető játék, a gyermek részéről ráhangolás a feladatra, a felnőtt részéről annak megtapasztalása, hogy milyen tempót bír el a gyerek a harmonikus együtthaladáshoz. További gyakorlások alkalmasak a tempófokozásra, az olvasó szemmozgás és a sorváltás trenírozására.

B variáció

Itt zsetonok nélkül dolgozunk, a gyermeknek már meg kell jegyeznie a kihagyott szavak számát, tehát a folyamatos audio-vizuális feldolgozás mellett észben kell tartania azokat (munkamemória).

C variáció:

El fogom mondani sorban a képek neveit. Neked meg kell jegyezned, és miután letakartam a feladatlapot, vissza kell mondanod azokat a szavakat, amelyeket elfelejtek felsorolni.

cica, fenyő, dominó, mókus, ágy, repülő, nyakkendő, fúró, puzzle, öntözőkanna, szőlő, fűrész, bicikli, traktor, pingvin, répa, gomba, tolltartó, szék, talicska, zongora, kígyó, csésze, teknősbéka, csavarhúzó, ló, ing, ananász, autó, szőnyeg, ruha, villa (3 kihagyott szó: kés, labda, cumisüveg)

Három, maximum öt szó visszamondását várhatjuk el. Nem érdemes az emlékezetet nagyon megterhelni, mert a figyelemfejlesztés a cél.

Megosztott figyelmével a gyermek részben hallgatja a mondott szavakat, részben a hallott képeket követi a feladatlapon. Közben azonosítja a kihagyott szavakat, meg is jegyzi őket (munkamemória), majd a feladatlap letakarása után felidézi az összes kihagyott szót (verbális emlékezet).

Tanulási stratégia is lehet egyben: auditív információkat vizualizálunk, a szelektált információkat bevéssük, majd később felidézzük.

Lássunk néhány gondolatot, hogy mit is fejlesztünk ezzel a feladattal. Olvasóim közül a szakemberek már az első pillanattól tisztában voltak azzal, hogy nem csak a figyelmet. A szerzők ajánlása szerint a játék az auditív figyelmet, a figyelemmegosztást és a munkamemóriát fejleszti. Bátran hozzátehetjük, hogy a ritmikus szemmozgással és a szimultán (együtt) haladással, verbális emlékezettel egyetemben.


Végül egy kis elméleti áttekintés következik a figyelemhez kapcsolódó fogalmakról – okokra ható, hatékony terápiaszervezés céljából:

A figyelem és a munkamemória közvetlen hatással bírnak az emlékezeti folyamatokra, a tanulásra és egyéb komplexebb kognitív funkciókra, mint a beszédértés vagy az olvasástanulás, szövegértés stb. A megfelelő minőségű figyelem tehát előfeltétele a hatékony tanulásnak: lehetővé teszi a hasznos információk megragadását és későbbi feldolgozását. A figyelem hatására sajátítunk el új, humán, komplex tevékenységeket, addig, amíg ezek rutinná nem válnak. A megfelelő minőségű figyelem előnyökhöz juttatja az embert: gyorsabb percepció, gyorsabb fogalmi feldolgozás, hatékonyabb válaszadás – ezen kívül hatékonyabbá teszi az adekvát információk kiválogatását, fontos szerepe van a szociális adaptációban, szabályozza az emberi viselkedést. A figyelem egyben egy nagyon érzékeny, komplex mentális folyamat is. Ha elterelődik a figyelmünk (pl. egy telefonhívással), az agynak 15 percre van szüksége visszatalálni a korábbi mély figyelmi szintre.

A figyelem azoknak a folyamatoknak az összessége, ami biztosítja, hogy belekezdjünk valamibe, kiválogassuk és feldolgozzuk a hozzá szükséges információkat, kizárjuk az irreleváns információkat, az előbbiek hatékonyabb feldolgozása érdekében.

A figyelem fontos dimenziói az intenzitása, szelektivitása és kontrollfunkciója.

I. Az intenzitás az agykéreg aktivációjától függ.

Az éberség egy készenléti állapot, melyben az ember mozgósítja figyelmi tartalékait, készen állva azok azonnali bevetésére.

Figyelemfenntartás: a túl nagy mértékű elfáradás és a folyamatban lévő tevékenységre való figyelés nehézsége a figyelem fenntartásának a zavarát jelzi.

II. Szelektivitás: az információk szelektálásának képessége, egy mélyebb elemzés reményében.

Megosztott figyelem: mikor a figyelem párhuzamosan több célpontra irányul. A figyelem ilyenkor lehet átfogó vagy diffúz.

Fókuszált figyelem: ilyenkor az ember egy dologra koncentrál és ignorálja a többi információt. A szelektív figyelemhez önkéntesség szükséges, valójában ez egy döntési folyamat eredménye – az alany ilyenkor meghatározza a prioritásokat. A szelektív figyelem favorizálja a célorientált viselkedést.

III. Kontroll

Egy jól működő figyelmi kontroll esetében hatékonyan szerveződik és irányítódik a figyelem egy konkrét cél megvalósulásának érdekében. A megosztott figyelem annak a képessége, hogy egyszerre több dologra is figyelünk. Kevésbé hatékony, mint a szelektív figyelem, mert terjedelme limitált – ez minőségromlással járhat, ami vagy a hibaszámok növelésében vagy a feldolgozási idő meghosszabbodásában nyilvánul meg.

Amikor valamilyen tevékenység automatikussá lesz, nem igényel többé tudatos kontrollt. Például, ha valaki 4. osztályban nem olvas folyékonyan, a figyelmi kontroll a betűzésre fog irányulni, az összes figyelmi tartalékát erre a területre mozgósítja, a szövegértés rovására. Mihelyst az olvasástechnika automatikussá válik, lehetőség nyílik egy újabb kognitív művelet párhuzamos végzésére.

A megosztott figyelem működési elve az, hogy az egyik folyamatnak automatikusnak kell lennie ahhoz, hogy az alany felszabadítsa és átirányítsa figyelmi tartalékait egy másik folyamatra. Ezért fontos a gyermekek bizonyos képességeit fejleszteni, esetleg túlfejleszteni az automatizmusok létrehozásához.

Az írás témaköréből hozva példát: egy jól automatizált kézírás lehetővé teszi, hogy a gyermek írás közben a tanár magyarázatára is figyeljen vagy javítsa a helyesírási hibáit. Amennyiben a kézírás nem automatizált, a gyermek semmi másra nem fog figyelni, csak a graféma felidézésre, betűalakításra és -kötésekre, radírozgatásra a hibajavításhoz.

A cikk írásakor a fent említett szöveggyűjteményen kívül Alain Baddeley: Az emberi emlékezet (Osiris, 2003) című könyvét lapozgattam.


LIKE-olj, hogy értesülj az újabb cikkekről:

0 Tovább

Boér Zsuzsa, logopédus-gyógypedagógus blogja



LIKE-olj, hogy értesülj!

Címkefelhő

afázia (1),Alzheimer-kór (1),arcvakság (2),Asperger-szindróma (1),autizmus (10),beszédfejlődés (8),beszédindítás (13),beszédtechnika (1),beszédértés (10),betűtévesztés (1),dadogás (2),differenciáldiagnózis (1),diszgráfia (1),diszlexia (3),diszpraxia (3),Down-szindróma (1),echolália (1),emlékezet (7),emlékezet-fejlesztés (5),fejlesztés (4),fejlődési verbális diszpraxia (1),figyelem (4),figyelemfejlesztés (3),figyelemmegosztás (1),figyelemzavar (5),finommotorika (2),fixációszélesség (1),fonológiai tudatosság (4),formafelismerés (2),Gerstmann szindróma (1),grafomotoros fejlesztés (14),hanganalízis (1),hiperaktivitás (3),idői tájékozódás (3),integráció (2),interdentális szigmatizmus (1),iskola-előkészítés (5),játék (40),kognitív-fejlesztés (1),kommunikáció (2),kreativitás (2),kártya (3),kétnyelvűség (3),Lottójáték (3),légzéstechnika (1),MamaPapaTaxi (12),mentális forgatás (1),mentális lexikon (1),mondatértés (1),mondóka (1),munkamemória (14),neuropszichológia (2),nevelés (1),nyelvfejlődési zavar (1),nyelvi kreativitás (2),nyelvlökéses nyelés (2),nyelvtanulás (2),olvasás (13),olvasásfejlesztés (5),olvasástechnika (4),parafunkció (1),perifériás látás (1),pragmatika (1),pöszeség (2),r hang (1),szemantikai háló (3),szemmozgás (1),szerialitás (1),szintaktikai tudatosság (1),szociális képességek (2),szoftver (2),szókincs-aktivizálás (8),szókincsfejlesztés (10),szótagolás (3),szövegértés (2),taktilis érzékelés (2),tanulás (3),testséma (1),téri tájékozódás (6),ujjgyakorlatok (2),ujjszopás (1),utasításértés (5),verbális emlékezet (4),verbális fluencia (1),vizuomotoros képességek (2),vizuális figyelem (6),vizuális észlelés (4),zene (2),írás (4)

Utolsó kommentek

Elérhetőség: boerzsuzsi / at / gmail.com